|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Az alternatív mozgalmak tevékenysége 1988-ban - 4. folyt.
|
- December 6-a: Hét független csoport tiltakozik nyílt levélben Grósz Károly pártfőtitkár Sportcsarnokban elmondott beszéde ellen, amelyben ellenségnek, ellenforradalmárnak nevezte az alternatív csoportok tagjait, amelyek - véleménye szerint - fehérterrorral fenyegetnek Magyarországon. A nyílt levelet a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Klubtanács, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szabad Kezdeményezések Hálózata és a Szárszói Front képviselői írták alá. - December 7-e: Házkutatást tartottak Csákváron a Fidesz egy orvos tagjánál. Minden megokolás nélkül elkobozták tőle a Fidesz és a TDDSZ dokumentumait. Az akció ellen tiltakozó Fiatal Demokraták Szövetsége hangsúlyozta, hogy ebben egyrészt a rendszer Fidesz-ellenes magatartásának megnyilvánulását látja, másrészt jellemzőnek tekinti, hogy vidéken a rendőri túlkapás még minding napirenden van, és nyilvánosan működő szervezetek dokumentumait indoklás nélkül kobozza el a rendőrség. - December 12-e: Nyilvánosságra került, hogy a Fidesz két tagja - Dékány Attila és Wachtler Tamás - aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a Józsefvárosban Vida Miklós országgyűlési képviselő, a parlament alelnöke, az Elnöki Tanács tagja visszahívására. Rövid, néhány nap leforgása alatt összegyűjtötték azt a több mint kétezer aláírást, amely szükséges ahhoz, hogy elindítsák vele a visszahívás jogi folyamatát. Az a kifogásuk Vida Miklós ellen, hogy az Országgyűlés vitáján ő kezdeményezte a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésével kapcsolatos szavazás titkossá tételét. Az akció kezdeményezői először szórólapokon tájékoztatták a választókerület lakóit Vida Miklóssal szembeni kifogásukról. Közölték, hogy rövidesen személyesen felkeresik aláíróívvel a választókat. A listát a törvény előírásainak megfelelően továbbították a Hazafias Népfronthoz, amelynek el kell juttatnia ezt az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács feladata, hogy szavazást írjon ki a kérdésben. Amennyiben ezen részt vesz a választásra jogosultak ötven százaléka - és ezeknek legalább fele a képviselő visszahívása mellett dönt - Vida Miklósnak le kell mondania képviselői tisztségéről. Hasonló akcióra 1949 óta nem volt példa Magyarországon. A józsefvárosi példát később több más választókerületben követték. - December 12: A Magyarországra látogató Hans-Dietrich Genscher, nyugatnémet külügyminiszter fogadta több magyar független csoport képviselőjét. Beszélgetéseket folytatott a szövetségi köztársaság budapesti követségének épületében a Magyar Demokrata Farum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz és a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság képviselőivel. - December 15-e: A Jurta Színházban bemutatták a Beszélő 25. számát. A mintegy 300 jelenlévő nagy ünneplésben részesítette a legnagyobb és legrégibb magyar szamizdat folyóirat negyedszázadik példányát. - December 17: A Jurta Színházban megrendezik a Szabad Demokraták Szövetsége Vívmányaink című sorozatának második nyitányát. Ezúttal az iskolahelyzettel foglalkoznak. Kinek a..., minek az iskolája? - tette fel a kérdést Györffy Miklós, a Kossuth Rádió munkatársa a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek. Válaszokat Darvas Péter politológus, oktatáskutatótól, Gyapay Gábortól, a budapesti Evangélikus Gimnázium igazgatójától, Horn Gábor tanártól, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szervezőjétől, Kopátsy Sándor közgazdásztól, a Pénzügykutató Részvénytársaság munkatársától, Ladányi János szociológustól, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem munkatársától, és Lukács Péter politológus, oktatáskutatótól várt. December 17-18: Az Akadémia Dísztermében megtartották a TDDSZ első küldöttkonferenciáját. A találkozón számos külföldi vendég is részt vett. Képviseltették magukat különféle nyugati szakszervezetek, illetve táviratban, levélben üdvözölték a kongresszust - mint például a lengyel Szolidaritás szakszervezet. A tanácskozások során elfogadták a TDDSZ programját, és megválasztották a választmányt. A TDDSZ kongresszusáról először tudósított a Szabad Európa Rádió helyszínre kiküldött, akkreditált munkatársa. December 19: Pedagógus-tüntetés Budapesten. Mintegy 2500 tanár, illetve főiskolai hallgató vonult az Eötvös térről a Parlament felé. A rendőrök azonban nem engedélyezték, hogy a Kossuth térre menjenek. Ennek ellenére küldöttségük átadott egy petíciót Jakab Róbertnének, az Országgyűlés alelnökének. Ebben az oktatási költségvetés 50 százalékos emelését követelik, valamint azt, hogy 1990-től duplázzák meg az oktatásra most kiadott költségvetési keretet. A tüntetést a Fiatal Közoktatási Dolgozók Parlamentjének budapesti- és országos állandó bizottsága, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete rendezte. December 19: A Vörösmarty téren alternatív csoportok mintegy 3-400 tagja új - alkotmányozó - Országgyűlés összehívását követeli. Jelszavaik között a gyülekezési, pártalakítási és sztrákjog követelése szerepelt. Ugyancsak december 19-én: Megalakult a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája. Célja a független szakszervezetek tevékenységének koordinálása. A csúcsszervezet tagjai a Humanitás Demokratikus Gyógypedagógiai Szakszervezet, a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. - És még egyszer december 19-e: A Jurta Színházban ajándékozással egybekötött karácsonyestét rendeznek az erdélyi menekült gyerekek számára. - Ennyit kedves hallgatóink kimutatásaink alapján az 1988-as esztendő olyan eseményeiről, amelyeket a független alternatív csoportok kezdeményeztek, hajtottak végre. A felsorolás - mint a bevezetőben is említettem - korántsem teljes. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy nem mindig értesülünk egy-egy ilyen rendezvényről. Éppen ezért hálásak lennénk hallgatóinknak, ha a jövőben a tudomásukra jutó eseményekről tájékoztatnának bennünket. +++
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|