|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
A marosvásárhelyi események
|
---------------------------
München, 1990. március 20. (SZER, A mai nap) - Adásunkat a marosvásárhelyi szomorú eseményekkel kezdjük - Ara-Kovács Attila tudósít:
- Nemigen lephettek meg senkit a jelenlegi romániai fejlemények, legfeljebb az lehetett kétséges, mikor következnek be azok. Január végén már eléggé baljós jelek mutattak az ottani súlyos ellentmondásokra és politikai feszültségekre. Akkor Szászrégenben rendezett pogromot a helyi román lakosság a magyar kultúrájú cigányok ellen. Száz ember maradt hajléktalan, sokan megsebesültek.
Persze az sem lehetett véletlen, hogy a mostani marosvásárhelyi, de nemcsak ottani zavargások szintén Szászrégen térségéből indulnak ki. A környező falvakból , illetve a Görgény völgyéből - mint hírlik - szervezett formában indultak felfegyverzett parasztok tömegei Vásárhely felé. A szükséges autóbuszokat - bizonyíték van rá - a Vatra Romaneasca nevű hírhedt sovén szervezet, az úgynevezett Román Kereszténydemokrata Parasztpárt révén rendelte a helyszínre a feltüzelt parasztok szállítása végett. De érkeztek a pogrom helyszínére parasztokat szállító teherautók is.
Ma reggel 8 órától általános sztrájk indult ki Marosvásárhelyről a történtek miatt, mely átfogja Erdély magyarlakta részeit Sepsiszentgyörgytől Nagyváradig.
Délelőttre egyébként nagygyűlést hívtak össze Marosvásárhelyre, egyiket a Bolyai térre, a másikat a tegnap szintén megtámadott rádió stúdió elé.
Mint ismeretes, tegnap mindezt megelőzte egy pogromba torkolló magyarellenes tüntetés a marosvásárhelyi magyar intézmények ellen, így a Magyar Demokrata Szövetség és a marosvásárhelyi magyar rádió ellen. (folyt.)
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
|
|
- Román-magyar események - 1. folyt.
|
Időközben kiderült, hogy a marosvásárhelyi események nem álltak egyedül. Furmanek Ferenc, a szatmárnémeti Magyar Demokrata Szövetség helyi vezetője eltűnt. Egyes jelentések szerint Furmanek az életveszélyes fenyegetések miatt önkéntesen ismeretlen helyre távozott.
Ara-Kovács Attilát hallották Budapestről.
- Ma este hat órakor a Hősök terén békés tiltakozó tüntetés lesz a tegnapi marosvásárhelyi pogrom ellen. A szolidaritási nagygyűlést a Magyar Demokrata Fórum szervezi, de csatlakozott hozzá a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Keresztény Néppárt és a Független Kisgazdapárt is. A nagygyűlés ünnepi szónoka Csoóri Sándor. A különböző pártok eddig a következő szónokokat jelentették be: Csurka István az MDF, Kis János az SZDSZ és Keresztes Sándor a Keresztény Néppárt részéről.
- Felolvassuk a Magyar Demokrata Fórum országos elnökségének nyilatkozatát:
- A Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége megdöbbenéssel és megbotránkozással értesült a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség marosvásárhelyi székháza ellen intézett erőszakos támadásról, a városban lezajlott magyarellenes pogromról, amelyet a román rendfenntartó erők többszöri kérésre sem akadályoztak meg.
Felszólítjuk a Román Köztársaság kormányát, hogy védje meg a magyar nemzeti kisebbség jogait, a rendelkezésre álló összes eszközzel biztosítsa a magyar szimbólumok tiszteletben tartását, az RMDSZ vezetőinek, tagjainak és minden erdélyi magyarnak a testi épségét. Fogassa el és büntesse meg a pogrom szervezőit és végrehajtóit. Kövesse meg a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségét.
Felszólítjuk Európa és a világ országainak kormányait és az ENSZ-et, hogy a román kormánytól haladéktalanul ugyanezt követelje. (folyt.)
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Román-magyar események - 2. folyt.
|
Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy haladéktalanul tegyen meg minden szükséges intézkedést az erdélyi magyarság élet- és vagyonbiztonságának megőrzése érdekében.
Felszólítjuk Magyarország polgárait, hogy március 20-ikán, kedden délután 6 órakor gyűljenek össze a budapesti Hősök terén, és békés demonstráción erősítsék meg az erdélyi magyarság védelmében fogalmazott követeléseinket.
Aláírás: a Magyar Demokrata Fórum elnöksége.
- A Marosvásárhelyen történtek természetesen a Budapesten folyó magyar-román értelmiségi találkozón is éreztették hatásukat. Erről az eseményről Szőcs Géza tudósít:
- A marosvásárhelyi tragédia felborította a Béla király úti román-magyar értelmiségi tanácskozás programját, és új mederbe terelte a találkozó menetrendjét.
A ma délelőtti felszólalások úgyszólván kivétel nélkül a Vásárhelyen történtekhez kapcsolódtak. Emlékezetesek maradnak Konrád György szavai, aki világosan megfogalmazta: nagyon határozottnak kell lennünk az Európában újjáéledő fasiszta jelenséggel szemben, és az a kormány, mely eltűri saját országában a pogromokat, vét a helsinki záróokmány ellen.
Markó Béla költő részletekkel szolgált azzal kapcsolatban, hogy a vásárhelyi magyar értelmiségiek már napok óta kérték a kormány beavatkozását az előrelátható atrocitások megelőzésére. A bukaresti kormány azonban tehetetlennek bizonyult.
Dr. Ewa-Maria Bárki, bécsi ügyvédnő a kormányok jogi felelősségéről beszélt általában, és a mostani román belügyminiszter felelősségéről konkrétan.
Háromnegyed tizenkettő után már kikristályosodott az az álláspont, hogy a Marosvásárhelyen történtekkel kapcsolatban külön közleményt tesznek közzé, még a találkozó közös nyilatkozatát megelőzően. E nyilatkozat többek között hangsúlyozza a résztvevők szolidaritását és együttérzését a súlyosan bántalmazott Sütő Andrással, akinek, mint meghívottnak ma kellett volna megérkeznie a találkozóra. (folyt.)
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Román-magyar események - 3. folyt.
|
A néhány perce még ülésező, a szóbanforgó közleményt megszövegező bizottságnak mindenesetre nem volt könnyű a sokféle javaslat és szempont diplomatikus összhangba hozása.
Ide tartozik az is, hogy a román küldöttség itt Budapesten lélektani szempontból különösen kényes helyzetben van.
A közlemény végleges szövegének elfogadása ezután várható, tartalmáról esti híradónkban fogok beszámolni.
Szőcs Gézát hallották Budapestről. +++
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|