|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása
|
(Kasza László) München, 1989. január 4. (SZER, Kommentár nélkül) - Az 1988-as esztendő a független demokratikus csoportok - vagy ahogy manapság nevezik őket -, alternatív mozgalmak esztendeje volt. Ezen különféle irányzatok tevékenysége nyomta rá bélyegét az ország politikai és társadalmi életére. A kormány és párt intézkedései csupán reakciónak tekinthetők az alternatív irányzatok tevékenységére. Kommentár nélkül című műsorunk mai, és jövő heti adásában ismertetjük ezen csoportok tevékenységét, megnyilvánulásait. A lista korántsem lesz teljes. A műsoridő keretei arra kényszerítenek bennünket, hogy csak az általunk legfontosabbnak ítélt eseményekről tegyünk említést. A független mozgalmak első megnyilvánulása 1988-ban a Rúzsai bizottság hármas számú közleményének közzététele volt, január 6-án. A Rúzsai László kiszabadítására alakult bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a november 24-én letartóztatott hatvani lakos tartózkodási helye ismeretlen. A gyűjtőfogház elmemegfigyelő intézetében tartották fogva 30 napig, de ez a határidő lejárt. Vádat nem emeltek ellene. A bizottság nyilatkozata kifejezésre juttatja azt az aggodalmat, hogy a politikailag kényelmetlenné vált fiatalembert - akit előzőleg választási üléseken történt felszólalósa, egy szamizdat lap kiadása, illetve az ablakába kirakott 1956-os forradalmat éltető jelszavak miatt kétszer már őrizetbe vette a rendőrség -, a pszichiátria módszereivel kívánják elnémítani. Körülbelül két hónappal később a Rúzsai ügy azzal fejeződött be, hogy a rendőrség elejtette a vádat. Rúzsai Lászlóról az általa választott ideggyógyintézet orvos szakértői szakvéleményt állítottak ki, amelynek értelmében elmeállapota nem hagy kívánni valót maga után. - Január első napjaiban - dátum nélkül - röpiratok ezrei terjedtek el Budapesten, amelyek a szakszervezetekből való kilépésre szólították fel a tagságot. A sokszorosított röplap rámutat arra, hogy a SZOT nem a munkásokat, hanem a pártot képviseli. Hangsúlyozza, hogy a szakszervezeteknek 17 ezer függetlenített alkalmazottja van, akiket a tagdíjakból kell eltartani, és akik ennek ellenére nem tesznek semmit a tagság érdekében. A röpirat olyan szakszervezet létesítését követeli, amely támogatja a tagság érdekeit, követeli a sztrájkjog törvénybe iktatását, és harcol az állampolgári jogokért, közöttük az egyesülési- és sajtószabadságért. - 1988 január 9-én nyílt levelet intézett Grósz Károly miniszterelnökhöz a Társadalompolitikai és Honismereti Klub tanácsának vezetősége abból az alkalomból, hogy elterjedt hírek szerint a magyar rendőrség román menekülteket utasít ki az országból. A levél aláírói szerint mintegy 150-200-ra becsülik azon menekültek számát, akiket a magyar hatóságok visszatoloncoltak Romániába. Ezeket a személyeket a Securitate büntetőtáborba zárja, és nem egyszer, tettlegesen bántalmazza. A Grósz Károlyhoz címzett levél követeli a romániai menekültek részére is a görög, chilei és más hasonló menekültekkel azonos politikai gyakorlat alkalmazását, és ügyükben minden fontos intézkedés közzétételét. - Január 12-én sajtókonferenciát tartottak Für Lajos történész lakásán abból az alkalomból, hogy több mint 300 író, történész, szociológus, filozófus és közgazdász, valamint más foglalkozású magyar értelmiségi szolidaritási nyilatkozatot tett közzé a november 15-i brassói tüntetés, és sztrájkok ügyében. - A sajtókonferencián felolvasták annak a nyilatkozatnak a szövegét, amelyet neves magyar közéleti személyiségek írtak alá. Ez szolidaritást vállal a brassói tüntetőkkel, elítéli Ceausescu elnyomó politikáját, és figyelmeztet arra, hogy Ceausescu minden Romániában élő, demokratikusan gondolkozó személy közös ellensége. A nyilatkozatot az aláírók nevében a következő személyek jegyezték: Benda Gyula, Bokor Pál, Csoóri Sándor, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Mészöly Miklós, Szabó Miklós, Vásárhelyi Miklós. - Az elkövetkező napokban és hetekben több nyilatkozat, röpirat lát napvilágot, amely elítéli a romániai kormány politikáját, és állást foglal a külföldre menekülni kényszerülő lakosság mellett. - Január 30-a: Parlamentarizmus és demokrácia címmel második konferenciáját tartja a Jurta Színházban a Magyar Demokrata Fórum. - Február 1-je: Néma tüntetés Románia budapesti nagykövetsége előtt. Mintegy 500 részvevő nevében Tamás Gáspár Miklós a falurombolás elleni tiltakozás szövegét helyezte el a kapu előtt. A tüntetést megelőzően magyar fiatalok egy csoportja éhségsztrájkot tartott a nagykövetség közelében. - Március 6-a: A Magyar Demokrata Fórum újabb tanácskozást tartott a Jurta Színházban. A téma ezúttal a határon kívüli magyarság helyzete volt. - 1988 március 8: Feltehetően annak érdekében, hogy megfélemlítsék azokat, akikről feltételezték, hogy tüntetésen kívánnak részt venni március 15- ikén, házkutatást tartott a rendőrség Bokros Péternél, Gadó Györgynél, Gravács Péternél, Demszky Gábornál és Nagy Jenőnél. Egy nappal később ugyancsak házkutatás volt Solt Ottíliánál. Akiknél házkutatást tartottak, nyilatkozatban tiltakoztak a gyanúsítás ellen, hogy egyrészt lázítanának, másrészt gyanús iratokat talált volna náluk a rendőrség. Az elkövetkező napokban beidézték a rendőrségre a nevezett személyeket, és megfenyegették őket, hogy őket teszik felelőssé minden esetleges rendzavarásért, március 15-én. (folyt.)
1989. január 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|