Rendszerváltás és az MTI

	Mai magyar témák
(Baráth Norbert) München, 1989. február 1. (SZER, A mai nap) - Május-júniusban kezdik meg kivonni a szovjet csapatok első egységeit Magyarországról - jelentette be a szovjet megszálló erők(sic!) főparancsnoka, Burlakov vezérezredes. A Politikai Bizottság február 10-re hívta össze a Központi Bizottságot az időszerű politikai kérdések megvitatására. Az ülés eredetileg február 20-án lett volna esedékes. Az MSZMP vezetőségén belül számos kérdésben véleménykülönbség mutatkozik - mondta Grósz Károly pártfőtitkár újságíróknak. Az ellentétek a múlt értékelésére, a nacionalizmusra és a magyarországi fejlődés ütemének megítélésére vonatkoznak. Grósz bírálta a Központi Bizottságnak azt az albizottságát, amelyet Pozsgay Imre vezet és amelynek legutóbbi állásfoglalása szerint Magyarországon 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. A tavaly május óta pártfőtitkár Grósz az azóta eltelt időre visszatekintve úgy vélte, hogy rosszabbodtak a gazdasági és politikai reform megvalósításának feltételei. Hangsúlyozta: a Központi Bizottságnak el kell döntenie, hogy a főtitkár, illetve a Politikai Bizottság képesek-e a feladatok elvégzésére. Ha nem, akkor le kell vonni a megfelelő következtetést - jelentette ki Grósz. A romániai viszonyokról hallott beszámolókat megdöbbentőnek nevezte a Magyarországon tartózkodó nyugatnémet parlamenti küldöttség vezetője, Ottó Schily. Schily hangsúlyozta, hogy javasolni fogja: a nyugatnémet kormány szorgalmazza az ENSZ-nél egy olyan semleges küldöttség felállítását, amelyik a helyszínen vizsgálná meg a romániai állapotokat. Tervezik azt is, hogy a nyugatnémet jótékonysági szervezetek közösen szerveznék meg a magyarországi menekültek anyagi támogatását. Hajdú-Biharban eddig közel 3600 romániai menekült kapott tartózkodási engedélyt és a felük a megyében talált otthonra. A magyar hatóságok 500 személyt visszaküldték a határról. Az állam húszmillió, az egyházak pedig hatmillió forintot osztottak szét a menekültek között. Már a januári áremelkedések előtt az elmúlt 10 évben a fogyasztói árak több, mint kétszeresre emelkedtek, a tavalyihoz képest pedig 7 százalékos reálbér csökkenés következett be - mondta el Vízváry Jenő, a KSH elnökhelyettese a Kossuth Rádió munkatársának. Vízváry szerint az egy személyre jutó létminimum 3.310 forint. A SZOT elnöksége a jövő héten sorra kerülő Országos Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülésén az áremelésekkel kapcsolatos bérintézkedéseket és kompenzált jogokat akarja megvitatni. Többek között azt a javaslatot is meg akarják vitatni, hogy a korábban 3.700 forint minimális bér január elsejéig visszamenőleges hatállyal lépjen életbe, és július elsejétől az összeget emeljék fel 4.000 forintra. Drágulnak a postai szolgáltatások. A saját tulajdonú telefonok alapdíja ikerállomások esetén 30-ról 80-ra, főállomásoknál pedig 40-ről 100 forintra emelkedik. A nemzetközi levélpostai szolgáltatások átlagosan 50 százalékkal nőnek. A televízió előfizetés havi díját 80-ról 100 forintra emelik. Mától átlagosan 62 százalékkal emelkednek a helyi közlekedési tarifák, a vasúti személyszállítási díjak pedig 30 százalékkal mennek fel. 4,3 százalékkal a sör árát is felemelték. Magyarország 2.000 indiai gyártmányú Maruti 800 típusú kisautót vásárol. A most aláírt megállapodás értelmében elsőként márciusban 670 kocsi érkezik Magyarországra. Áruk valószínűleg 350 ezer forint körül lesz. +++ 1989. február 1., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »