|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (1. rész)
|
1989. május 11., csütörtök - Csütörtökön délelőtt 9 órakor Jakab Róbertné elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A Minisztertanács nevében Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítási javaslatát, amely a PTK kamatrendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezi. Ez ügyben Hellner Károly képviselő a Parlament tavaly novemberi ülésszakán emelt szót, s a kormány egyetértett az idejétmúlt rendelkezések felülvizsgálatával.
A jelenleg érvényes szabályozás szerint a PTK 8 százalékban szabja meg az ügyleti és a késedelmi kamat értékét. Kulcsár Kálmán rámutatott: az évi 8 százalékos törvényes kamatérték a mai gazdasági körülmények között már nem reális. Évek óta meghaladja azt az árszínvonal emelkedésének üteme, a bankok által felvett vagy nyújtott hitelek kamatának mértéke. A kamat ugyan nem arra szolgál, hogy az infláció mértékét kövesse, hanem, hogy a pénz használatáért fizetendő díj meghatározásával a gazdasági élet résztvevőit befolyásolja; befektetésre vagy megtakarításra ösztönözze. Mégis világos, hogy az infláció figyelmen kívül hagyásával ez a hatás nem biztosítható. A kamat mértékének meghatározásánál arra kell törekedni, hogy a PTK-ba viszonylag időtálló szabályozás kerüljön; ugyanakkor a gazdasági élet változásait kellő rugalmassággal követhesse a kamatmérték. Az új szabályozás 20 százalékos kamatfelsőhatárt állapít meg, s a szerződő felek szabadságát mindössze annyiban kívánja kötni, hogy a szerződő felek ettől fölfelé nem térhetnek el; lehetőségük van azonban arra, hogy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatban állapodjanak meg. Ugyanez vonatkozik a késedelmi kamatra is. A törvényjavaslat szerint pénztartozás esetén a késedelem időpontjától kezdődően a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egységesen 20 százalék kamatot kötelesek fizetni akkor, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Ha pedig jogszabály vagy szerződés alapján kamat is jár, a kötelezett ennek évi 8 százalékos kamattal növelt összegét köteles megfizetni, tehát összesen 28 százalék megfizetésére köteles a késedelmes teljesítő. Ezzel kapcsolatban az előterjesztő hangsúlyozta: a 20 százalékos mérték a késedelem esetében sem büntető jellegű, a kamat nélküli kölcsönöket általában baráti szívesség alapján nyújtanak. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 10:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (2. rész)
|
Ilyenkor nem életszerű a javasoltnál magasabb mértékű követelést lehetővé tenni, hiszen a felek szándéka eredetileg kamat nélküli kölcsönre irányult. Az Országgyűlés a törvénymódosító javaslatot vita nélkül, öt tartózkodás mellett elfogadta. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 10:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (3. rész)
|
A napirendnek megfelelően ezután az Országgyűlés törvényjavaslatot tárgyalt meg az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról. Évtizedek óta először fordult elő, hogy képviselő tartott expozét az általa kezdeményezett törvénymódosításról. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár ----------------- energetikusa expozéjában utalt arra, hogy az Országgyűlés - képviselői indítvány hatására - döntött arról, hogy két fordulóban tárgyaljanak az új választójogi törvényről; ez eredetileg nem szerepelt a Tisztelt Ház munkaprogramjában. Hangsúlyozta: miközben egyre-másra jelennek meg állásfoglalások a választások kívánatos időpontjáról különböző okfejtéssel, a politikai egyeztető tárgyalásokra, a kerekasztal-megbeszélésekre várunk, képviselők és választók egyaránt. Szerinte ilyen körülmények, ilyen várakozás közepette működni nem lehet, ezzel a kérdéssel csak akkor foglalkozhat a Parlament, ha már megalkotta az új választási törvényt. Hasznosnak minősítette, hogy meginduljon a párbeszéd az MSZMP és az új pártok között a legnagyobb nyilvánosság előtt. Ugyanakkor a képviselők sem ülhetnek ölbe tett kézzel. A képviselőnő szerint túlhaladott a párttag és a párton kívüli képviselő kategória. Egy munkájában megújulni képes Parlamentnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a politikai vákuum elkerülésével az átmenet folyamatosságát lehetővé téve a reformok élére álljon. Ehhez az elengedhetetlenül szükséges személycserék feltételeit is meg kell teremteni. Ezzel kapcsolatban utalt a legutóbbi képviselői visszahívásokra; szerinte a konzekvenciákat az érintetteknek kell levonni. A megüresedett parlamenti padsorok betöltésével például arra is lehetőség nyílik, hogy az új politikai eszmék és áramlatok közvetlenül is formálják, segítsék az ország talpra állását. Rámutatott: az általa beterjesztett törvényjavaslat napirendre tűzése nem függetleníthető az új választások időpontjától. Ha azokat az idén rendeznék meg, nem szükséges a módosítás. Ugyanakkor új választások kiírásáról mindaddig nem lehet gondolkodni, amíg nincs új választójogi törvény. Kiemelte: az előrehozott, illetve az időközi választás nem azonos kategória. Kérte, hogy fogadják el az időközi választások megrendezését lehetővé tevő törvényjavaslatát, természetesen csak a közeljövőre, mert ez a szisztéma a többpártrendszerre teljesen alkalmatlan. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 11:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (4. rész)
|
Az indítványába foglalt konkrét javaslatok közül Bödőné Rózsa Edit csak egyre tért ki részletesen. Nevezetesen arra, hogy a jelölt számára a népfront programja helyett az alkotmányos rend elfogadása legyen kötelező. Nem értett egyet az Igazságügyi Minisztériumnak azzal a javaslatával, hogy a jelölt az Alkotmányt fogadja el. Ezért a törvényjavaslat módosításának elfogadására az általa javasolt eredeti változatot indítványozta. Egyetértett viszont az Igazságügyi Minisztérium másik javaslatával, amely összhangban van azzal, hogy képviselő-, illetve tanácstag-jelöltek azok lesznek, akik megkapták a jelölőgyűléseken megjelent állampolgárok egyharmadának szavazatát. Határozathozatal következett: a Bödőné Rózsa Edit által benyújtott törvénymódosító javaslatot, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésével együtt a képviselők 2 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták. A napirendnek megfelelően ezután a ,,Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény,, hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Az elnöklő Jakab Róbertné emlékeztetett arra: Sebők János (Veszprém m., 12.vk.) képviselő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén kezdeményezte, hogy az Országgyűlés ne a kormány javaslata alapján, hanem önálló határozatban helyezze hatályon kívül a szóban forgó törvényt, annál is inkább, mivel az indítványt sem a kormány tette eredetileg, hanem egy képviselő. A bizottság úgy foglalt állást: ez nem érdemi, hanem formai kérdés. Egyetértett azonban azzal, hogy a napirendi pont vitája előtt emlékezzenek meg arról: a törvényjavaslatot Kovács László Pest megyei képviselő kezdeményezte. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kifejtette, hogy a korábban elhangzott ezzel kapcsolatos interpellációra ő már válaszolt, így további indoklás felesleges, mindenki érzi a törvényjavaslat jelentőségét. Határozathozatal következett: az Országgyűlés egyhangúlag hatályon kívül helyezte a Sztálin emlékét megörökítő törvényt. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 11:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (5. rész)
|
Ezután az elnök bejelentette, hogy a következő napirendi pontról, az Elnöki Tanács 1985. július 1-je óta végzett munkájáról szóló beszámolót írásban megkapták a képviselők. A jelentéshez Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni. S mivel hozzászólásra sem jelentkezett képviselő, határozathozatal következett: a beszámolót a képviselők két tartózkodás mellett tudomásul vették. Az Elnöki Tanács írásos jelentése egyebek között arról ad tájékoztatást, hogy az elmúlt három évben - a kormány kezdeményezésére - a testület 108 törvényerejű rendeletet alkotott. Szabályozta egyebek mellett a veszteségesen gazdálkodók talpra állításának, illetve felszámolásának rendjét, törvényerejű rendeletet bocsátottak ki a letéti jegyről, a kincstárjegyről, az állami népességnyilvántartásról, az államtitkokról és a szolgálati titkokról, az 1990. évi népszámlálásról, a közkegyelem gyakorlásáról, a külföldre utazásról és az útlevélről. A jelentés ez utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy indokolt lett volna e tárgyban törvényt alkotni, s elfogadja az ennek elmaradásával kapcsolatos bírálatokat. A törvényerejű rendeletek között 45 nemzetközi szerződés és egyezmény kihirdetése is szerepelt, amelyek a többi között gazdasági és környezetvédelmi együttműködéssel kapcsolatosak, továbbá a partner államokkal kialakítandó kölcsönös jogsegélyről, konzuli és tudományos-kulturális együttműködésről szólnak. Nem egy esetben olyan elhatározásra jutottak, hogy a törvényerejű rendelet megalkotására vonatkozó előterjesztést az Országgyűlés elé utalják, tehát törvény alkotását kezdeményezték. Ugyanakkor az is előfordult, hogy több sürgőssé vált kormányzati kezdeményezést nem kellő mérlegeléssel, a parlamenti bizottságokkal való egyeztetést mellőzve emeltek rendelettel törvényerőre, s ez a gyakorlat sajnos még ma is előfordul. Összességében azonban a testület jogalkotó tevékenysége csökkent, összhangban az Országgyűlés szerepének erősödésével - állapítja meg a beszámoló. A továbbiakban kitér arra, hogy évente 15-20 százalékkal nőtt a magyar állampolgárság megadása, illetve megszüntetése iránti kérelmek száma. Az elmúlt három évben több mint 9 ezer ilyen kérelmet bíráltak el, figyelembe véve az emberiességi szempontokat, a családegyesítési törekvéseket, a helsinki záróokmány szellemét és hazánk érdekeit. Honosítással és visszahonosítással 3786-an kaptak magyar állampolgárságot, többségében olyanok, akik a szomszédos szocialista országokból települtek át hazánkba. A kérelem elutasítására csak ritkán került sor. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 11:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (6. rész)
|
Magyar állampolgárságuk megszüntetését csaknem ötezren kérték. A kérelmeket általában 3-4 hónap alatt elbírálták. Az Elnöki Tanács számos államigazgatási, területszervezési ügyben is döntött. A kormány kezdeményezésére három várost megyei várossá és 60 községet várossá nyilvánítottak. A testület rendezte a velük közös tanácsban lévő társközségek helyzetét is. Hozzájárult, hogy közülük 61 község az újonnan várossá nyilvánított településsel egyesüljön, más esetben önálló, illetve közös tanács szervezéséről döntött; nyolc települést pedig községgé nyilvánított. A lakossági kezdeményezéseket figyelembe véve 55 esetben hozzájárult ahhoz is, hogy az addig közös tanácshoz tartozó községben önálló tanács alakuljon. A jelentés szólt az egyéni kegyelem gyakorlásáról is. Az Elnöki Tanács a múlt évben törvényerejű rendelettel közkegyelmet gyakorolt, a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól mentesültek mindazok, akiket az 1956-os eseményekkel összefüggő részvételük miatt állam elleni, és azzal összefüggésben más bűncselekmények miatt ítéltek el, s eddig még nem mentesültek. A közkegyelem 174 személyre nem terjedt ki, ezek közül 120 elítélt cselekménye olyannak bizonyult, hogy az eltelt hosszú időre és társadalompolitikai életünkben bekövetkezett változásokra figyelemmel ma már semmi nem indokolja, hogy tovább viseljék a joghátrányokat. Egyéni kegyelmet csak nagyon indokolt esetben gyakoroltak, 1800 kérelmezőből 180-200-an részesültek így kegyelemben. Az írásos beszámoló foglalkozott az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetésekkel is. 1988-ig évente 6 ezer kitüntetést adtak át. A közvélemény esetenkénti kritikája is indokolttá tette a kitüntetési tevékenység elemzését, az eddigi gyakorlat felülvizsgálatát. Az adományozás rendjét újraszabályozták, így tavaly óta a kitüntetések keretszámát évi négyezerben határozták meg, miközben az azokkal járó pénzjutalmakat emelhették anélkül, hogy annak költségvetési kihatása lett volna. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 11:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (7. rész)
|
A jelentés végül az Elnöki Tanács külpolitikai tevékenységével foglalkozik. A testület annak szellemében végezte munkáját, hogy a világ mind külpolitikai, mind külgazdasági értelemben új korszakba lépett, amelyben nem egyszerűen a békés egymás mellett élés, hanem a konstruktív, kölcsönösen előnyös együttműködés a cél. Az Elnöki Tanács határozata alapján 1987-ben Kamerunnal, 1988-ban Gabonnal, ez év elején pedig a Koreai Köztársasággal létrejött diplomáciai kapcsolattal együtt immár 131 országgal és az Európai Közösséggel tart fenn Magyarország nagykövetségi szintű diplomáciai kapcsolatot. A testület határozott arról is, hogy Tuniszban önálló nagykövetséget létesítünk. Takarékossági okokból határozat született a ghanai, guineai, a kenyai és a bolíviai önálló nagykövetség, valamint az UNESCO párizsi székhelyén működő magyar önálló képviselet megszüntetéséről. Az érintett államokban képviseletünket a környező országokban akkreditált magyar nagykövetek látják el. 1985 júliusa óta az Elnöki Tanács elnöke három földrész 9 országában tett látogatást és 15 államfőt, államfőhelyettest fogadott. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 11:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (8. rész)
|
Az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a kormányzat eddigi és jövőbeni ifjúságpolitikai törekvéseiről Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal ---------- elnöke számolt be. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés utoljára 18 évvel ezelőtt, az Ifjúsági Törvény megalkotásakor tárgyalt önálló ifjúságpolitikai témát. A kormány beszámolójaként előterjesztett expozéjában az államtitkár rámutatott: a mai helyzetben fontos az új ifjúságpolitika kialakítása. Önállóbb arculatú és főleg eredményesebb állami, ennek alapján ifjúságpárti kormányzati munkára van szükség. Véleményét indokolva szólt arról, miként változik a politikai feltételrendszer. Egyre határozottabban tör utat a pártállam felszámolásának, azaz a párt és az állami funkciók szétválasztásának, az önálló kormánypolitika kidolgozásának követelménye. Ez nyilvánvalóan az ifjúságpolitikára is igaz. Az állami ifjúságpolitika tartalmát meghatározza az is, hogy kialakulóban van a politikai pluralizmusnak megfelelő hatalmi struktúra. A kormányzati politika - és annak ifjúsági metszete - egyre inkább a közmegegyezésre, a politikai erők kompromisszumára kell, hogy épüljön. Az államtitkár a másik és legfontosabb tényezőként az ifjúság helyzetének aggasztó mértékű romlását jelölte meg. Az ifjúság mostani gondjai nem újkeletűek, még csak nem is a közelmúlt termékei, hanem hosszú évek, csaknem két évtized során alakultak ki. Ez a kormány a múlt hibáiért nem veszi vállára a felelősséget. A megoldásért viselt felelőssége azonban átháríthatatlan, ezzel ennek a kormánynak kell szembenéznie - hangoztatta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a korábbi politika hosszú éveken át a jövő terhére oldotta meg - pontosabban - vélte megoldani a gondokat. Hogy hova vezetett az átvészelés taktikája, ma már keservesen tapasztaljuk. E rövid távú politika, olyan szellemi és anyagi erőforrásokat emésztett fel, amelyek hiánya ma nyomasztóan nehezedik ránk. A most felnövő nemzedékre hárul annak az adósságnak a kamatos terhe, annak a kölcsönnek a visszafizetési kötelezettsége, amelynek igazából még haszonélvezői sem lehettek. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 11:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (9. rész)
|
Az eladósodás, a infrastruktúra elhanyagolása, az elhibázott beruházások, a pazarlás, a szakszerűtlenség odáig vezetett, hogy ki kell mondanunk: ez a politikai gyakorlat - szándékától függetlenül - objektíve nem lehetett ifjúságpárti. Így - bármennyire fájdalmas - logikus és szükségszerű a következménye: az ifjúságpolitika is elégtelenre vizsgázott - szögezte le. Megoldatlanok a legjelentősebb ifjúsági problémák. A fiatal felnőttek jelentős rétegei - a mai 20-30 évesek - saját létfeltételeiket nem tudják a maguk erejéből megteremteni; annak ellenére sem, hogy dolgoznak. Az állam már a családra hárította át az ifjúság nevelése költségeinek legnagyobb hányadát, anélkül, hogy az otthonteremtéssel, a gyermekneveléssel, és a pályakezdéssel összefüggő költségelemek a bérben megjelennének. A gyermekvállalás ma nagymértékben rontja a családok életszínvonalát: minél több a gyerek, általában annál szegényebb a család. Tarthatatlan, hogy a fiatal családok számottevő és egyre növekvő részének életszínvonala már két gyerek vállalásával is a létminimum alá süllyed. A gyermeknevelés költségei 3 év alatt 50 százalékkal emelkedtek, tavaly gyermekenként havi 900 forinttal nőttek. A gyermeknevelést szolgáló javak és szolgáltatások fogyasztási ára kétszer olyan mértékben emelkedett, mint amennyivel a családi pótlék összege. Az 1989. évi tervezett áremelés pedig átlagosan 800 ft/fő többletkiadást jelent havonta. Ebből a családi pótlék 300 forintos emelése keveset kompenzál. Az államtitkár a gondok közé sorolta, hogy a személyi jövedelemadó a családok többségénél nincs tekintettel az eltartottak számára. Az egyre feszítőbb terhek érthetően válságba sodorják a társadalom alapegységét, a családot. Deák Gábor részletesen szólt a gyermekeket érintő pszichés eredetű bajokról, a veszélyeztetett környezetben élő fiatalokról. Hangoztatta, hogy az újabb nemzedékek növekvő hányada nem képes új család elindítására, illetve kielégítő ellátására. A gyermekeket nevelő családok helyzete drámai, ezért halaszthatatlan a társadalompolitikai reform. A nevelés-oktatás állami feladatait is a legfontosabb ifjúságpolitikai kérdések közé sorolta az államtitkár, rámutatva, hogy az országban végbemenő átalakulás az utóbbi évtizedek legátfogóbb iskolarefomját követeli meg. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 12:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (10. rész)
|
Az iskolai nevelő-oktató munka ma nem képes a társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésére, a tömeges méretű tehetséggondozásra - jelentette ki. Nem sikerült az oktatás és a gazdaság távlati követelményeinek összekapcsolása, ezért az oktatás nem vált hatékony megalapozójává a gazdasági fellendülésnek, a szerkezetváltást szakemberek képzésével segítő támogatójának. A gazdaságosabb termelés, a szerkezetváltás nem kívánt, de szükségszerű következménye a munkanélküliség növekedése, amely az ifjúságot az elsők között sújtja. 1986-ban 3600, 87-ben 4700 fiatal nem tudott elhelyezkedni. Helyzetük azért is nehéz, mert többségüknek nincs megfelelő szakképzettsége. Különösen súlyos feszültséget jelenthet az 1991-95 közötti időszak, amikor majd a nagy létszámú korosztályok munkába állnak. Számuk évente váhatóan 160-170 ezer között alakul. A legsúlyosabb gondok, a szakképzettség nélküli, az általános iskolából kimaradó, a tovább nem tanuló, a középiskolát nem végzett, valamint a családi háttér nélküli és a fogyatékos fiataloknál várhatók. Áttörést ebben a helyzetben az oktatási rendszer tartalmi-szerkezeti változása jelenthet. Az átképzési támogatás, a vállalkozás ösztönzése, a közhasznú munkák szervezése, külföldi munkavállalás lehetőségének bővítése jelentős erőfeszítés ugyan, de nem hozhat átfogó megoldást. Különösen azért nem, mert a legkiszolgáltatottabb rétegnek nem ad gyógyírt, de munkanélkülisegélyt sem, mert a pályakezdőket ez a jog nem illeti meg - tette hozzá. Az államtitkár a feszítő gondok között szólt a lakáshoz jutás nehézségeiről. Mint mondta, az elmúlt években a kétszámjegyű infláció hatására a lakásárak jelentősen - évi több százezer forinttal - növekedtek. Csökkent az állami bérlakás-építés aránya. E feszültségek a fiatalok lakáshoz jutási esélyeit minimálisra csökkentették. A családi segítséggel számolni nem tudók lakásszerzési esélye kilátástalanná vált. Deák Gábor a gondok ismeretében halaszthatatlannak ítélte a lakásgazdálkodás egész rendszerének korszerűsítését. Az Ifjúsági Törvény végrehajtásáról szólva hangoztatta, hogy a törvény a maga idejében progresszív szerepet játszott, végrehajtása során azonban kiderült: felemás szabályozás született. Túlzott illúziók fűződtek e jog mindenhatóságához. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 12:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (11. rész)
|
A deklarált célokhoz kezdettől fogva hiányos, elégtelen eszközrendszer társult. Számos kérdésben eleve hibás felfogásra épült a törvény. Tévedésnek minősíthető például a paternalista állami szerepfelfogás, s az is, hogy olyan területek szabályozására is vállalkozott a törvény, amelyek nem tartoznak a jog illetékességébe. Fontos tapasztalat az is, hogy szemlélete és tartalma nem illeszkedik a meghatározó társadalmi folyamatokhoz. Az államtitkár álláspontja szerint nem egy törvénynek, hanem a jogrendszer egészének kell tükröznie az ifjúság sajátos helyzetéből fakadó jogokat és kötelezettségeket. Ennek kiindulópontja az alkotmány, ezért elsőrendű szempont, hogy jogrendszerünkbe beépüljenek a nemzetközi kötelezettségeink is, így az egyetemes emberi, s ezen belül a speciális gyermek- és ifjúsági jogok. Ezzel összefüggésben aggasztónak tartotta, hogy az alkotmány mai tervezetében még utalás sincs erre. Az ifjúság számára különösen jelentősek egyes törvények, ezért arra kérte a képviselőket, hogy döntéseik, törvényalkotó munkájuk során a magas szintú jogszabályokban is érvényesítsék az ifjúságpolitika szempontjait. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még korai lenne az ifjúsági törvény hatályon kívül helyezésére javaslatot tenni. Ez csak akkor lesz időszerű, amikor a törvényben foglalt, vagy az abból eredő valamennyi időtálló és az ifjúság érdekeit szolgáló szabályozás beépül a megfelelő törvényi, jogszabályi helyekre. A kormány javaslatában tehát szó sincs arról, hogy feladná az ifjúság által fontosnak tartott jogosítványokat. Deák Gábor figyelmeztetett: a fiatalok helyzetének romlása, életkilátásaik elbizonytalanodása olyan fokú bizalomvesztéshez, sőt bizalmi válsághoz vezethet, ami veszélyezteti a társadalmi rendszer stabilitását is. A fiatalok problémáikért, lehetőségeik hiányáért mindinkább a rendszert teszik felelőssé. Fenyegető veszély, hogy azzal a vezetéssel, azzal a kormánnyal kerül szembe a türelmét vesztő, radikalizálódó ifjúság, amelyik a gazdasági és a politikai modellváltásban a legszorosabb - objektív - érdekszövetségben áll vele. A közelmúlt ifjúságpolitikája - mivel a felgyülemlett gondokat érdemben kezelni képtelennek bizonyult - elvesztette hitelét. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 12:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (12. rész)
|
Az államtitkár nem vitatta, hogy az ifjúság érdekében történtek kormányzati erőfeszítések, de kormányprogram híján ezek eleve nem lehettek elégségesek. Az elmúlt három esztendő ifjúságpolitikai törekvéseit felelevenítve rámutatott, hogy a tárcák és a kormány sokszor nem tudták elfogadni az ÁISH által közvetített ifjúsági szempontokat. Szerette volna elérni például, hogy munkanélküli segélyt kaphassanak az önhibájukon kívül elhelyezkedni nem tudó, első munkahelyet kereső fiatalok. A kormányzat a kérdés alapos vizsgálatát indokoltnak tartotta, a megoldás azonban máig késlekedik. Az ÁISH indítványozta először az első lakáshoz jutás kedvezményezését, ám az első lakáshoz jutók kivételes vállalati támogatására kialakított pénzügyi konstrukció a múlt évi parlamenti költségvetési vitában nem kapott támogatást. Az oktatásban a reálérték folyamatos növelését támogatta, amelyet végül is csak a felsőoktatás vonatkozásában sikerült érvényesíteni. A hivatal az adóreform munkálatainak véglegesítése során egyebek között javasolta, hogy az adórendszerbe épüljön be a gyermeknevelés kedvezményezése, s azt is, hogy a családi pótlék, illetve az anyasági segély olyan mértékben emelkedjen, hogy az legalább a reálérték megőrzését biztosítsa. Az államtitkár hangoztatta: a kormány hosszú évek után, tavaly októberben - ifjúságpolitikai feladattervének tárgyalása során - szembesült kendőzetlenül azzal, hogy az ifjúság helyzete nagy mértékben romlott. A feladatterv tervezete az ifjúsági problémák gyűjteménye lett. Olyan kompromisszumos feladatterv született, amely számos, de nem minden lényeges ifjúságpolitikai kérdést tartalmazott. A múlt adósságait érzékelő fiatalok számára e program eleve kevésnek bizonyult, Deák Gábor szerint azonban a programban foglaltak következetes végrehajtása érzékelhető változást hozott volna az ifjúság és a kormányzat viszonyában. A végrehajtásban viszont jelentősek az elmaradások, sőt egyes tárcák fél évvel a kormány döntése után - a romló gazdasági helyzetre hivatkozva - megkérdőjelezték a feladat megfogalmazásának ésszerűségét, realitását is. Németh Miklós miniszterelnöknek a napirendi vitában elhangzott szavaira emlékeztetve utalt arra, hogy a kormánynak határozottan, s a velejáró konfliktusokkal is vállalnia kell az ifjúság élethelyzetét érdemben javító döntéseket. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 12:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (13. rész)
|
A jó reformpolitika objektíve ifjúságpárti, az ifjúság - helyzetéből adódóan - reformérdekelt. Ez azonban nem jelent automatikusan reformpártiságot. Ezt az érdekszövetséget fel kell ismertetni, a fiatalokat meg kell nyerni nemcsak a holnap, hanem a ma számára is. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a fiatalok lehetőséget találjanak az értelmes, szakmai tudásukat valóban igénylő alkotómunkára. Ugyanakkor szükséges, hogy a kormány a fiatalok számára is érzékelhető, azonnali erőfeszítéseket tegyen helyzetük javítására. Amíg a fiatalok nem tapasztalják, hogy a kormány megteszi érdekükben a reálisan elvárható intézkedéseket, addig az ifjúság megnyerése, a reformporgram mellé állítása illúzió marad. A legsúlyosabb feszültséggócok enyhítésére az adórenszert is korszerűsíteni kell. A személyi jövedelemadó módosításakor családbarát adórendszert szükséges megcélozni, amely a családi pótlékkal együtt reális mértékben veszi figyelembe az eltartottak számát. A gyermekvállalás terheit az adókedvezményekben és a családi pótlék együttes összegében lehet figyelembe venni. Mielőbb be kell vezetni a családi pótlék reálértékét megőrző automatizmust. Az első lakás megszerzésének könnyítéséhez az ÁISH szükségesnek tartja, hogy a még lakással nem rendelkező gyermekes vagy gyermeket vállaló fiatalok egyszeri, vissza nem térítendő normatív támogatásban részesüljenek. Ennek nagyságrendje több 100 ezer forint legyen, függetlenül a munkahelytől. Állami garanciát kell nyújtani, hogy a több éven keresztül lakásra gyűjtött megtakarítás megőrizze reálértékét. A foglalkoztatási feszültségek enyhítése érdekében döntő az oktatási rendszer gyors korszerűsítése. Ezzel párhuzamosan az átképzéshez minden lehetőséget meg kell adni a munkahelyet nem találó fiatalnak. Aki önhibáján kívül mindezt nem tudja igénybe venni, azt állami segélyben szükséges részesíteni. Halaszthatatlan, hogy végre elkészüljön a több éve ígért program a nagy létszámú korosztályok fogadására, számukra munkahelyek teremtésével. Az oktatást a legfontosabb, kiemelt nemzeti beruházásnak kell tekinteni. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 13:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (14. rész)
|
A készülő új kormányprogram erre most lehetőséget ad; mégpedig mind a nagyobb lélegzetű, programigényű döntések meghozatalára, mind a sürgető, azonnali lépések megtételére, beleértve a korábban elhatározott kormányzati intézkedések végrehajtásának következetes számonkérését is. Az állami-kormányzati ifjúságpolitikai gyakorlat lényegét az államtitkár a társadalmi, generációs feszültségek pontos ismeretében, kezelésében, megelőzésében, enyhítésében, valamint az ifjúság érdekeit képviselő, a társadalmi ellenőrzést ellátó mechanizmus kiépítésében és működtetésében jelölte meg. E folyamat tekinthető egy társadalom tényleges ifjúságpolitikájának. Az ifjúságpolitika tartalmát részletezve szólt az értékrend a tudásanyag közvetítéséről, az ifjúság jogvédelmének biztosításáról, az érdekérvényesítő mechanizmusok kiépítésének, működtetésének, azaz a részvétel elvének érvényesítéséről. E kérdéskörök tartalmának részletes kimunkálása, az időszerű tennivalók kijelölése jelenti az állami ifjúságpolitika cselekvési terét, programját. Az állami ifjúságpolitikai sokirányú, dinamikus kormányzati gyakorlatot feltételez, ezért végleg le kell számolni azzal az illúzióval, hogy az ifjúság ügyében időről időre egy-egy átfogó, egységes dokumentummal egyszerre minden elrendezhető. Az alapvető ifjúságpolitikai kérdések az össztársadalmi-gazdasági ügyek szerves részei, és az ifjúság helyzete a jövőben sem függetleníthető a társadalométól. Az ifjúság életkörülményeinek érdemi javítása viszont csakis a válságból kiutat mutató kormányprogram részeként lehetséges - hangoztatta. A kormányzat kötelessége, hogy a szűkös viszonyok adta lehetőségeken belül is változtasson az elfogadhatatlan helyzeten: ne az ifjúság viselje a gazdasági válság fő terheit. Tudomásul kell venni, hogy még a korábbinál visszafogottabb ifjúságpolitikai célok megvalósítása is költségvetési forrásátcsoportosítást igényel. Az újraelosztási harcokban a kormánynak és a Parlamentnek az ifjúság pártján kell állnia, mert ez a társadalmi csoport lehet a legaktívabb hordozója a reformnak, a kibontakozásnak. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 13:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (15. rész)
|
A továbbiakban arról szólt, hogy különösen fontos a tehetséges fiatalokkal való foglalkozás programjának kidolgozása. Fel kell ismerni azt is, hogy a fiatalok sportjára, edzettségére, testi nevelésére fordított összegek is többszörösen megtérülnek, mind a teherbíró-képesség, mind a személyiségfejlődés eredményeiben. Az ifjúság legrosszabb helyzetben lévő rétegeinek, a szülő nélkül nevelkedők védelmében állami támogatással hozzá kell járulni önálló életkezdésükhöz. Ennek kidolgozása halaszthatatlan idei feladat - mondta az államtitkár. Az ifjúságpolitika csak akkor lehet eredményes, ha segíti a fiatalok közéleti tevékenységét, politikai gyakorlatát, és rendszeres a párbeszéd az állam és a fiatalok között - hangoztatta. A fiatalok érdemi bekapcsolódására a döntéshozatalba, annak minden szintjén szervezett ifjúsági érdekképviselet megteremtésére van szükség. Ehhez természetesen megfelelő jogi és szervezeti eszközöket is létre kell hozni, annál is inkább, mert még ma is, a nagyszámú régi és új ifjúsági szervezet megléte ellenére erőtlen, nem elég ütőképes az ifjúsági érdekképviselet. Az állami döntések fontos pontjain sincs kellő ifjúsági képviselet. A kormányzat ifjúságpolitikája elsősorban az ország teherbíró képességétől, a rendelkezésre álló forrásoktól, az elosztási prioritásokat meghatározó politikai döntésektől függ. Az ÁISH csaknem három éves működésére visszatekintve a szervezet hibájaként ismerte el, hogy nem kezdeményezett eleget, bátortalan volt egyes kérdésekben. Tevékenysége, kormányzati vitái a közvélemény előtt rejtve maradtak. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 13:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (16. rész)
|
A legsúlyosabb hiányosságnak azt tartotta, hogy a hivatal túl későn ismerte fel: gondolkodásmódja, az egyes szakterületeken felhalmazott tudása, szakértelme a vitapartnerséghez elegendő, újszerű kezdeményezésekhez, versenyképes alternatív koncepciók kimunkálásához viszont kevés. Az ÁISH vergődött az ellentmondások szorításában, feladatainak ellátásához nem voltak meg a szükséges eszközei, jogkörei, felhatalmazása. Mindezek alapján az államtitkár kijelentette: az ÁISH a jelenlegi formájában nem képes megnyugtatóan, kellő eredményességgel ellátni ifjúságpolitikai feladatait. Szerinte a jövőbeni új kormányszervet olyan helyzetbe kell hozni, hogy érdemben tudjon hatni a fontos kormányzati döntésekre, funkcióit és hatáskörét, eszközeit egymással összhangban kell megállapítani. Az ifjúság poblémáit - tette hozzá - csak komplex állami, kormányzati tevékenységgel lehet kezelni. Felesleges tehát minden olyan megoldás, amely párhuzamosságokat teremtve feloldja az ifjúságért viselt összkormányzati, illetve tárcafelelősséget. Fontos az is, hogy a kormány megteremtse, kiépítse az ifjúsági társadalmi érdekképviseleti, politikai szervezeteivel a folyamatos párbeszéd mechanizmusát, fórumait. Ezt az elvet értelemszerűen a közigazgatás minden szintjén érdemes érvényesíteni. Végezetül kérte a képviselőket: támogassák azt a javaslatot, hogy a gyermek- és ifjúsági jogok a jogrendszer egészében, s ne egy külön törvényben jelenjenek meg. Az ifjúsági törvény hatályon kívül helyezésére azonban csak akkor kerüljön sor, amikor az alkotmányozó munka előrehaladása ezt indokolttá teszi. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 13:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (17. rész)
|
Az ifjúsági és sportbizottság nevében Vörösné Csuka Mária ------------------- (Komárom m., 9. vk.), az Ácsi Cukorgyár műszerésze szólalt fel a vitában. Bevezetőként megjegyezte: az ifjúságpolitikai területen sem volt hatékonyabb a kormányzati munka, mint másutt, s az ifjúsági ügyekkel való foglalkozást is a régről örökölt módszerek jellemezték. Az ÁISH előterjesztéséről megállapította, hogy az formálisan közelíti meg a kérdést, már csak azért is, mert mindenfajta helyzetelemzést nélkülöz. A képviselő utalt az ifjúsági és sportbizottságban lezajlott vitákra, amelyek során megkérdőjeleződött, hogy alkalmas-e egyáltalán a beszámoló a parlamenti vitára. Úgy vélik azonban, mivel az ifjúság gondjai, problémái már a pattanásig feszültek, a tárgyalás nem halasztható el csupán azért, mert egy rossz beszámoló készült. Annál is inkább, mert a téma félretétele azokat a korábban is gyakran hangoztatott kijelentéseket erősítené, miszerint a kormány, a Parlament ifjúságellenes. Magáról az 1973-as ifjúsági törvényről a képviselő úgy vélekedett, hogy az ifjúság aktivizálása helyett tovább növelte az állam paternalista gondoskodását, s voltaképpen ez vezetett a jelenlegi helyzethez. A bizottság nevében is leszögezte: az ifjúságpolitika a társadalom alapjait érintő politikai ügy, nem pedig szervezeti-jogi kérdés. Ezt támasztotta alá az a megállapítása is, miszerint nem az ÁISH léte vagy nemléte kérdéseként, nem a hivatal függvényeként kell kezelni az ifjúságpolitikát. Ugyancsak a bizottságban elhangzott érveket összegezve, a képviselő kijelentette: az ifjúsági törvény, az azóta eltelt időszak tapasztalatainak megtárgyalása kapcsán elhangzott javaslatokat a kormány építse be programjába, a munkálatokba vonja be az ifjúság képviselőit, és az ifjúságkutatással foglalkozó szakembereket. Ezen túlmenően a kormányzat egy átfogó helyzetelemzés nyomán jelölje meg azokat a válságpontokat, amelyek megoldása nem halasztható tovább. A költségvetés átalakításával az ifjúságpolitika területén is szüntessék meg a maradékelv szerinti támogatást. A készülő lakásgazdálkodási koncepción belül pedig szélesebb körű garanciái legyenek az első lakáshoz jutás lehetőségének. Vörösné Csuka Mária végezetül sürgette a személyi felelősség körének meghatározását az ifjúságpolitika ügyeiben is. Erre vonatkozóan több javaslatot is tett: a kormány bízza meg a társadalompolitikáért felelős államminisztert, vagy nevezzen ki kormánybiztost, esetleg egy népjóléti államminisztert az ifjúsági ügyek kezelésére. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 13:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (18. rész) Zsolnay Katalin (Komárom m., 3. vk.), a Környei Mezőgazdasági ---------------
|
Kombinát művezetője hangsúlyozta, hogy a kormány nem bánhat úgy az ifjúsággal, mintha mostohagyereke lenne. Magyarország Európában második államként alkotott ifjúsági törvényt, mégsem lehetünk erre büszkék. A fiatalok napjainkban kialakult helyzetéért azonban nem lehet egy, a szüksége j gosítványokkal fel sem ruházott szervezeten elverni a port. A továbbiakban egyebek között rámutatott, hogy szükséges a családi jövedelemadó mielőbbi bevezetése. Tarthatatlan ugyanis az a helyzet, hogy luxus legyen a gyermeknevelés. Másrészt nem lehet távlati cél a fiatalok számára a második munkahely kényszere sem. Megfontolandónak nevezte a nők részmunkaidőben való foglalkoztatásának kérdését is. Utalt arra a problémára, hogy évről évre nő a fiatalok és az idősek bére közötti különbség. Szerinte a munkáltató döntse el, hogy teljesítménye arányában kit és miként fizet meg. A lakásszerzés egyre nehezülő körülményeiről szólva megjegyezte, hogy még azok a szerencsés fiatalok is ,,röghöz,, és OTP-hez kötöttek, akik lakáshoz jutottak. Végül hangsúlyozta az átfogó szemléletű ifjúsági kormányzati munka szükségességét. Javasolta: az ifjúságpolitikai kérdések kerüljenek a miniszterelnök hatáskörébe, ezzel garantálva azok számonkérhetőségét, elodázhatatlanságát és felelősségteljes megoldását. Nagy Józsefné (Heves m., 9. vk.), a Debreceni Tartósipari ------------- Kombinát Hatani Konzervgyárának raktári csoportvezetője hozzászólásában elsősorban a fiatal generáció aggasztó lakáshelyzetéről szólt. Választókörzetében, Hatvanban most mintegy 700-an várnak lakásra, közülük 263 fiatal család - mondotta. A várakozók fele tanácsi szociális bérlakást igényel. A város azonban évente legfeljebb 50-60 ilyen otthont tud átadni a rászorulóknak, s ez érezhető feszültséget teremt. A vidéken élő fiataloknak sokszor még nehezebb bérlakáshoz jutniuk, mint a városokban élőknek. Ha pedig családi ház építésébe fognak, nem kaphatnak kedvezményes állami támogatást még akkor sem, ha azt szociális helyzetük indokolná. Javasolta, hogy kifejezetten szociális bérlakást ezentúl csak a rászorulók kapjanak. Szólt arról is, hogy el kellene kerülni az ifjúsági munkanélküliséget, és az állam gondoskodjon a fiatalok első munkahelyhez jutásáról. Végül Németh Miklóshoz fordulva kérte, hogy az ifjúság helyzetével külön kormányprogram foglalkozzon, ugyanakkor óva intett egy újabb szervezet, az Ifjúsági Tanács létrehozásától. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 13:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (19. rész)
|
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi ------------- MGTSZ MSZMP-bizottságának titkára szerint az ifjúságpolitika azért vált olyan érzékeny társadalmi problémává, mert a fiatal korosztályok - a nyugdíjas és járadékos állampolgárok mellett - a legkilátástalanabb élethelyzet kárvallottjaivá váltak. Olyannyira szánalmas állapotok szereplői lettek, hogy még a jövőben sem bízhatnak teljes bizonyossággal. A képviselő e lehetetlen helyzet okainak őszinte elemzését szorgalmazta, hangoztatva, hogy erre a Parlament látszik a legalkalmasabb fórumnak. Südi Bertalan ennek kapcsán vitába szállt azzal a nézettel, miszerint a korábbi hibás döntések emlegetése semmit nem old meg a mostani nehéz gazdasági helyzetben. Ezzel szemben hangsúlyozta: nem szabad elhallgatni a mélypontra juttató ballépéseket. Végső soron ez a hallgatás vezetett oda - mondotta -, hogy mind a korábbi, mind a mostani országos vezetést bűnnel felérő mulasztások terhelik a fiatalabb generációk kilátástalan helyzetéért, demoralizálódásáért, szocializmusellenes érzületeiért. A képviselő számos konkrét példát említett súlyos megállapításának alátámasztására, majd olyan intézkedéseket vázolt, amelyek elősegítenék a kilábalást. A többi között javasolta, hogy csoportosítsanak át más, kevésbé fontos területekről anyagi forrásokat a fiatalok helyzetének javítására. Ajánlotta: korlátozzák a különféle lobbyk sok milliárd forintot felemésztő gigantomániás beruházásait. Osztotta azt a nézetet, miszerint az állam ifjúságpolitikáját szükséges új alapokra helyezni. Szorgalmazta egy olyan szervezet létrehozását, amely mintegy a kormányzat lelkiismereteként, érdemben hatni tudna annak tevékenységére. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 13:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (20. rész)
|
Kókai Rudolf (Szolnok m., 15. vk.), a jászberényi Lehel ------------ Hűtőgépgyár MSZMP-bizottságának titkára indítványozta: kötelezni kellene a kormányt arra, hogy - hasznosítva a parlamenti viták tapasztalatait - még ebben az évben terjessze az Országgyűlés elé a az ifjúsággal kapcsolataos konkrét elképzeléseket, feladatokat. Ehhez azonban az is szükséges, hogy pontos számokat sem nélkülöző, alapos helyzetelemzés készüljön. A képviselő ismertette fiatal választóinak a véleményét: kényszerintézkedéseket is el tudnak fogadni, ha őket is felnőtt módon kezelik, s megkapják a megfelelő garanciákat. A képviselő arról is szólt: nem kell ahhoz több pénz, hogy ismét megtanítsuk a gyermekeket a maguk által készített játékok örömére; hogy csatlakozzunk a gyermekek jogairól szóló nemzetközi nyilatkozatokhoz és egyezményekhez; hogy igazi eszményeket adjunk ismét a fiataloknak; hogy a tanulóifjúság támogatását normatívvá tegyük; hogy megvalósuljon az iskolai autonómia; hogy fakultatívvá váljék az orosz nyelvoktatás; hogy igazi esélyegyenlőség alakuljon ki. Mindezeket egy rövid távú cselekvési programban lehetne rögzíteni. Figyelmeztetett ugyanakkor: a fiatalok nem fogadják el az általános megfogalmazásokat, a feltételes módokat, a felelősök nélküli, ellenőrizhetetlen feladatokat. Kállai Ferenc (országos lista) színművész kétperces ------------- hozzászólásában azt hangsúlyozta: az ifjúságpolitika elképzelhetetlen a család, az iskola és a társadalom harmonikus egységbe kapcsolása nélkül. Hellner Károly (Budapest 32. vk.), a MERKUR vezérigazgatója --------------- előrebocsátotta: érdemi és tartalmasabb beszámolónak kellett volna a Parlament elé kerülni. Mint mondta: ugyanígy vélekedtek választókörzetében a Fidesz, a KISZ és a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői a velük folytatott konzultációk során. A képviselő a továbbiakban kifejtette: a beszámolóban fel kellett volna dolgozni az elmúlt 18 év ifjúságpolitikai intézkedéseit, valamint a törvénynek tulajdonítható eredményeket. Az ifjúsági törvény születésének esztendejét idézve rámutatott: akkoriban nagyon lelkes volt a hangulat, bíztató jövőkép alakult ki a fiatalok körében. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 13:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (21. rész)
|
A kezdeti 6-7 éves lendület azonban megtört, mind formálisabbá vált az ifjúság ügyeivel foglalkozó intézmények tevékenysége, maga az ifjúsági parlament is, végül pedig megbomlott az ifjúsági mozgalom monolit egysége. Egymást érték az ifjúsági politikai intézményeknél az átszervezések, az úgynevezett bürokrataváltások. Ma már egyáltalán nem várható, hogy ez a törvény bármi módon is segíteni tudná az ifjúság gondjainak megoldását. Ezért indítványozta a törvény hatályon kívül helyezését, mégpedig a mostani ülésszakon. Úgy vélekedett: nem kell feltétlenül önálló ifjúsági törvény helyett az ifjúsággal fokozottan törődő, az ifjúság érdekeit is szem előtt tartó család-, oktatás- és foglalkoztatáspolitikára van szükség. Berg Lászlóné (Hajdú-Bihar m., 18. vk.), a Komádi 1. számú ------------- Általános Iskola igazgatója kiemelte: a nemzet, a haza sorsa függ a felnövekvő generációtól. Ezért, ha nemzetben és jövőben gondolkodunk, akkor elsősorban ezzel a generációval kell foglalkozni. Az ifjúsági törvény 18 évvel ezelőtti megalkotásával a társadalom csupán lelkiismeretét akarta megnyugtatni, mert a benne megfogalmazottak nem valósultak meg. A képviselőnő szerint a kormány jelenlegi ifjúságpolitikája abban merül ki, hogy bizonyos szervezeteket, feladatokat támogat fix összeggel. Mindez a maradékelv alapján történik és a fogyasztás szférájában jelenik meg. Ezen a helytelen gyakorlaton vátoztatni kell. Az ifjúság helyzetének javulása összefügg a politikai rendszer reformjával. Olyan társadalompolitikai reformra van szükség, amely a társadalom minden rétegének garantálja a létbiztonságot. Berg Lászlóné ezért alanyi állampolgári jogon minden ember létminimumának újragondolását, biztosítását javasolta. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 13:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (22. rész)
|
Sándor Gábor (Nógrád m., 5. vk.), az Üvegyipari Művek Pásztói ------------ Szerszám- és Készülékgyárának anyagbeszerzője szerint az állami ifjúságpolitikát megtestesítő ifjúsági törvény már régóta nem felel meg a mai igényeknek, nem veszi figyelembe az új feltételeket, a társadalmi, politikai és gazdasági változásokat. Példaként említette, hogy a mai adórendszer sem könnyít a fiatalok helyzetén. Ha önálló otthonteremtésre, családi ház vagy saját lakás építésére vállalkoznak, az ÁFA visszatérítése csak utólagos, hosszú időbe telik tehát, amíg azt az igénylő kézhez kapja. Célszerű lenne az ÁFA-t már az építőanyagok és lakásfelszerelések vásárlásakor a helyszínen levonni e termékek árából. A képviselő a továbbiakban szorgalmazta, hogy a különböző ifjúsággal kapcsolatos hatástanulmányok következtetéseit a kormány vegye figyelembe, amikor cselekvési programját készíti, s e felmérések alapul szolgáljanak egy esetleges ifjúsági kormányprogramnak. Végül hangot adott annak a véleményének, hogy újabb állami ifjúsági intézményre nincs szükség, az ifjúságpolitikai döntéseket, illetve azok végrehajtását az Országgyűlés ellenőrizze. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 14:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (23. rész)
|
Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.), a Magyar ------------------ Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára szerint mindenekelőtt a munkanélküliség problémája vált a fiatalok bizonytalanságérzetének legfőbb okává. Ma ugyan még alacsony a fiatal munkanélküliek száma, az elkövetkezendő években azonban a nagy létszámú korosztályok megjelennek a munkaerőpiacon, s ha addig nem születnek megfelelő intézkedések, nagy zavar várható. Figyelmeztetett arra is, hogy a munka nemcsak gazdasági kategória, hanem a társadalmi integráció és a személyiség kifejlődésének egyik fontos eleme. A foglalkoztatáspolitika a képviselő véleménye szerint már az oktatásban kezdődik. A fiatalokat olyan általános és szakmai műveltséggel kell felvértezni tanulmányaik során, amely képessé teszi őket arra, hogy alkalmazkodjanak a munkaerőpiac változó igényeihez is. Az eddiginél jobban kellene alkalmazkodniuk a szakmunkásképző intézeteknek is a munkaerő-szükségletekhez. Sokszor már a beiratkozás pillanatában bizonyos, hogy a fiatal a felvett szakmában soha nem tud elhelyezkedni. Sürgősen ki kellene dolgozni a munkahelyeken ,,feleslegessé váló,, fiatal munkaerők átcsoportosítási, átképzési rendszerét is. Ezt jóval hatékonyabbá, gördülékenyebbé kell tenni. Bár a fiatalok esetében a segélyezés az utolsó lépés lehet, a munkanélküli segélyt rájuk is ki kell terjeszteni. Moravcsik Ferencné kérte a Minisztertanács elnökét: a készülő kormányprogram külön térjen ki arra, miként kívánják megoldani a fiatalok legégetőbb problémáit. Legkésőbb egy év múlva számoljon be az Országgyűlés előtt az elért eredményekről. Kérte azt is, hogy vegyék figyelembe az új ifjúsági szervezetek véleményét, mert jó ifjúságpolitikát csak a fiatalokkal együtt lehet kialakítani. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 15:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (24. rész)
|
Szabó István (Budapest, 8. vk.), a Pais Dezső utcai Általános ------------ Iskola igazgatója figyelmeztetett: a többgyermekes családok megélhetése egyre bizonytalanabb, ugrásszerűen növekedtek a gyermekélelmezés költségei, csökkent a beiskolázás, a szakma megszerzésének lehetősége. Rámutatott arra is, hogy a gyermek- és ifjúsági érdekek érvényesítése az elmúlt évek során fokozatosan csorbát szenvedett, ezért a beszámolótól azt várta, hogy az pontosan megjelöli majd a kiutat jelentő állami feladatokat. A gazdasági hanyatlásra hivatkozni nem elegendő, a felelősség elismerése és vállalása is kötelező lenne azok számára, akiket az megillet. Egy felelős kormánynak ifjúsági stratégiával kell rendelkeznie - hangoztatta. Elavult szemléletnek ítélte, hogy az ifjúság helyzetén csak akkor lehet javítani, ha a gazdaságban megkezdődik a kibontakozás. Ha továbbra is erre várnánk, a parlamentet joggal illetheti az a vád, hogy nem foglalkozik súlyának megfelelően az ifjúsággal. A képviselő szerint egy, az ifjúságpolitikát kidolgozó szervezet vagy bizottság létrehozására lenne szükség, amelynek javaslatai beépülnének a kormányprogramba. E szervezet feladata lenne a hosszabb távú ifjúságpolitika kidolgozása is. Javasolta családi adórendszer kidolgozását; szorgalmazta az oktatási törvény felülvizsgálatát, s azt is, hogy a születendő alkotmányban az ifjúsági jogok kapjanak garanciát. Arra kérte a kormányt, hogy munkája álljon összhangban a gyermekek jogaira vonatkozó ENSZ-nyilatkozat szellemével, deklarált tételeivel. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 15:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (25. rész)
|
Dr. Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.), ------------------- az Ormosbányai Általános Iskola igazgatóhelyettese kifejtette: a történelem tanúsítja, hogy az ifjúság mindig a haladás oldalán állt, amikor a hatalmon lévők céljai szemben álltak a nemzet többségének érdekével. Az elmúlt évtizedekre visszatekintve kijelentette: ahogy a hatalom leértékelte az értelmiség szerepét, ugyanúgy mostohán kezelte az ifjúság problémáit is. Az ifjúság nevelésében a szükségesnél kevesebb figyelmet kaptak a családok, a szülők, s túlságosan nagy hangsúllyal szerepelt az össztársadalom felelőssége. A kormány ebben a helyzetben nem változó eredményességgel - mint ahogyan a beszámoló fogalmazott -, hanem szinte eredménytelenül foglalkozott az ifjúság ügyeivel. Úgy tűnik - mondotta a képviselőnő -, még napjainkban sem ismerik fel igazán az ifjúság társadalmi súlyát, mert ennek a felismerésnek nem csupán a retorikában kellene megmutatkoznia. Elfogadhatatlan az a kormányzati magatartás, amely gazdasági nehézségekre hivatkozva - az alig fél éve megalkotott ifjúságpolitikai feladatterv kapcsán - tudatosan vállalja, hogy az a kormánynak sok, az ifjúságnak kevés. Fennáll az a veszély, hogy így ez a kormány ifjúságellenessé válik, elsősorban szociálpolitikáját illetően. A képviselő hangsúlyozta: a kormány ifjúságpolitikáját közmegegyezéses alapon kellene kialakítani. De hogyan lehet ezt megoldani, amikor a közmegegyezés még a társadalomban sem jött létre? Tegyen konkrét, válságkezelő, rövid távon is érzékelhető intézkedéseket a kormányzat, s ebbe vonja be az érintetteket is - válaszolt. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 15:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (26. rész)
|
x x x Az ebédszünetben 49 képviselő részvételével alakuló ülést tartott az Országgyűlés egészségügyi csoportja, amelynek vezetőjévé megválasztották Balogh Károlyt (Győr-Sopron m., 11. vk.). -------------- Az ülésen megállapodtak abban, hogy május utolsó napjaiban - még a soron következő ülésszakot megelőzően - a szekció konzultál a Szociális és Egészségügyi Minisztérium képviselőivel a társadalombiztosítás, az egészségügyi helyzet, valamint a szociálpolitika kérdésköréről. Ugyanakkor fontolóra veszik azt is, hogy lehetőség szerint az Országgyűlés plénuma elé vigyék a nemzeti egészségmegőrzési programot, illetve az annak megvalósítási esélyeit elemző beszámolót. x x x A szünet utáni első felszólaló Barcsik János, (Heves m., 11. vk.) -------------- a Hevesi 2. Számú Általános Iskola igazgatója többi képviselőtársához hasonlóan felszínesnek ítélte az ÁISH beszámolóját. Ugyanakkor szükségesnek tartotta az ifjúsági törvény téziseinek felelősségteljesebb elemzését, s ezzel egyidejűleg a legsürgetőbb teendők számbavételét. Magáról az ifjúsági törvényről úgy vélekedett, hogy az sok tekintetben még ma is irányadó. A képviselő hangsúlyozta az alsófokú oktatás fontosságát, mert mint mondotta, ez a jövő sikerének záloga. Ezért is szorgalmazta: a következő évi költségvetés tárgyalásánál a Tisztelt Ház magasabban állapítsa meg a közoktatásra jutó hányadot. Barcsik János a tanulóifjúság romló egészségi állapota okán egy javaslatot is tett: a honfoglalás 1100. évfordulójára - egyidejűleg a világkiállítással - épüljön fel 1100 tornaterem hazánkban. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 15:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (27. rész)
|
Virágh Ferenc (Budapest 59. vk.), a Magyar Vagon- és Gépgyár ------------- Vörös Csillag Gépgyárának szakmunkása rámutatott: az életkörülményekben kialakult feszültségek mind-mind az ifjúság helyzetét rontották. Megállapította, hogy a további feladatokat nem az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalataiból kiindulva, hanem a valós helyzetet figyelembe véve kell meghatározni. Szükségesnek tartotta a családjogi, az oktatási és az adótörvény azonnali felülvizsgálását az ifjúság érdekeinek és sajátos helyzetének figyelembevételével. Felvetette: szükség lehet egy olyan tárcák fölött álló szervezet, esetleg Ifjúsági Minisztérium létrehozására, amely kellő befolyással, megfelelő eszközökkel, személyi feltételekkel és törvényben garantált hatáskörökkel rendelkezik. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 15:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (28. rész)
|
Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m., 8. vk.), a HNF --------------------- megyei bizottságának titkára úgy fogalmazott: a szülők önkéntes adót fizetnek azzal, hogy gyermeküknek felnőttkorukban is fizetik az albérletet, a lakásrészleteket és más költségeket. Szóvá tette, hogy a fiatal nemzedék nem vesz részt megfelelő arányban a közéletben, s hiányzik a Parlamentből is. Javasolta, hogy olyan, a MISZOT-hoz hasonló szervezet alakuljon, amely államminiszteri irányítás alatt állna, s ezáltal a fiatalok bekapcsolódhatnak a kormányzati munkába is. Minden párt és kormány csak akkor tud igazán feladatának megfelelni, ha maga mögött tudja az ifjúságot - hangoztatta. Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), a Tihanyi Községi Tanács ----------- elnöke szintén az ifjúság jövőjéért érzett aggodalmának és felelősségének adott hangot, amikor a perspektíva hiányáról beszélt. Az ifjúsági törvény jónéhány célkitűzése ma egyszerűen végrehajthatatlan, akkori megfogalmazásuk illúzió volt. Az államigazgatásnak intézkedései során ezentúl következetesebben vállalni kellene az ifjúság képviseletét. A legtöbb feszültség az utóbbi időben ott keletkezett, ahol az igéretek csak deklarált célok maradtak - hangoztatta a képviselő. Javasolta, hogy a kormány állítson össze ifjúságpolitikai intézkedéscsomagot, s azt építse bele saját stabilizációs programjába. Az ország gazdasági nehézségei már rövid távon is csak a fiatalokkal együtt küzdhetők le. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 16:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (29. rész)
|
Dr. Sziráki András (Szolnok m. 2. vk.), a Szolnoki Mezőgazdasági ------------------ Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója kijelentette: a gyakorlat azt is igazolta, hogy hiba volt az Állami Ifjúsági és Sporthivatal létrehozása. Az Országgyűlésnek azonban most nem az elmúlt időszak hibáit kellene keresnie - folytatta -, hanem a tényleges helyzetet értékelni, s felkutatni a helyes utat. A képviselő felszólaló társai véleményével egybehangzóan arról is beszélt, hogy a legtöbb teher a többgyermekeseket sújtja, a nagyobb családoknak szinte lehetetlen emberi módon megélniük. Az ő életesélyeik javítása mindenképpen állami feladat kell hogy legyen. Arról is szólt, hogy sok pályakezdőnek a munkanélküliség rémével kell szembenéznie. Éppen az ő érdekükben kell minél gyorsabban megvalósítani a gazdasági szerkezetváltást és minél több értelmes, új munkahelyet teremteni. Ugyanezt a társadalmi csoportot érinti talán a legérzékenyebben a jelenlegi lakáshelyzet; a kedvezmények szűkítésével egyre nehezebben jutnak lakáshoz Szolnok megyében is a fiatalok, pedig több száz lakás áll üresen. A képviselő véleménye szerint a Parlamentnek fél éven belül újra kellene tárgyalnia az ifjúság helyzetét. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 16:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (30. rész)
|
Sebesi Lászlóné (Békés m., 6.vk.) nyugdíjas pedagógus --------------- arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor az Országgyűlés az ifjúság helyzetéről tárgyal, nem feledkezhet meg azokról, akik nem tagjai egyetlen ifjúsági szerveződésnek sem, illetve a társadalom perifériájára szorultak. A falu és a város közötti különbség felszámolása csak óhaj maradt, sőt szűkítettek a munkavállalási lehetőségek is. Békés megye is ilyen gondokkal küzd, a megyében a munkalehetőségek hiánya miatt az elmúlt években több tízezerrel csökkent a népesség. Ezért kérte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint az Ipari Minisztérium illetékeseit, hogy az élelmiszerfeldolgozóipar fejlesztésével teremtsenek több munkalehetőséget. A képviselő kifogásolta a kistelepülések iskoláinak esetenkénti túlerőszakolt körzetesítését, amely sok kisdiákot bejáróvá kényszerített, kollégiumi sorsra kárhoztatott. A család hiánya tanulmányi eredményeikben is érzékelhetővé vált. Szerinte a kisiskolások esetében szükség lenne a kistelepülések iskoláinak újbóli megnyitására. A felszólaló tisztességtelennek tartotta, hogy egyáltalán felvetődhetett a gondolat: az OTP-kölcsönnel épített lakások 3 százalékos kamatát visszamenőleg felemelnék. A kétoldalú szerződések tisztaságának mindenkori megőrzése és a fiatalok életkörülményei további romlásának megakadályozására indítványozta, hogy e kérdést az illetékesek végleg vegyék le a napirendről. A pénzintézet találjon ki olyan szolgáltatást, amellyel pótolni tudja a kamatkiesést. Az ifjúsági törvénnyel kapcsolatban hangoztatta, hogy a magas szintű jogszabály azért is teljes felújításra szorul, mert az ifjúság emberséges életfeltételeit állampolgári jog alapján kell biztosítani. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (31. rész)
|
László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.), a Fehérgyarmati ----------- Városi Pártbizottság első titkára határozottan vitába szállt a beszámolónak azzal a megállapításával, miszerint az ifjúsági törvény hiányos végrehajtásának oka az ifjúság érdekérvényesítő képességének gyengeségében keresendő. Ez a megállapítás igazságtalan és sértő; ,,mi akartuk, hogy ilyen legyen az ifjúság, örültünk, ha hallgat,,. A beszámoló elmossa az elődök felelősségét, azokét, akik akkor sem cselekedtek, amikor a jelenleginél bővebb források és hathatósabb eszközök álltak rendelkezésükre. A szabolcsi választók egyébként úgy vélekednek az ifjúsági törvény végrehajtásáról, hogy az abban illetékesek ,,vizet gereblyéztek,, nagy buzgalommal. László Béla véleménye szerint egyetlen járható út maradt, az ha a Minisztertanács munkaprogramjának kidolgozásánál rövid távú, az ifjúság gondjait azonnal enyhítő, konkrét intézkedéseket határoz el, s azokat az Országgyűlés elé terjeszti. Ajánlotta, hogy a kormány programjában határozza el az ifjúság érdekeit következetesebben érvényesítő új kormányszerv létrehozását, amely akár egy ifjúsági és családvédelmi minisztérium is lehetne. Úgy vélte: a kormány programjában az első helyek egyikén kell szerepelni az oktatás gyökeres megreformálásának. Nem kevésbé fontos feladat a létszámleépítések nyomán nehéz helyzetbe kerülő fiatalok gondjainak kezelése. A képviselő sürgette, hogy az illetékesek módosítsanak több, ide vonatkozó munkaügyi jogszabályt. Így például a nyugdíj előtt állókéhoz hasonló munkajogi védelem illesse meg azt a fiatalt, akinek házastársa gyermekgondozási segélyen van. Az első munkahelyen már az első, munkában töltött év után is jogosult legyen a fiatal munkanélküli segélyre, ha elbocsátják. Kérte, hogy a kormány programja adjon világos jövőképet a falun élő fiatalok számára is. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (32. rész)
|
Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.), a HNF megyei -------------- bizottságának titkára a mai kor fiataljait kérte arra: mérlegeljék józanul, mi volt jó és hasznos az ifjúsági törvényben, illetőleg mi akadályozta az elképzelések megvalósulását. Az 1971-es törvény óta eltelt időszakra vonatkozóan hozzátette: majd a történelem fogja megítélni, hogy a sok tízezer pedagógus, kisdobos és úttörő, ifjúsági vezető hogyan végezte munkáját. Miután a képviselőnő felidézte saját ifjúkora emlékeit, megállapította: az ifjúkor elmúltával óhatatlan, hogy a következő generációk sorra számon kérik az előző nemzedék tetteit. A továbbiakan kifejtette: a jövőben nem szabad kizárólag az ifjúságra vonatkozó törvényt elfogadni, az ifjúságot ugyanis a társadalom szerves részének kell tekinteni. Végezetül javasolta, hogy a Parlament elé terjesztett ÁISH-beszámolót fogadja el a törvényhozó testület, ám a jövőben a kormány csak olyan ifjúságpolitikai koncepciót szerepeltessen programjában, amelyért egyértelműen felelősséget tud vállalni. dr. Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 4. vk.), a Borsod ----------------- Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központjának igazgatója kétperces hozzászólásában kérte annak megerősítését, hogy az ifjúság kérdésének megvitatására a téma komplex voltához méltó, annak megfelelő, konkrét elvi állásfoglalásokat, valamint financiális szempontból is reális terveket tartalmazó írásos anyag alapján még az idén sor kerüljön. Felhívta a figyelmet arra, hogy ne az ellenszolgáltatás nélküli jólétet, kiszolgálást, jogokat hangoztató követelések teljesítése legyen a program készítését irányítók szemlélete. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 17:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (34. rész)
|
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár ----------------- energetikusa szerint az ifjúságpolitikai feladatokat három időtávra kellene meghatározni. Az azonnali reagálást igénylő lépéseket fél éven belül szükséges megtenni. Az átmenet ifjúságpolitikája a kormányprogram időtávján, három éven belül legyen érvényes. Emellett pedig el kell készíteni a hosszú távú ifjúságpolitikai koncepciót. A képviselőnő szerint az első szakaszban alapvető az oktatás, a felsőoktatás korszerűsítése. A hozzáállás itt ne az legyen, hogy a szűkülő pénzeszközökből miként lehet legtovább vegetálni, inkább az, hogy nem szabad eltűrni az összegek további szűkítését. Tekintettel az európai felzárkózás igényére, az idegennyelvi képzés megoldása is sürgető feladat. Az átmenet ifjúságpolitikájának legfontosabb céljává kell tenni az első lakás megszerzéséhez szükséges készpénz összegének drasztikus csökkentését. Inkább erre, mint a veszteséges tevékenységet folytató üzemek támogatására fordítsák a pénzt. Ugyancsak vállalni kell a közoktatás finanszírozásának radikális növelését. A családok helyzetének javítása érdekében pedig meg kell teremteni a ,,gyermekbarát,, adórendszer bevezetésének feltételeit. Hosszú távon tudatos társadalompolitikai tervezéssel, folyamatszervezéssel kell megszüntetni az ifjúság hátrányos helyzetét. Ebből a tevékenységből az ifjúságot nem zárhatjuk ki. Mindez a döntéshozók számára megkerülhetetlenné teszi az ifjúság problémáival való rendszeres szembenézést, hogy még egyszer ne halmozódhasson fel 18 év feszültsége, és ne tudja egyetlen kormány sem a jövő terhére megoldani a jelen gondjait. A képviselőnő óva intett attól, hogy előbb döntsenek a kormány ifjúsági szervének kialakításáról, mint az új típusú, elsősorban állami, szolgálati felfogású ifjúságpolitikáról. Támogatta az ifjúsági és sportbizottság előadójának javaslatát, hogy legalább ideiglenesen a társadalompolitikáért felelős államminiszter kapjon megbízást a korszerű ifjúságpolitika kidolgozásának irányítására. Végül közölte: az ÁISH hároméves működése után bizalma megszűnt a hivatal iránt. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 18:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (34. rész)
|
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.) a kiskunhalasi ------------- Családsegítő Központi intézetvezetője a gyermeket vállaló és nevelő családok lakáshoz jutása érdekében javasolta: a gyermekek számától függő szociálpolitikai kedvezményt minden család kaphassa meg teljes összegben. A jelenlegi szabályozás szerint csak a lakásár 55 százalékáig terjedhet ki a szociálpolitikai kedvezmény. Holott egy háromgyermekes család számára a kisvárosokban, illetve a falvakban már 600 ezer forintért lehetne családi házat kapni. Kérte a kormányt, mindenekelőtt a Szociális és Egészségügyi Minisztériumot, az Országos Tervhivatalt és a Pénzügyminisztériumot, hogy biztosítsa a javaslatához szükséges pénzt. Tóth Károly (országos lista) református püspök, a Magyarországi ----------- Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke általában osztotta a vitában megfogalmazott gondolatokat, ugyanakkor a már több órája zajló hozzászólások után is némi hiányérzete maradt. Úgy vélte: az ifjúság problémája nem pusztán szervezeti, jogi, pénzügyi, politikai kérdés. Ez a problémáknak csupán technikai megközelítése. Felfogása szerint erőteljesebben kell hangsúlyozni az értékek, az értékrendszer átadásának szükségességét. Az ifjúság jövője alapjában véve szellemi, lelki és etikai kérdés, ami nem alapozható egyszerűen a kedvező jogi, gazdasági feltételek megteremtésére. Mindez rávilágít az egyházi iskolák, az egyházi nevelés iránt megnövekedett érdeklődés okaira. Hiszen nemcsak ifjúsági kormányprogramra és törvényre van szükség, hanem szerető szülőkre, jó iskolákra és lelkes pedagógusokra, újfajta szemléletre, úgymond egy ,,lelki peresztrojkára,,. Ebben a folyamatban az egyházak hivatásuknak megfelelően készek fokozottabban részt vállani, abban a meggyőződésben, hogy az ifjúság helyzete nem ideológiai, jogi, politikai kérdés, hanem a nemzet jövőjének ügye. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 18:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (35. rész)
|
Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.), a Szegedi Textilművek ------------- MSZMP-bizottságának titkára a kétperces hozzászólás jogával kívánt élni, de mondanivalója ennyit sem vett igénybe. Tiltakozását fejezte ki Hellner Károly képviselőtársa javaslatával szemben, miszerint hatályon kívül kellene helyezni az ifjúsági törvényt. A képviselőnő szerint addig, amíg a kormánynak nincs új ifjúságpolitikai koncepciója, nincs egy olyan csomagterv, amely majd beépülhet a kormányprogramba, addig nem célszerű e törvény hatályon kívül helyezése. Ez a törvény ugyanis - bármilyen is - egyelőre köldökzsinór ma a kormány és az ifjúság között. Dr. Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és ---------------- Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára üdvözölte a kormánynak azt a szándékát, hogy kiemelten kezelje a tanulók, a családalapítók, a pályakezdők helyzetét. Véleménye szerint azonban ezt csak komplex állami tevékenységként lehet megvalósítani. Mint mondotta, a mai helyzetben kiemelendő a család szerepe, a társadalomnak talán még soha nem volt annyira szüksége a család intézményének helyreállítására, erősítésére, mint ma. A jövőben - mondotta - a törvényeknek családcentrikusnak kell lenniük. Az ifjúság az Országgyűléstől azt várja, hogy az ifjúság érdekeit figyelembe vevő törvényeket alkosson, a kormánytól pedig azt, hogy megteremtse mindezekhez a garanciákat, s a leglényegesebb tennivalók megoldására programokat fogalmazzon meg. Ezt követően a képviselő, aki egyben az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának elnöke, arról számolt be, hogy ülésszak szünetében a bizottság ülést tartott, megvitatva a vitában felvetett véleményeket, javaslatokat. A testület állásfoglalást fogalmazott meg, amelyet valamennyi képviselőhöz eljuttattak. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 18:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (36. rész)
|
Deák Gábor a beszámoló vitáját összefoglalva hangoztatta: jó döntés volt, hogy az Országgyűlés két fordulóban tárgyal az ifjúság ügyéről. Megítélése szerint a tartalmas, érdemi vitában sok hasznos javaslat hangzott el, amelyek kiegészítik majd a hároméves kormányprogramot. Az államtitkár a vita szembetűnő vonásának ítélte, hogy lényegi egység volt a szóbeli előterjesztés és a vitában elhangzottak között. A különböző megközelítésű felszólalások egyeztek abban, hogy mondanivalójukat az ifjúságért érzett felelősség, a cselekvés igénye hatotta át. A képviselők érthető módon az ifjúság legnyomasztóbb gondjával, egzisztenciális problémáikkal foglalkoztak. Az államtitkár hangoztatta: a kormány osztja azt a kritikus véleményt, amelyet a Parlament megfogalmazott, tisztában van az ifjúság nehéz helyzetével, jogosnak tartja az e helyzet jobbítására vonatkozó követeléseket. Kötelezettséget vállal arra, hogy az ifjúság gondjait kellő súllyal veszi majd figyelembe a szeptemberre kidolgozandó hároméves kormányprogramban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a prioritások között az ifjúság belátható időn belül méltó helyre kerülhet. Deák Gábor hasznosnak ítélte, hogy a vitában nemcsak a kormányprogram, hanem a tárcák számára is elhangzott egy sor olyan javaslat, amely nem kerül pénzbe, csupán több odafigyelést, gondoskodást követel. Ugyanakkor szólt arról, hogy a pénzügyminiszter véleménye szerint a vitában javasoltak megvalósításához legalább 100 milliárd forintra lenne szükség. Olyan illúziókat nem szabad táplálni, hogy mindegyiket orvosolni lehet, s valamennyi bekerülhet a kormányprogramba. Az indítványokat a kormány felelősen mérlegeli majd, és más szemléletmóddal, az ifjúsóg szerepét elismerve fogja összevetni azokat a gazdasági helyzet adta lehetőségekkel. A vitában - a beszámolóhoz viszonyítva - sokkal nagyobb teret kapott az ifjúság értékválságának, értékzavarainak rendkívül fontos problémaköre. Az államtitkár egyetértett azzal, hogy a nemzet szellemiségének megőrzése, jövőjének megalapozása szempontjából e kérdéskör az állami ifjúságpolitikában a korábbiakhoz képest sokkal hangsúlyosabban szerepeljen. Üdvözölte, hogy a képviselők legtöbbje az ifjúsági törvény átmeneti megtartását javasolta mindaddig, amíg az abban foglalt ifjúsági jogok és kötelezettségek - a gyermekkorosztállyal együtt - az alkotmányban, illetve az alkotmányozási folyamattal kapcsolatos más törvényekben nem kapnak helyet. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (37. rész)
|
Az államtitkár egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik új ifjúságpolitika megteremtését szorgalmazták, mert az ifjúság részvétele, közreműködése nélkül nem lehet igazi ifjúságpolitikáról beszélni. Olyan mechanizmus kiépítését tartotta szükségesnek, amely rendszeres párbeszédre teremt lehetőséget a kormány és az ifjúság között. Szerinte azonban nemcsak a kormánynak, hanem a Parlamentnek is ifjúságpártinak kell lennie. Fontos tapasztalat, hogy az ifjúság sorsát egy dokumentum, amely átfogóan foglalkozik az ifjúsággal, nem befolyásolhatja. A korszerű szemléletmód azt követeli, hogy minden egyes fontos, az ifjúságot érintő döntésnél az új személetmód érvényesüljön. Ehhez azonban minden felelős testületnek szem előtt kell tartania a mostani ülésszak vitájának tanulságait. A Központi Ifjúsági Alapról való elszámolását hiányoló felvetésre reagálva Deák Gábor elmondta: az ifjúsági alap az állami költségvetés része, elszámolása a költségvetési zárszámadáskor esedékes. Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága az ÁISH költségvetési beszámolójának részeként pontos tájékoztatást fog kapni erről, amelyet megküldenek valamennyi képviselőnek. Az államtitkár szerint erre másfél hónapon belül sor kerülhet. Végül a határozati javaslattervezet szövegének módosítását indítványozta. Eszerint az Országgyűlés a Minisztertanács jelentését, azon véleményének fenntartásával venné tudomásul, hogy a kormány az elhangzott javaslatokat építse be hároméves munkaprogramjának végleges változatába. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 19:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (38. rész)
|
Deák Gábor válaszát követően határozathozatal következett volna, ám Sarlós István (országos lista) - s hozzá csatlakozva több képviselő - indítványozta: a határozati javaslatot szövegezzék át. Ekkor Dr. Sinkovics Mátyás (Budapest 2.vk.), kért szót váratlanul; a képviselő - feltehetően félreértve a vitatott kérdést - valamiféle ,,parlamenti bizottsági ülés,, feltétlen folytatásának szükségessége mellett érvelt. Mivel mondandója semmilyen összefüggésben nem volt a korábban elhangzottakkal, szavait az ülésteremben érzékelhető megütközés fogadta. A soros elnök is megjegyezte, hogy az ülés befejezésének gondolata fel sem merült. Végezetül a képviselők megszavazták, hogy rendeljenek el szünetet. Ennek ideje alatt az ifjúsági és sportbizottság, az államtitkár és a felszólalók közösen átszerkesztették, újból szövegezték a bizottság határozati javaslatát. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (39. rész)
|
A hosszúra - csaknem kétórásra - nyúlt szünet után az új változatot a foghijassá vált padsorokban még jelen lévő képviselők 15 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett - elfogadták. Eszerint: az Országgyűlés a kormány jelentését - fenntartásokkal - tudomásul veszi, és felhívja a kormányt, hogy az elhangzott véleményeket, javaslatokat vegye figyelembe a három évre szóló munkaprogramjának kidolgozásakor. Ez utóbbi tárgyalásakor a kormány adjon érdemi tájékoztatást a kormányzat ifjúságpolitikára vonatkozó főbb elgondolásairól. Az Országgyűlés indokoltnak tartja, hogy - a társadalompolitikáért felelős államminiszter irányításával - 1989. december 31-ig dolgozzák ki az új állami ifjúságpolitikát. Ennek tartalmában jelenjen meg a társadalom megújuló értékrendje; az esélyegyenlőség megteremtéséhez, az ifjúság szociális biztonságához való hozzájárulás. Az ifjuságpolitikában fogalmazódjék meg az ifjúság részvételének elve a döntési, végrehajtási, ellenőrzési folyamatokban, és az ifjúsággal való párbeszéd szükségessége. Döntsenek továbbá a prioritásokról, valamint a megvalósításhoz szükséges forrásokról; illetve a végrehajtáshoz szükséges új intézményrendszerről. Fontos az is, hogy a kormány mindezek kialakításában együttműködjék különböző gyermek- és ifjúsági szerveződésekkel, valamint parlamenti képviselőkkel. Az elfogadott javaslat végül leszögezi: az ifjúsági törvény hatályon kívül helyezésére csak akkor kerüljön sor, ha az alkotmány és az alkotmányos törvények tartalmazzák a kor követelményeihez igazított gyermek- és ifjúsági jogokat sajátos kötelezettségeket, valamint az állami kötelezettségvállalást, s a társadalmi feladatokat. Ezzel az Országgyűlés májusi ülésszakának második munkanapja - amelyen Szűrös Mátyás, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva elnökölt - befejeződött. Pénteken reggel 9 órakor interpellációkkal folytatja munkáját az Országgyűlés. x x x (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 20:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (40. rész)
|
Az Országgyűlés május ülésszaka második napjának eseményei dióhéjban: Csütörtökön 9 órakor Jakab Róbertné elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A képviselők először megtárgyalták a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítási javaslatát, amely a PTK kamatrendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezte. Az indítványt Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. A törvénymódosító javaslatot az Országgyűlés vita nélkül, öt tartózkodással elfogadta. A képviselők ezután megvitatták az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosítására Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3.vk.) javaslatát. Évtizedek óta először fordult elő, hogy képviselő tartott expozét az általa kezdeményezett törvénymódosításról. A javaslatot az Országgyűlés két ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadta. A Parlament egyhangulag határozott a ,,Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény,, hatályon kívül helyezéséről. Ezután következett napirendi pontként az Elnöki Tanács 1985. július 1-je óta végzett munkájáról szóló beszámoló, amelyet írásban kaptak meg a képviselők. Miután a jelentéshez Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni, és hozzászólásra egyetlen képviselői sem jelentkezett, határozathozatal következett. A beszámolót a képviselők két tartózkodással tudomásul vették. Ezt követően Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke számolt be az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a kormány eddigi és jövőbeni ifjúságpolitikai törekvéseiről. A vitában felszólalt: Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9.vk.) az ifjúsági és sportbizottság nevében; Zsolnay Katalin (Komárom m., 3.vk.); Nagy Józsefné (Heves m., 9.vk.); Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12.vk.); Kókai Rudolf (Szolnok m., 15.vk.); Kállai Ferenc (országos lista); Hellner Károly (Budapest 32.vk.); Berg Lászlóné (Hajdú-Bihar m., 18.vk.); Sándor Gábor (Nógrád m., 5.vk.); Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19.vk.); Szabó István (Budapest 8.vk.); (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 20:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (41. rész)
|
Dr. Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11.vk.); Barcsik János (Heves m., 11.vk.); Virágh Ferenc (Budapest 59.vk.); Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m., 8.vk.); Angyal Imre (Veszprém m., 4.vk.); Dr. Sziráki András (Szolnok m., 2.vk.); Sebesi Lászlóné (Békés m., 6.vk.); László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14.vk.); Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8.vk.); Dr. Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 4.vk.); Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3.vk.); Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11.vk.); Tóth Károly (országos lista); Takács Imréné (Csongrád m., 4.vk.); Dr. Géczi István (Budapest 49.vk.); A vitát Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke foglalta össze, indítványozta a határozati javaslattervezet szövegének módosítását. Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága által módosított szöveget a képviselők 15 ellenszavazattal és 8 tartózkodással elfogadták. Az Országgyűlés májusi ülésszakának második munkanapja - amelyen Jakab Róbertné, Szűrös Mátyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt - ezzel befejeződött. x x x Az Országgyűlés májusi ülésszakának második napjáról tudósítottak: Bisztricsány Julianna, Csákvári János, Farkas Attila, Garajszki István, Kocsonya Zoltán, Nagy Attila és Szőke László. (MTI)
1989. május 11., csütörtök 20:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni.
- 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni.
- A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|