Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 04.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Panoráma

"Magyarországon a független közvéleménykutatók által végzett felmérés azt mutatta ki, hogy az emberek 35 százaléka szavazna továbbra is az MSZMP-re, 51 százalékát a szavazatoknak a függetlenek kapnák. Szenté Péter pontosan azt hangsúlyozta ebben, hogy ez az 51 százalék erősen megoszlana a különböző új szerveződések között, és ha például Magyarországon egy angol típusú választási rendszer lenne érvényben, akkor az MSZMP változatlanul kormányt alakíthatna."

A pedagógusok bére

München, 1989. szeptember 13. (SZER, Magyar híradó) - Az
országos tanévnyitón Glatz Ferenc kultuszminiszter által bejelentett
pedagógus béremelések régi és jogos követelésnek tesznek eleget,
mégis ellentmondásos reakciókat váltottak ki. A jelek szerint a
lakosság egy része félreértette a számokat, és sokallja a tanítók és
tanárok fizetésének emelését.

    Erről és az iskolaügy továbbra is rendezetlen helyzetéről beszél
a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szóvivője, Tokodi
Zoltán:

    - Glatz Ferenc miniszter személyét nagyra becsüljük és
tiszteljük, úgy gondoljuk, hogy az utóbbi 15-20 évben ő érte el a
legtöbbet a pedagógusok érdekében. Azonban a szeptember elején
bejelentett béremelés, illetve a bejelentés módja szerintünk káros
volt és veszélyes. Vidékről telefonáltak kollégáink, hogy a
béremelések bejelentése után és a húsáremelések után szidták,
pocskondiázták őket, sokan 60 százalékos, 40 százalékos béremelésről
beszélnek, noha nem ez az igazság.

    Január elsején - február elsejei kifizetéssel - a pedagógusok
bérét a terv szerint 30 százalékkal emelik meg. A terv szerint,
hogyha ezt a Tanács jóváhagyja. Ez szerintünk nem felel meg az
általunk kért szintnek, hiszen ma a pedagógusok bére a más
ágazatokban dolgozók bérének 50 százalékát éri csak el.

    Ha figyelembe vesszük az éves 20 százalékos inflációt is, akkor
pusztán arról beszélhetünk, hogy ebből az 50 százalékos lemaradásból
most 10 százalékot lefaragtunk. Ezzel korántsem lehetünk
megelégedve, de helyeselhetjük ezt az utat, hogyha ez egy 2-3 éven
keresztül tartó folyamat. Ennek a folyamatnak azonban a mai kormány,
a mai minisztérium semmilyen garanciát eddig nem tudott adni.
(folyt.)


1989. szeptember 13., szerda


Vissza »


- A pedagógusok bére - l/.folyt.

A másik fő kifogásáunk ezzel kapcsolatban, hogy a minisztérium
nem nevezett meg semmilyen forrást, amiből ezeket az összegeket elő
fogja teremteni. Nem jelölte meg azokat a költségvetési tételeket,
amelyeket elhagyhatónak ítélt, hogy előteremtse a tanároknak ígért
négymilliárd forintot. Így tehát mindenki - a nem tanárok és tanárok
egyaránt - hihetik azt, hogy az egyszerű munkavállalók, a
kisnyugdíjasok, vagy a szövőnők béréből fog megvalósulni. Azt
követeljük a Pénzügyminisztériumtól és a Művelődésügyi
Minisztériumtól, hogy jelölje meg azokat a forrásokat, amelyből ezt
a bérfejlesztést meg tudják valósítani.

    A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete augusztus végén Glatz
Ferenchez egy listát juttatott el, melyben azonnal megtehető, pénzbe
nem kerülő lépésekre hívta fel a figyelmet, és ennek a végén
megnevez néhány forrást, amelyekből a pedagósuk és az egész
iskolaügy helyzetét javítani lehetne.

    Ezek között szerepel például az MSZMP és a SZOT oktatási
intézménye, a Munkásőrség és az Ifjú Gárda regionális állami
támogatása és a Hazafias Népfront regionális oktatási intézménye is.
Szerintünk ezekből az összegekből lehetne fedezni az oktatásra
fordított költségeket.

    A másik fő kifogásunk, hogy követelésünk sosem bérekre irányult.
Nem nominálbérekre, hanem az iskola egészének fejlesztésére. A hónap
elején bejelentett bérfejlesztés azonban nem beszélt, és a
minisztérium programjában sem szerepel az iskoláknak juttatott
dologi kiadások fejlesztése. Sőt az a hír jutott el hozzánk, hogy a
Pénzügyminisztérium nem is tervezi a dologi kiadások fejlesztését.
Ebbe nem nyugodhatunk bele semmiképpen.

    A harmadik fő kifogásunk a szeptember elején bejelentett
béremelésekkel kapcsolatban, hogy ez a béremelés ráépül a mai
rendkívül szélsőségesen szórt, feszültségeket tartalmazó
bérszerkezetre. (folyt.)


1989. szeptember 13., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Pedagógusok bére - 2. folyt.

Hatalmas aránytalanságok vannak intézeti típusonként, földrajzi
elhelyezéstől függően. Ha ez a 30 százalék, reálértékben 10
százalék, ráépül a mai kedvezőtlen és tört bérszerkezetre, ezeket
annyira szétfeszíti, hogy nem tudjuk, mi fog történni január elején,
illetve februárban.

    Mindenképpen szükségesnek tartjuk, hogy a minisztérium
körvonalazza a bérkoncepcióját, a bérreform koncepcióját, és ezt a
mostani bérfejlesztést is már ezzel a körvonalazott, és általunk is
elfogadott, jóváhagyott, megvitatott új bérszerkeznek a távlati
pontjai felé tolja. Ez elengedhetetlen. Nem fogadhatunk el további
halogatást, semmilyen kifogással, hogy nincs pénz egy átfogó
bérkoncepcióra, mert a jelenlegi hatalmas eltéréseket ez a 30
százalék annyira szétfeszítené már, hogy ez elviselhetetlen a
mindennapi gyakorló tanárok számára.

    - A tanulság tehát az, hogy végül is iskolaügyben nem történik
semmi, mert arra nincsen pénz, viszont a pedagógusok béremelése
társadalmi feszültségeket okozhat amiatt a félreértés miatt, hogy
sokan azt hiszik, hogy most túlságosan is sok pénzt kapnak?

    - Így van, ebben egyetértünk. Különösen akkor, hogy a
minisztérium nem vállalta azt a rendkívül kicsinyes feladatot, hogy
vázolja a másik oldalt. Mi történne akkor a magyar társadalomban,
hogyha a pedagógusok, vagy az iskolaügy nem kapná meg a mostani
fejlesztést, tehát ha nem történne meg ez a béremelés? A
minisztériumnak a másik oldalt is vázolnia kéne, mi történik akkor,
hogyha nem emelik a tanárok fizetését, hogyha nem juttatnak több
pénzt az iskolákhoz. Gyakorlatilag ez a magyar iskolarendszer teljes
deformalizációjához, az iskolarendszer széteséséhez vezetne. Ha
ennek a veszélyeit is vázolta volna a minisztérium, elkerülhette
volna azt a pedagógusellenes társadalmi hangulatot, amely a
félreérthető bejelentés után támadt. (folyt.)


1989. szeptember 13., szerda


Vissza »


- Pedagógusok bére - 3. folyt.

- Tervez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
valamiféle akciót?
    - Több akciónk van tervben, de egyik sem elfogadott. Ilyen
akciók voltak: helyi sztrájkok kezdeményezése, ülősztrájk, vagy egy
őszi demonstráció szervezése, de egyik sem jóváhagyott eddig még.
Pillanatnyi helyzetmegítélésünk szerint ez nem az országos és átfogó
sztrájkok helyzete. Ezeket az alkukat most helyi szinten kell
megvívni, egyelőre a helyi tanácsokkal, városi, kerületi tanácsok
vezetőivel.

    - Bokodi Zoltán, köszönöm az interjút, és a nehézségek ellenére
is jó munkát kívánok az iskolákban
+++


1989. szeptember 13., szerda


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni. - 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni. - A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD