|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Kecskeméti politikai fórum
|
(Nagy András) München, 1989. január 13. (SZER, Világhíradó) - Az MSZMP úgy látszik, keresi az együttműködést az ellenzéki és alternatív szervezetekkel. Erre utal a Kecskeméten megrendezett, és párbeszédnek nevezett politikai fórum. Felolvassuk Nagy András Budapestről küldött jelentését: - Mint emlékezetes, a parlament január 10-i ülésén Berecz János KB- titkár nagy visszhangot kiváltó beszédet mondott. Jelentősen átértékelve a saját - és párt-felettese: Grósz Károly - korábbi megnyilatkozásait, valóságos békejobbot nyújtott az ellenzéki, az alternatív csoportosulásoknak. Új nemzeti összefogásra hivatkozva párbeszédet, egyezkedést, együttműködést, sőt közös koalíció lehetőségét ajánlotta fel. Ezek a kijelentések különös érdekességet kölcsönöztek annak a fórumszerű, kérdezz-felelek programnak, amelyet alig 2 nappal a Berecz-beszéd után Párbeszéd címmel rendeztek meg a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban. A rendezők Ballai József, a Petőfi népe című lap főszerkesztő-helyettese vitavezetése mellett valóban közös asztalhoz ültették a pártközpont két kiküldöttjét az alternatív szervezetek képviselőivel. Mintegy az új éra jeleként, a szervezeteket ABC-sorrendben mutatták be a körülbelül 350 főnyi közönségnek, amely csak azért nem volt nagyobb, mert nemi fért be a terembe több ember. Az MSZMP így nem az első, hanem a második helyre került, és ugyanúgy nyilatkozni kényszerült a keletkezéséről, múltjáról, céljairól, mint a többi szervezet. Később az egyik közönség-tag az iránt érdeklődött: mikor és hol jegyezték be bíróságilag az MSZMP-t? Egyébként a Magyar Demokrata Fórumot Csurka István és Lezsák Sándor, a Szabad Demokraták Szövetségét Juhász Pál közgazdász, Magyar Bálint szociológus, Szabó Miklós történész, a Szabad Kezdeményezések Hálózatát pedig Bába Iván irodalomtörténész képviselte. A Szabad Kezdeményezések Hálózata nem szervezet, hanem különböző alternatív csoportosulások közötti kapcsolattartás, kommunikáció a célja. A pártközpontból Csikós Józsefet és Tunyogi Lászlót a sajtóalosztály vezetőjét, illetve munkatársát küldték ki. Láthatóan fel voltak készülve a kényelmetlen kérdések elviselésére, és a ténylegesen megvitatott 26 kérdés szinte mindegyikében kisebb- nagyobb önkritikát gyakoroltak. A kecskeméti közönség beállítottsága ugyanolyan kritikus volt, mint ahogyan a fővárosi rendezvényeken már megszoktuk. Érdekes módon alig néhány nappal a jelentős áremelések után a gazdasági helyzettel és az életszínvonal alakulásával viszonylag keveset foglalkoztak a kérdések. Az érdeklődés középpontjában a legaktuálisabb kérdés: az MSZMP és az alternatív szervezetek jövendő viszonya állt. A pártközponti küldöttek lényegében Berecz János parlamenti kijelentéseit ismételték meg. Az alternatívok egységesen úgy nyilatkoztak, hogy párbeszédet és részleges együttműködést csak az MSZMP úgynevezett reform-, vagy liberális szárnyával tudnak elképzelni. A politikai megújulás alapfeltétele, hogy az uralkodó párt vágja el a sztálinista gyökereit, és egyértelműen határolja el magát a meglevő sztálinista frakcióitól is. Ebbe a sorba tartozik 56 szerepének átértékelése is, amire - mint Szabó Miklós megjegyezte - mindenek előtt a kommunista pártnak van szüksége. A kommunista eszme és mozgalom azonban - mint Juhász Pál kijelentette -, nem száműzhető teljesen az európai kulturális hagyományból. Lezsák Sándor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az alternatív csoportok jelenlegi szervezettsége, létszáma, anyagi és hírközlési lehetőségei mellett csak konzultatív megbeszélésekre, nem pedig tényleges politikai megállapodásokra nyílhat lehetőség. A teremben jól érzékelhető volt, hogy a Berecz-megnyilatkozás nemcsak új feltételeket, de új bizonytalanságot is hozott. Az alternatív szervezetek úgy érzik: nem lehet eleve elzárkózni az uralkodó párt párbeszéd-ajánlatától -, másrészt világosan látják, hogy az új helyzet a manipuláció, és együttes kompromittálódás veszélyét is magában rejti. - Nagy András Budapestről küldött jelentését hallották. +++
1989. január 13., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|