|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: Kohl a lengyel határok véglegesítéséért
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. június 16. szombat (MTI-tud) - A nyugati lengyel
határok elismerése alapvető feltétele a német egység
megvalósításának - jelentette ki szombaton Helmut Kohl szövetségi
kancellár, a CDU elnöke, pártja Schleswig-Holstein-i szervezetének
Neumünsterben megtartott kongresszusán.
- Aki tehát most eltanácsolja őt attól, hogy ilyen szavatosságot adjon a határok elismerésére vonatkozóan, az veszélyezteti az újraegyesítést - mondotta. A bonni kormányfő egyidejűleg megértést kért az elűzöttek helyzete iránt is. - Mindamellett most az a kérdés, miként lehet hosszú távra megalapozni a lengyel szomszéddal való megbékélést oly módon, miként ez Franciaország esetében már megtörtént - hangoztatta. A kancellár felszólalásával szinte egyidőben az elűzöttek szövetségének országos tanácskozásán a résztvevők óvtak attól, hogy teljesen lemondjanak a ,,keletnémet hazáról,,. Kétnapos összejövetelük végén ellenezték, hogy a Szövetségi Gyűlés és a Népi Kamara már most elismerje a Németország és Lengyelország közötti határt.
Az újjáválasztott Herbert Czaja elnök azzal vádolta az NSZK felelős személyiségeit, hogy cserbenhagyták az elűzötteket.
Az egyesült Németország és a Lengyel Köztársaság között szerződésben kell rögzíteni, hogy a felek egymással szemben nem táplálnak semmiféle területi igényt, és ilyet a jövőben sem támasztanak. A többi között ezt irányozza elő az a határozat-tervezet, amelyet azonos formában a Bundestag és a Népi Kamara hivatott elfogadni. Az NSZK előterjesztése nem említi név szerint az Odera-Neisse-határt, de utal a határvonalra vonatkozó lengyel-keletnémet megállapodásra és az NSZK és Lengyelország közötti varsói szerződésre.
A Deutschlandfunk rádióállomás jelentése szerint Kohl vasárnap Kelet-Berlinben, a Német Egység Napja alkalmából megtartandó emlékünnepség idején tanácskozik a határozat-tervezetről de Maiziere keletnémet miniszterelnökkel. +++
1990. június 16., szombat 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|