Rendszerváltás és az MTI

	,,Magyar tavasz,, Párizsban (1.rész)
Párizs, 1990. május 29. (MTI-Panoráma) - ,,Magyar tavasz Párizsban,, - írta a napokban a tekintélyes francia lap, a Le Monde, a Katona József Színház újabb, kirobbanó sikerű, vendégszereplése kapcsán. A cikk csupán néhány vonatkozásban írt erről a magyar tavaszról, a magyar kultúra képviselőinek egyre gyakoribb vendégfelléptéről, de a tudósító - előjegyzési naplója bejegyzéseit végiglapozva, - nyugodt lelkiismerettel erősítheti meg, hogy a magyar kultúra mostanában talán minden eddiginél nagyobb mértékben van jelen Franciaországban, még akkor is, ha erről a hazai olvasók viszonylag kevés jelentést láthatnak a lapokban. Ime, néhány bejegyzés - korántsem teljes lista - az elmúlt hetekből. Olyan zeneművészeink koncerteztek Párizsban, mint Ránki Dezső, Perényi Miklós, Onczay Csaba. A francia főváros legelőkelőbbnek tartott hangverseny-termében szerepelt egy fiatal vidéki magyar együttes, a Salieri kamarazenekar, igen nagy sikerrel, a francia főváros polgármesterének külön meghívására lépett közönség elé a pécsi Bartók Béla leánykórus. Párizsban koncertezett a világhírű Bartók vonósnégyes, hogy azután az Eviani nemzetközi vonósnégyes verseny zsürijében foglaljon helyet. Ezt a versenyt, - történetében páratlanul egyszerre négy díjat is elhódítva, - egy másik magyar kvartett, a kitűnő fiatal muzsikusokból álló Keller vonósnégyes nyerte meg. Közben Párizsban a Musicora nevű nemzetközi zenei kiállításon újabb magyar művészek szerepeltek, így Jandó Jenő, a kitűnő pianista, a különlegs érdekességű Haydn Baryton trió, s a vásáron az egyik legsikeresebb pavilon a Hungaroton és francia partnerének közös bemutatója a magyar hanglemezektől, amelyek iránt nagy az érdeklődés Franciaországban. S emellett folynak az előkészületek a párizsi őszi fesztiválra, amely valószinűleg a magyar zenei élet legnagyobb szabású külföldi bemutatkozása lesz, hiszen tucatnyi koncerten együttvéve több mint 200 magyar művész kap alkalmat arra, hogy a francia közönség elé lépjen, s korunk magyar zeneirodalmát - nagynevű külföldi művészekkel együtt - ismertesse meg Franciaországban. (folyt.) 1990. május 29., kedd 11:52
Vissza »

	,,Magyar tavasz,, Párizsban (2.rész)
Színházművészet: a magyar színháztörténetben páratlanul immár másodszor szerepelt a párizsi Európa Színházban a Katona József Színház együttese - amely ,,mellékesen,, tavaly ősszel még egy franciaországi fesztiválon is fellépett, Saint-Étienne városában. A kritikák hangja csupa felsőfok: Európa egyik legjobb társulataként emlegetik a budapesti művészeket. Júniusra a mai magyar drámákat és filmeket bemutató sorozatot hirdetett meg a francia nemzeti könyvtár: hat mai magyar drámát mutatnak be, felolvasó előadásban, a világhírű francia Nemzeti Színház, a Comedie Francaise művészeinek közreműködésével, az írók személyes részvételével, s minden előadóest után egy-egy új magyar filmet is bemutatnak. Közben sikerrel lépett fel vagy húsz francia városban az Állami Népi Együttes, a Duna Művészegyüttes táncosai pedig Rambouilletben szerepeltek, külön meghívásra. Irodalom: Jack Lang kulturális miniszter meghívására magyar irodalmi küldöttség vett részt a párizsi nemzetközi könyvvásáron, magyar irodalmi délutánt rendeztek. A párizsi Magyar Intézetben az idei évadban már olyan magyar költők, írók találkoztak a francia olvasókkal, mint Csoóri Sándor, vagy az időközben már ,,politikusi pályára lépett,, Göncz Árpád. Ugyancsak itt találkozott francia barátaival Somlyó György - s ezen az estén irodalmunk olyan kiváló ismerői méltatták munkásságát, mint Guillevic. Megjelent Karinthy Frigyes írásaiból újabb két kötet, az Utazás a koponyám körül és a Capillaria. A tekintélyes hetilap, a Le Nouvel Observateur ,,ajánlólistát,, közölt a francia nyelven hozzáférhető újabb magyar irodalmi és politikai művekből. Képzőművészet: több Franciaországban élő magyar művész kiállítását rendezték meg a Magyar Intézetben, de szerepeltek magyar alkotóműveszek több nemzetközi kiállításon is - igaz, még korántsem elegendő számban s nem a mai magyar képzőművészet keresztmetszetét bemutató módon. A teljesen új képzőművészeti ág, a komputert felhasználó művészet magyar művelői voltak a díszvendégek a Lille városában először megrendezett modern képzőművészeti fesztiválon, Korniss Péter fotókiállítása mindenütt siker, az erdélyi falvakról a Beaubourg palotában rendezett kiállítás pedig - az esztétikai siker mellett - nem kis politikai vitát is kiváltott...(folyt.) 1990. május 29., kedd 11:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	,,Magyar tavasz,, Párizsban (3.rész)
Lehetne folytatni a felsorolást - de ez is elegendő annak bizonyítására, hogy kulturánk egyre inkább jelen van Franciaországban - s ez aligha lehet közömbös abban az időszakban, amikor a francia közvélemény figyelme fokozott mértékben fordul Közép- és Kelet-Európa országai felé. A lista nyilvánvalóan azt bizonyítja, hogy azok, akiknek ,,hivatalból,, feladata a kulturális kapcsolatok ápolása, a párizsi Magyar Intézet, a budapesti francia intézet s a hivatásos menedzserek, fesztiválrendezők sokat tesznek ennek érdekében. De egyben azt is bizonyítja, hogy a lehetőségek szinte felmérhetetlenek, az érdeklődés nagy és még sok területen lehetne jobban kihasználni ezt. A magyar kultúra s különösen a mai magyar művészet sok kimagasló értéke, szereplője még mindig ismeretlen a fény városában - most igen jó az alkalom a további előrelépésre. +++ Kis Csaba (Párizs) - MTI-Panoráma 1990. május 29., kedd 11:54
Vissza »