|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
- Újévi publicisztika - 1. folyt.
|
De most mindezekről nem akarok beszélni. Csak arról, hogy megint valaminben élenjáró nemzet vagyunk. No nem valamai nagy dologban, csak annyi az egész, hogy nálunk rendezik meg újra egész Európa legnagyobb szilveszteri buliját, a Sportcsarnokban.
Mindez kezdődik az óév utolsó napján reggel 9 órakor, s a résztvevők egyenesen az újévbe buliznka át. Ha egy cinikus ülne most a helyemben a mikrofon elött, azt monddaná: "Naná, az új évben szüksége is lesz ennek az országnak a bulikra." - de én nem vagyok hivatásos cinikus. Csak azt mondom, egy profanizált idézettel élve, amíg ez az ország mulatni és örülni tud, a csődöknek kapui sem vesznek erőt rajta.
Mindez persze csupán akkor érvényes ha tudománsul vesszük helyzetünket, s nem hisszük azt, hogy most már csupán a nevetés az élet. Az ellentétes pólusok ismerete és bírása adja meg a teljességet. Aki örülni tud, annak kell tudnia sírni is. Aki pedig összébb kell húzza a nadrágszíjat, az karcsúbb lesz, s ez által csinosabb is. Most Önök azt mondhatnák ott a rádiók elött, mégis csak cinikus vagyok. Szó sincs róla, csupán realista.
A bulizásban már elsők vagyunk, a bajokban nem. Nézzünk csak körül sors- és országtársaink házatáján. Mindegyiknél még nagyobbak a bajok. Nagyobb a nyomor, nagyobb az infláció, az áremelkedés. Amiben viszont mi nagyobbak vagyunk, az a türelmetlenség, az elvárások. Ebben valószínűleg miénk a dobogó legfelsőbb foka. De hát ezer év történelmi beidegződése, majd félévszázad kifosztottsága, becsapatottsága, félrevezetett hite, majd hitetlensége, mócsingos gulyáskommunizmusa után el kell fogyasztanunk az egykori mócsing egykori üres levét is mielött újra lehetne majd tölteni a tálakat. (folyt.)
1990. december 31., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|