Rendszerváltás és az MTI

	Berecz János látogatása Záhonyban (2. rész)
1960-tól kezdtük ismét jól érezni magunkat az országban, fejlődött a haza és gyarapodott az egyes ember is. Egy lényeges követelménynek azonban nem tettünk eleget: nem szüntettük meg a felülről jövő kezdeményezések, döntések kizárólagos gyakorlatát. Akkor kellett volna egész törvénykezésünket, választási szisztémánkat úgy átalakítani, hogy valóban a nép gyakorolhassa a hatalmat. Az elmulasztott lépéseket ma kell pótolnunk - mondotta a Politikai Bizottság tagja -, s ez nem kevés áldozattal jár. Szólt a napokban várható áremelések hatásáról, a piacgazdaság megteremtésének a szükségességéről, majd kijelentette: politikai reformelképzeléseink csak akkor járhatnak sikerrel, ha szigorúan tovább folytatjuk a gazdasági reformokat is. Tudni kell azonban, hogy ma minden szintű gazdasági döntésnél három kényszerítő körülmény érvényesül. Egyrészt nemzetközi hitelünk megőrzése és a gazdasági csőd elkerülése érdekében mindenáron fenn kell tartanunk az ország fizetőképességét. Másrészt számolni kell a lakossági terhek növekedésével. Jóllehet a lakossági fogyasztás csökkentésére nem lehet jövőt építeni, átmenetileg ezt is vállalnunk kell. Harmadrészt nehezít minden mai döntést az a tény, hogy az elmúlt években a párt és a kormány vezetése a lakossági terhek növekedését mindenáron igyekezett megakadályozni. El akarta kerülni a termelési szerkezetváltással együttjáró átmeneti munkanélküliséget, az árrendszer átalakításához kapcsolódó áremeléseket, s miközben erre koncentrált, a nehézségek tovább sokasodtak. - Ma csak azt az utat választhatjuk, hogy az ezzel járó nehézségek vállalásával és a termelés fokozásával 2-3 év alatt megteremtjük a kibontakozás alapjait. Eygidejüleg meg kell teremtenünk azt a szociális védőhálót is, amely a legnehezebb körülmények között élőket átsegíti ezen az időszakon. Berecz János utalt arra, hogy az ország előtt álló feladatok megoldása érdekében minden társadalmi réteg összefogására szükség van. Ennek kapcsán elmondta, hogy a párt korábban lebecsülte az értelmiség szerepét, nem vonta be őket a döntéselőkészítési folyamatokba. Most, mikor ezt megteszi, a munkások teszik fel a kérdést, miért becsüli őket kevésbé az MSZMP? A Központi Bizottság titkára kijelentette: a Magyar Szocialista Munkáspárt továbbra is munkáspárt marad. Ugyanakkor - itt utalt Grósz Károly pártfőtitkárnak azon kijelentésére, miszerint az MSZMP értelmiségi párt is akar lenni - a befogadásra és a teljesítésre kötelezettek pártjából a gondolkodó nép pártjává kívánunk válni. (folyt.köv.) 1989. január 5., csütörtök 21:13
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »