Rendszerváltás és az MTI

	Quo vadis, Jugoszlávia? (1.rész)
Belgrád, 1989. március 6. (MTI-Panoráma) - Jugoszlávia a legutóbbi koszovói történések nyomán kiemelt helyre került az európai sajtóban. A kommentárok egyik leggyakoribb következtetését a müncheni Süddeutsche Zeitung tömören így fogalmazta meg: a koszovói dráma e fejezete még nem az utolsó... A koszovói válság nemcsak Jugoszlávia belpolitikai egyensúlyát veszélyezteti, hanem rombolja az ország nemzetközi tekintélyét is - írta a milánói Corriere della Serra. ez a válság magára vonta a világ közvéleményének figyelmét, de csak a jéghegy csúcsa, mert az ország alapjait általános elégedetlenség rengeti meg. A szerb vezetőség elszámította magát és Koszovóban egységes albán fronttal találta magát szemben, amelyet csak erőszakkal törhet meg. A koszovói bomba Szerbia és Szlovénia között robbant - véli az Il Giornale - e két jugoszláv tagköztársaság közötti ellentéteket ezúttal Koszovo hozta felszínre. Az ország jövője forog veszélyben. Néhány évvel ezelőtt - állapította meg a Tribune de Geneve - a nyugati kormányokban Jugoszlávia széthullásának veszélye pánikot keltett volna, s ha nem is egy harmadik világháborút, de elkerülhetetlenül egy szovjet katonai beavatkozást jelentett volna. Most senki sem gondol komolyan erre a lehetőségre. A Kelet-Európában megkezdődött új, nagy kártyaleosztás keretében a jugoszláviai válság csak helyi tűzfészek, a külvilágra való komolyabb következmények nélkül. A Quotidienne de Paris című lap szerint a lehető legabnormálisabb dolog az, hogy Koszovo, a XV. századi szerb állam szíve, ahol a keresztyének az iszlám elleni legnagyobb csatáikat vívták, ma a muzulmán közösség kezébe került... Tito halála után a tartományban élő albánok úgy gondolták, eljött az idő a köztársasági státus megszerzésére. 1981 áprilisában fellázadtak, de a jugoszláv hadsereg csakhamar észhez térítette őket. Eközben a szerbeket a türelmetlenség fűtötte, s csak egy Szlobodan Milosevicsnek kellett megjelennie, aki megérezte a szerb nép hangulatát. Manifesztációkkal sikerült leváltania a vajdasági és a Crna Gora-i vezetőséget. Azt is vállalta, hogy Koszovóban leváltja az albán nacionalizmussal vádolt vezetőket. Szeretné a szövetségi alkotmányt is megváltoztatni, hogy ismét megszerezze a történelmi területeket... Az albánok azonban ellentámadást indítottak. (folyt.) 1989. március 6., hétfő 11:23
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »