|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
A magyarországi blokád - osztrák szemmel
|
----------------------------------------
München, 1990. október 29. (SZER, Világhíradó) - A Magyarországot a hét végén megbénító tiltakozó akciót valamennyi nyugat-európai ország közül a szomszédos Ausztria kísérte a legnagyobb figyelemmel. Péntektől vasárnapig az osztrák tévé vezető külpolitikai híre volt a magyar taxisok és fuvarozók sztrájkja. De nemcsak érdeklődés, hanem aggodalom és azonnali segítségnyújtás is jellemezte az orsztrákok magatartását, akik azonban - mint Hanák Tibor jelentéséből hallani fogják - a konzekvenciákat is levonták a maguk számára a magyarországi eseményekből:
- Ha eltekintünk is a felizgatott beszámolóktól, a szemtanúk és szenvedő alanyok közléseitől, Ausztriát is fejbeverte a magyar benzinválság, a váratlan blokád. Az osztrákok is elbizonytalanodtak, nemcsak a magyarok. Természetesen más okokból.
Sokan abban a hiszemben használták ki Ausztria nemzeti ünnepét, hogy semmi probléma nem lehet a demokrácia útjára lépett magyar szomszédnál. Úgy utazhatnak oda, mint 40 év óta Németországba, Svájcba, vagy a többi nyugati országba, s aztán hirtelenében és elég drasztikus módon tudomásul kellett venniök, hogy Magyarország más, még nem áll biztos lábakon. Ott lehet ragadni mint Irakban, vagy Kuvaitban. Meg kell gondolni, hogy érdemes-e a vidám hétvége ígéretében Budapestre utazni.
A válság ugyan viszonylag gyorsan megoldódott, s az osztrákok tudtak segíteni magukon, több százan autós különvonattal érkeztek Bécsbe, mások dűlőutakon tértek vissza hazájukba, s megpróbálták az ottrekedést is könnyedén felfogni - a tanulságok azonban érintik a politikai dimenziókat is. (folyt.)
1990. október 29., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|