|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Kormányalakító parlamenti ülés - második nap (24. rész)
|
A határozathozatal utáni rövid szünetet követően a miniszteri bársonyszékekben már az új kormány tagjai foglaltak helyet. Szabad György külön is köszöntötte a lelépő kormány tagjait, akár képviselői helyükön, akár a díszpáholyban foglaltak helyet. Ezután a jegyző felolvasta Göncz Árpád átiratát, amelyben a miniszterelnök javaslatára kinevezte a Magyar Köztársaság minisztereit:
Andrásfalvy Bertalant művelődési és közoktatási miniszterré,
Balsai Istvánt igazságügyminiszterré,
Bod Péter Ákost ipari és kereskedelmi miniszterré,
Für Lajost honvédelmi miniszterré,
Gerbovits Jenőt tárca nélküli miniszterré,
Győriványi Sándort munkaügyi miniszterré,
Horváth Balázst belügyminiszterré,
Jeszenszky Gézát külügyminiszterré,
Kádár Bélát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterévé,
Keresztes K. Sándort környezetvédelmi miniszterré,
Kiss Gyulát tárca nélküli miniszterré,
Mádl Ferencet tárca nélküli miniszterré,
Nagy Ferencet földművelésügyi miniszterré,
Rabár Ferencet pénzügyminiszterré,
Siklós Csabát közlekedési és hírközlési miniszterré,
Surján Lászlót népjóléti miniszterré.
A független, felelős magyar kormány miniszterei - a bemutatás sorrendjében - helyükről felállva köszönték meg a bizalmat.
A kormányalakító ülésszak ünnepélyes akkordjaként: Antall József letette a hivatali esküt. A miniszterelnök az eskütétel után ismét szót kért.
Az Országgyűlés, kemény politikai vita után, elismerve az eddigi munkát, s talán megbocsátva a botladozásokat, elfogadott miniszterelnöknek - mondta -, majd hangsúlyozta: túl a formális eskün, ami kötelezi, aminek tiszteletben tartása szent kötelessége, mélyebb gyökerek és nagyobb elszántság köti a nemzethez. Számára ez a nap azt jelenti: véget ért valami az életében, és valami új kezdődik. Nem titkolta: kétségek gyötrik, a felelősség súlya olyan mértékben nehezedik rá, hogy minden akaraterejére és hitére szükség van a helytálláshoz. Szerény kormányosa kíván lenni az országnak nagy szavak nélkül, tudva azt, hogy milyen mélységek és milyen szakadékok tátonganak előttünk. (folyt.köv.)
1990. május 23., szerda 21:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|