Rendszerváltás és az MTI

	Vita a foglalkoztatási törvényről (1. rész)
1990. november 2., péntek - A jövő évtől tervezett biztosítási jellegű munkanélküli-járadék legalább olyan szociális biztonságot nyújtson, mint a jelenlegi munkanélküli-segély. Ezt az elvet a munkavállalók képviselői hangsúlyozták az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottságának pénteki ülésén. A testület már másodszor foglalkozott a hamarosan a Parlament elé kerülő foglalkoztatási törvény tervezetével. A munkavállalói oldal javaslata szerint azok a dolgozók, akik legalább egy évig fizetik a járulékot, azaz biztosítási díjat, egy évig vehessék igénybe a munkanélküli-járadékot. Akiknek ennél hosszabb idejű befizetésük van, azok - az eredeti tárca-előterjesztésnek megfelelően - tovább részesüljenek ebből a járadékból. Mintegy négyéves munkaviszony, azaz befizetés ad lehetőséget a kétéves járadék igénybevételére. A jelenlegi elképzelések szerint a járadékidő első felében a korábbi munkabér 70 százaléka vehető fel, de ez nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél. A második időtartamban a munkabér 50 százaléka jár, de ez sem lehet kevesebb az akkori minimálbérnél. A munkaadók és a kormány képviselői a megbeszélésen ragaszkodtak ahhoz a variációhoz, hogy a minimális egyéves időtartamú járulék, azaz biztosítási díj befizetésével csak féléves járadékra szerezzenek jogosultságot a dolgozók. Mint ismeretes, jelenleg a munkanélküliek a munkaviszony-megszűnés módjától függően az előző munkabérük 60-70 százalékát kapják fél évig, és 50-60 százalékát ismét fél évig. Egy évet követően az átmeneti munkanélküli-járadékot kérhetik, ez a második féléves munkanélküli-segély 75 százaléka. Mindkét forma kiadásait a Foglalkoztatási Alapból, azaz a költségvetésből fedezik. A munkanélküliség mértéke a jövőben már nem teszi lehetővé, hogy ezt a kiadást a Foglalkoztatási Alapból fedezzék. Ezért szükséges - törvényben is szabályozott módon - a biztosítási alapú ellátás. Az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottságában a munkavállalói és a munkaadói oldal egyaránt egyetértett abban, hogy a biztosítási forma bevezetése nem növelheti sem a munkavállalók, sem a munkaadók terheit. Ezért ezt a szisztémát csak úgy tudják elképzelni, ha a dolgozók a 10 százalék nyugdíjjárulék befizetésük egy részét például 1 százalékát, a munkáltatók a 43 százalék társadalombiztosítási járulék bizonyos hányadát, például 3 százalékát utalják át a munkanélküli járadék alapjába. (folyt. köv) 1990. november 2., péntek 17:24
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »