 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Kéthly temetése
|
---------------
London, 1990. október 20. (BBC, Panoráma) - Tudósítónk
interjújának témája a Kéthly Anna újratemetésének időpontja körül
kialakult vita. Erről kérdezte Mécs Imrét, a Történelmi Igazságtétel
Bizottság egyik alapító tagját.
- A hét közepén minden különösebb külsőség nélkül Budapestre
szállították Kéthly Anna hamvait. Azért, hogy október 23-ikán a
híres 301-es parcellában leljen végső nyughelyet.
A hazaszállítást követően már tiltakozott a Szociáldemokrata
Párt vezetője, kijelentvén, hogy a jelenlegi politikai helyzet
alkalmatlan erre a kegyeletteljes aktusra. Mécs Imre a Történelmi
Izgazságtétel Bizottságának az alapító tagja is fenntartásait
hangoztatta. Ön azt javasolta, hogy a 301-es parcella helyett a
nemzeti panteonban helyezzék örök nyugalomra Kéthly Anna hamvait.
Milyen megfontolásból javasolta ezt?
- Egyrészt a 301-es parcellában álláspontom szerint kizárólag
kivégzettek, és az akkor a harcokban meghaltak nyughelye legyen és
ennek a homogenitását meg kell őrizni. Ha ugyanis ebből engedünk,
akkor egy lavina indul meg és nincs az a rendező elv, és nincs az a
bizottság, amely ezt szabályozni tudná. Így tiszta dolog ez, hogy mi
évtizedeken keresztül a kivégzettekhez járhattunk ki lopva, a
hozzátartozók és az a néhány ember, aki elég bátor volt és tudott
erről. Úgy gondolom, hogy ezt meg kell őrizni és nem szabad ebből
egy pót-panteont csinálni.
Én rendkívül nagy történelmi személyiségnek tekintem Kéthly
Annát, nagyon tiszta multú személyiség, akinek fontos szerepe volt
nemcsak a hazai szociáldemokráciának az építésében, hanem a magyar
demokráciának az építésében és az 1956-os Nagy Imre vezette nemzeti
kormány tagjaként kint külföldön védte az igazunkat. (folyt.)
1990. október 20., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|