|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Gyülekezési törvény
|
München, 1989. február 9. (SZER, Magyar híradó) - Független szervezetek képviselői beadvánnyal fordultak az Országgyűléshez. Változtassák meg a gyülekezési törvénynek azt a passzusát, amely tiltja, hogy a Parlament épülete előtt demonstrációt lehessen tartani. A beadványt elküldték a Magyar Távirati Irodának, amely azonban a szöveg csonkított változatát hozta nyilvánosságra. Most közöljük a hiteles, eredeti szöveget: "Állampolgári kezdeményezés az 1989. évi 3. sz. törvény 4. paragrafusa módosítása tárgyában. Tisztelt Országgyűlési Alulírottak, demokratikus független szervezetek képviselői, arra kérjük az Tisztelt Országgyűlést, hogy módosítsa az 1989. évi 3. sz. törvény 4. paragrafusa szövegét. Kérésünket azzal indokoljuk, hogy véleményünk szerint a törvény jelen formájában abszurd, betarthatatlan, és sérti a nemzet önérzetét. A hivatkozott törvény így szól: Rendezvény szervezése és megtartása az Országház közvetlen környékén - Budapest V. kerület Kossuth Lajos tér, illetőleg Széchenyi rakpart Országház előtti szakasza - tilos. A rendelkezés abszurd, hiszen előírása alapján a rendőrségnek be kellene tiltania, majd feloszlatnia például az augusztus 20 -iki tisztavatásokat, az őrségváltásra, vagy külföldi vendég fogadására összegyűlteket. A törvény ugyanis - nagyon helyesen - nem tesz különbséget állami és társadalmi rendezvény között. Elfogadhatatlannak tartjuk a rendelkezést azért is, mert lehetetlenné teszi, hogy állampolgárok békés demonstrációval kifejezhessék helyeslő, vagy elítélő véleményüket az Országgyűlés, vagy a kormány munkájáról. Elfogadjuk általános demokratikus alapelvként, hogy a népképviselet munkáját nem lehet akadályozni. Megítélésünk szerint azonban a békés demonstrációk megfogalmazta társadalmi akarat a képviselőket nem akadályozza, hanem éppenséggel segíti munkájukban, a tájékozódásban. Az Országgyűlés munkájának zavartalanságát úgy is biztosítani lehet, hogy a szimbolikus parlamenti mérföldet, melyen belül a tüntetők nem közelíthetik meg az Országház épületét, nem az egész Kossuth térre és a rakpart egy szakaszára mondják ki, hanem csak a Kossuth tér körülbelül egyharmadát lefoglaló aszfaltsávra, az Országház valóban közvetlen környékére. Betarthatatlannak, és a nemzeti önérzetet sértőnek tartjuk az előírást továbbá azért is, mert például március 15-ikén, nemzeti ünnepünkkor tiltja, hogy egy szál virágot, koszorút elhelyezzünk Kossuth Lajos szobránál, hogy megemlékezzünk demokratikus forradalmainkról. Különösen aggályos ez most, hogy a március 15-iki független megemlékezést szervezzük. Körülbelül 50-100 ezres tömegre számítunk az ezévi megemlékezésekkor, és természetesen a már évtizede hagyományos útvonalat kívánjuk bejárni - Petőfi-szobor, Batthyány emlékmécses, Kossuth-szobor, Bem apó szobra és végül Kölcsey-szobor. Lehetetlenség ebből a sorból kihagyni a Kossuth-szobrot. Súlyos kárt okozna a demokratizálódás ügyének, ha emiatt a rendőrség betiltaná vagy feloszlatná a független megemlékezést. Már pedig ha a paragrafus érvényben marad, ezt kell tennie. Független demokratikus szervezeteink többször hangot adtak alapelvünknek. Munkájuk során is ezt bizonyították. Békés, törvényes eszközökkel küzdünk a demokratikus Magyarországért. Éppen ezért kérjük a Tisztelt Országgyűlést, változtassa meg, illetve egészítse ki az említett törvényhelyet olyan értelemben, hogy az Országgyűlés munkájának zavartalanságát és a békés demonstrációk, megemlékezések feltételeit egyidejűleg biztosítsa. Kelt Budapesten, 1989. február 6-ikán. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság nevében Vígh Károly, a Fidesz nevében Rockenbauer Zoltán, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt nevében Pártay Tivadar, a Magyar Demokrata Fórum nevében Csoóri Sándor, és a Szabad Demokraták Szövetsége nevében Solt Ottília" - írták alá. +++
1989. február 9., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|