|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Göncz Árpád nyilatkozata (1. rész)
|
1990. október 3., szerda - Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság
elnöke független értelmiségiek hozzá intézett nyílt levelére
reagálva szerdán nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek a
Parlamentben. Mint ismeretes, 100 magyar értelmiségi a kereszténység
és a magyarság szellemében tiltakozott az ellen, hogy: ,,bárki
bárkit önkényes - ,,faji,, , felekezeti stb. - szempontok szerint a
nyilvánosság előtt ki akarjon rekeszteni az ország egyenrangú
állampolgárai közül,,. Kérték a Magyar Köztársaság elnökét,
nyilvánítsa ki, hogy ez az ország több csonkítást már nem tud
elviselni, és tűrhetetlen, hogy ezt most itthon kíséreljék meg.
Göncz Árpád elöljáróban leszögezte, hogy a levél végkövetkeztetéseivel teljes mértékben egyetért, majd a többi között elmondta:
- Az aláírók olyan emberek, akik az életükkel tettek tanúbizonyságot arra, hogy magyarok és a magyarság ügyét magukénak érzik, felelősen gondolkodnak róla. Nem az antiszemitizmus ellen szeretnék most szólni, mert én az egész ügyet többnek érzem. Öngyilkos jelentőségűnek tartom ezt a vitát és szimptomatikusnak a magyarságra nézve. Ez egy véres, gyilkos vita, amely azzal fenyeget, hogy a Magyar Írószövetséget szétrobbantja, a magyar értelmiséget megosztja. Ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak.
- A legnagyobb bajnak azt tartom, hogy amin a vita megindult az körülhatárolhatatlan valami, egy fantomkérdés. (folyt. köv.)
1990. október 3., szerda 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Göncz Árpád nyilatkozata (2. rész)
|
A magyarság és a kereszténység önmagában is nehezen definiálható. Azt, hogy valaki magyar-e, nem az határozza meg, hogy nem az, hanem, hogy vállalja-e a sorsot.
- Én tettei, cselekedetei alapján ítélnék meg valakit, határoznám meg, hogy magyar vagy nem magyar, s nem azon az alapon, hogy honnan jött, milyen származású. Mint ahogy a kereszténységet is pozitív tartalmúnak érzem és nem kirekesztőnek: a keresztény nem az aki nem zsidó, hanem az, aki magáévá teszi és éli a kereszténység követeléseit, akiben társadalmi szolidaritás van, aki együtt tud érezni másokkal, aki közelállónak érzi magához az elesetteket, aki rá tud érezni a más fájdalmára. Mondhatnám azt is, hogy keresztény az, akiben él a személytelen, az emberiség iránti szeretet és a személyes, egyén iránti szeretet is. Mind a kettő pozitív tartalmú meghatározás, egyik sem kirekesztő. S ezért érzem a vitát nagyon veszélyesnek, mert ezekkel a fogalmakkal kirekeszt.
- A másik, amiért szimptomatikusnak és nagyon-nagyon veszélyesnek érzem ezt a vitát az, hogy körülvesznek bennünket a társadalom és mindennapjaink égető, keserves gondjai. Azok a keserves gondok, amelyeket tisztáznunk kellene, és megoldásukról kellene építő szellemű vitát folytatnunk. Például a szociális kérdésekre gondolok, arra, hogy egyik-másik etnikainak érzett kérdés milyen mértékben szociális indíttatású, és miként lehet megoldani. Ezek a problémák nagyon elmélyült és felelős elemzést követelnének. Ezeknek az elemzéseknek is az volna a céljuk, hogy megoldjuk: hogyan lehet a magyarság hálójából, a magyarság szeretetéből vagy gondoskodásából kiesett rétegeket magunkba ölelnünk ismét, és nem azt, hogy miként kéne valakivel vagy valakikkel a magyarság számát csökkenteni. (folyt. köv.)
1990. október 3., szerda 17:16
|
Vissza »
|
|
Göncz Árpád nyilatkozata (3. rész)
|
- Öngyilkos, önpusztító, bomlasztó, roncsoló vita tehát ez, amelynek véget kell szakítanunk. Nemcsak ennek, hanem a szellemiségnek is, amelyik hajlandó ilyen vitát indítani. Senkiről rossz szándékot nem tételezek fel. Sokkal inkább azt gondolom, hogy amit mondott, azt - indokolt vagy indokolatlan - érzelmi indulatában nem gondolta végig, nem fogalmazta meg pontosan. Egy vita alaptétele, hogy a vita tárgyát képező kérdést teljesen pontosan, definiálhatóan fogalmazzuk meg, mert akkor definiálható választ lehet rá adni. Ha ez nem történik meg, akkor a válasz parttalanná válik, érzelmeket kavar, és az érzelmek - amúgy is indulatoktól túlhabzó életünkben túl nagy visszhangot keltenek, hullámokat vernek.
Göncz Árpád végezetül újságírói kérdésre válaszolva kifejtette:
Magyarországon szólás- és sajtószabadság van, így nekem is - mint magyar állampolgárnak, sőt első számú magyar állampolgárnak nem elkülönítve egymástól e kettőt - jogom van a magam véleményét hallatni, és szeretném, hogy jószándékomat senki se vonja kétségbe. (MTI)
1990. október 3., szerda 17:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|