|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország a demokrácia útján
|
(Román István) München, 1989. február 12. (SZER, Világhíradó) - Nem vitatható, hogy Magyarország a demokrácia útján előrelépett. Elvi lépés ez, de nagy jelentőségű. Miként is fogalmazta meg Grósz Károly az MSZMP pártfőtitkára? "A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a többpártrendszer viszonyainak szervezeti struktúrájában képzeli el a politikai pluralizmus továbbfejlesztését." Ezt a mondatot Európa-szerte úgy fordították le: A magyar kommunista párt elfogadja a többpártrendszert. Szándékosan mondom így: lefordították Grósz kijelentését, mert a főtitkár egyszerűbben is kifejezhette volna pártja szándékát. Igaz, a politikának mindenkor meg volt a mesterséges nyelve, de azért vigyázni kell a közérthetőségre, és nem szabad alkalmat adni arra, hogy a Mikszáth Kálmán által idézett politikai csizmadia stílusában el lehessen ferdíteni, sőt érthetetlenné tenni egy fontos bejelentést. Grósz Károly szerint az MSZMP nem tudomásul veszi, hanem kezdeményezi a többpártrendszert. Jobb későn, mint soha -, nyugtázhatjuk a főtitkár szavait, és teljesen felesleges most a múltra mutogatni, felhánytorgatni, hogy hatalomra kerülésétől kezdve mit hirdetett a kommunista párt a többpártrendszerről - de azt nem lehet elhallgatni, hogy a kezdeményező a magyar társadalom volt, amely belefogott az önszerveződésbe. Az MSZMP-nek igaza van abban, hogy többpártrendszerben a politikai mozgalmaknak, szervezeteknek alkotmányosnak kell lenniük. A működő demokráciákban jogi keretek vannak - és ezzel határokat szabnak. Például terrorista módszereket követő pártokat ott nem engedélyeznek. A demokrácia tág értelmű szó, de fogalmába, középpontjába az mindenképp beletartozik: minden pártnak tisztelnie kell a többség akaratát, és ennek előfeltételül szabadon kell hogy megnyilvánuljon az egyén politikai akarata. A szocializmussal nem az baj, hogy tág értelmű - a fogalom súlyosabb betegségben szenved. Senki sem tudja: mit jelent, senki sem tudja, hogy mi a lényege. Ha a régi értelmezés szerint a szocializmuson bizonyos meghatározott tulajdonformákat értünk, a fogalom nem állja meg a helyét a mai körülmények között, amikor például a Magyar Szocialista Munkáspárt által alakított, annak vezetése alatt álló kormány képviselője magántőkéseknek ajánlja fel állami vállalatok tulajdonjogát. Kollégámnak jó volt a kérdése a magyar kereskedelmi miniszterhez: ha bizonyos nagyüzemeket megvásárolhat a nyugati tőkés, megveheti-e azt a magyar állampolgár? Válasz: hogy úgy sincs erre pénze egyetlen hazainak sem. Igaz - de a kérdés elvi jelentőségű -, tehát máris belebonyolódtunk abba, hogy mi is a szocializmus? Márpedig Grósz Károly szerint minden Magyarországon engedélyezett pártnak el kell fogadnia a szocializmust. Nem volna jobb a demokráciát tekinteni alapnak? Nem azt képzeli el Grósz Károly, hogy többféle árnyalatú MSZMP-k jöjjenek létre, és azok versenyezzenek egymással? Egy ilyen feltételezés gúnyrajz volna - és ez távol áll tőlem. Felkészült-e arra a magyar kommunista párt, - bármilyen elnevezés alatt fut -, hogy lemond a hatalomról, ha nem kapná meg a többséget a szabad választásokon? Van-e ereje az MSZMP-nek arra, hogy nyilvánosan kijelentse: visszavonul, ha nem kapja meg a szavazatok többségét, vagy megelégszik egy szerény koalíciós partneri szereppel. Ami pedig a Moszkvában elhangzott nem hivatalos véleményt illeti - hogy a Szovjetuniónak közömbös Magyarország belső berendezkedése,.csupán maradjon tagja a Varsói Szerződésnek, azaz ne veszélyeztesse a Szovjetunió biztonságát - ez a felismerés bíztató. Az 1945 után fellépett politikai pártok - s köztük a legerősebb: a lényegében szabadelvű tanokat valló Kisgazdapárt, földrajzi elhelyezkedésünk miatt, reális megfontolásból, a szovjetbarátságra kívánták alapozni az ország külpolitikáját. A napjainkban újra jelentkező, vagy teljesen új politikai erők sem kívánnak kalandorpolitikát. Deák Ferenc mondotta: mindent kockára lehet tenni, csak a haza létét nem. +++
1989. február 12., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|