Rendszerváltás és az MTI

	Magyarország és az Európa Tanács
-------------------------------- London, 1989. november 7. (BBC, Panoráma) - Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt egyik vezető tagja magánjellegű látogatáson tartózkodik Finnországban, ahol finn politikusokkal folytatott tárgyalásain támogatást kért Magyarországnak az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba történő felvételéhez. A genfi székhelyű szervezet tagjai: Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia és Svájc. Ezenkívül Pozsgay egy rádióinterjúban kifejtette, hogy Magyarország az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz való csatlakozás mellett szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait az Európai Közösséggel, s tagként csatlakozni kíván az Európa Tanácshoz. Időközben bejelentették, hogy Franciaország támogatja Magyarország felvételét az Európa Tanács tagjai közé. Ezt megelőzően pedig nyilvánosságra hozták, hogy a Varsói Szerződés és a NATO fennállása óta most első ízben katonai együttműködési megállapodást írt alá két ország, nevezetesen Magyarország és Belgium. Vajon ezek a fejlemények azt jelentik-e, hogy Magyarország Kelet-Európából fokozatosan átlép Nyugat-Európába? - tette fel a kérdést munkatársunk Szente Péter Pártos Gábornak, a BBC hírmagyarázójának. - Valóban, én ezt így látom, ez egy hosszú és nem gyors folyamat, de nyilvánvalóan ebben az irányban folytatódnak most a mozgások, legalábbis Magyarország, talán Lengyelország esetében is. (folyt.) 1989. november 7., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyarország és az Európa Tanács - 1. folyt.
Röviden hozzáfűzném ehhez, a legfrisebb hírekhez, hogy az Európa Tanács, aminek Magyarország most 24. tagja lesz majd, egy olyan szervezet, amely az összeurópai emberi jogok társadalmi, szociális jogok, illetve kulturális kooperációs együttműködés szolgálatában áll. A nyár óta Magyarország, Lengyelország, Jugoszlávia és a Szovjetunió vendégként részt vesznek az ülésen, valamilyen megfigyelő státusban tulajdonképpen, de Magyarország lesz az első teljes jogú kelet-európai tagja ennek a szervezetnek. - S mennyire biztos már, hogy Magyarországot felvették, mint teljes jogú tagot? - Én ezt úgy látom, ezt biztosra vehetjük. Magyarország teljes mértékben megfelel a különböző követelményeknek, amik a tagsághoz fűződnek. Ha jól emlékszem, még itt Londonban - áprilisban - Pozsgay Imre megjegyezte, hogy Magyarországnak tulajdonképpen több joga lenne hogy csatlakozzon, mint például egyes, az ő általa meg nem nevezett országok, s azt hiszem ekkor Törökországra utalt, amelynek az emberi jogok területén azért bizonyos nehézségei támadnak jelenleg is. - Ebben az esetben nyilvánvalóan - mint Pozsgay maga is megállapította - presztizsről van szó az ország számára. De viszont Magyarország belépése az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba, az már egy részben politikai, de elsősorban gazdasági jelentőségű kérdés. - Most Magyarország nekem úgy tűnik egyszerre orientálódik az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és a Közös Piac felé. Hogy kell ezt értelmeznünk? (folyt.) 1989. november 7., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyarország és az Európa Tanács - 3. folyt.
- Szerintem itt nincs semmiféle ellentmondás. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tulajdonképpen egy ilyen első lépés lehet hosszabb távon a közös piaci tagsóghoz. Ausztria - amely már jelenleg is tagja ennek a Szabadkereskedlmi Társulásnak - már kérte is hogy felvegyék a Közös Piacba. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy olyan ország, amely megfelel az Európai Szabadkereskedelmi Társulás kívánalmainak, úgy értem mostmár mint piacgazdálkodás, export, import szinten, az hosszabb távon arra is igényt tarthat, vagy azt is remélheti, hogy a közös piaci tagságot is megkapja. - Tegnap egy nagyon érdekes cikk jelent meg az Independentben, amelyenb Ree Smog (?) arról gondolkodott el, hogy talán a nem túl távoli jövőben el lehet képzelni egy olyan helyzetet, ahol egy nagyobb Európa jön létre, aminek az északi, kelet-európai országok, tehát Lengyelország, Magyarország - ő szerinte persze a jelenleg még a Szovjetunióhoz tartozó baltikumi országok is tartoznának -, és csak a délkelet-európai országok, tehát talán Jugoszlávia, Bulgária, Románia maradnának ki belőle. Te hogy látod ennek a valószínűségét? (folyt.) 1989. november 7., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyarország és az Európa Tanács - 4. folyt.
- Igen. Most nagyon divatba jött ez a fajta Európa-jövő jóslás. A jelenlegi felállásban ez egy elképzelhető dolog az elkövetkező talán 10 éven belül. Én azért hozzátenném azt is, hogy ha már a jelenlegi helyzet mondjuk Romániában, Jugoszláviában persze méginkább komplexebb a helyzet, ott sok köztársaság, sok etnikai csoport egymással küzd, ennek ellenére én úgy látom, hogy a balkáni államok egy része is számot tarthat arra, hogy valamilyen módon az európai integrációhoz csatlakozzon. Jugoszlávia már ebben elég közel is áll. Romániának évtizedek óta nagyon közeli kapcsolatai vannak Franciaországgal kuturális szinten. Úgyhogy ott is egy rezsimváltás szerintem ezt a folyamatot, ezt az integrációs folyamatot elindíthatja. Úgyhogy gyakorlatilag talán Bulgária és Albánia kivételével hosszabb távon ez az integrációs folyamat szerintem Kelet-Európa nagy részét, és talán egészét magába foglalhatja. +++ 1989. november 7., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »