|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-román párbeszéd - megnyitó (1. rész)
|
1990. március 19., hétfő - Magyar-román párbeszéd -
Értelmiségiek a történelmi kompromisszumért címmel kétnapos
eszmecsere kezdődött hétfőn Budapesten magyarországi, erdélyi
magyar, illetve román vezető értelmiségiek részvételével. A
történelmi jelentőségű találkozón a többi között részt vesz Ioan
Alexandru költő, a Nemzeti Keresztény Parasztpárt alelnöke, Mircea
Dinescu költő, az Írószövetség elnöke, Dan Petrescu író, Smaranda
Enache, a Maros megyei nemzetmentő front tanácsának osztályvezetője,
Domokos Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Cs.
Gyimesi Éva, a Kolozsvári Egyetem irodalomtörténész tanára, Kányádi
Sándor költő, Pálfalvi Attila ipari miniszterhelyettes, Demény Lajos
oktatási miniszterhelyettes, továbbá Tabajdi Csaba, a
Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium Titkársága
vezetője, Csoóri Sándor költő, Cseres Tibor író, Raffay Ernő
történész, országgyűlési képviselő, Konrád György író, Tamás Gáspár
Miklós filozófus, országgyűlési képviselő.
A rendezvény szervezője, Josef von Ferenczy - a müncheni székhelyű Ferenczy sajtóügynökség vezetője - nyitóbeszédében reményét fejezte ki, hogy a magyar-román értelmiségi párbeszéd egy korszak lezárását, ugyanakkor egy új fejezet kezdetét jelzi. A kelet-európai változásokkal történelmi lehetőség nyílott arra, hogy a problémákról építő jellegű, közvetlen párbeszédet folytathassanak. Azon ritka pillanatok egyikét éli át Kelet-Európa, amikor a népek öröklött görcseit és előítéleteit nem hangos acsarkodással, méltatlan szövetkezéssel, hanem a gondok nyílt megvitatásával oldhatják fel. Az új Európa - amelyhez minden nemzet tartozni kíván - csak a tolerancia és a párbeszéd Európája lehet. E párbeszéd hagyományait a kormányok Helsinki szellemében megtett lépései teremtették meg. Emellett azonban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az értelmiségiek dialógusai. Ezzel kapcsolatban Josef von Ferenczy a mostani tanácskozás egyik fő céljaként jelölte meg annak megalapozását, hogy a román-magyar kapcsolatot mindenkor a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak maradéktalan elismerésére épülő európai normák határozzák meg. Josef von Ferenczy javasolta, hogy a mostani találkozó sikere esetén hozzák létre a magyar-román párbeszéd intézményes keretét, ami lehetővé tenné, hogy a megkezdett tanácskozás szellemében folytatódjék a kapcsolatépítés. A párbeszéd fenntartására létrehozandó szervezet fővédnökévé szeretné megnyerni Horn Gyulát, aki az NDK-menekültek sorsának rendezésével nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki. (folyt.köv.)
1990. március 19., hétfő 17:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar-román párbeszéd - megnyitó (2. rész)
|
Horn Gyula külügyminiszter, a rendezvény védnöke a találkozó jelentőségét méltatva hangsúlyozta: az eszmecsere elősegíti a magyar és a román értelmiség európai színvonalú, civilizált párbeszédét. A két nép közötti párbeszéd megteremtése nem öncél; a jelenlegi európai helyzet lehetővé teszi, hogy a két ország új alapokra helyezze kapcsolatrendszerét. Ez egyben nagy felelősséget is ró a két ország kulturális, szellemi életének képviselőire, hiszen megnyílt előttük a lehetőség, hogy a maguk eszközeivel hozzájáruljanak egy új, demokratikus Európa felépítéséhez. Ezzel a történelmi lehetőséggel mindkét országnak élnie kell. Horn Gyula véleménye szerint a megbékélés, az együttműködés alapjainak megteremtéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy a két ország szembenézzen a múlttal, s levonja annak tanulságait. A múlt ismerete alapján el kell takarítani az útból a ferdítéseket, hamisságokat, illetve a politikában évtizedeken át jelenlévő önzést. Szükség van arra is, hogy szakítsanak a hatalmi önzéssel, amely különösen a Ceausescu-rendszer alatt egészen a hatalmi tébolyig fokozódott.
Magyarország az elmúlt év karácsonyán nagy örömmel fogadta a romániai forradalom hírét, s elsőként ismerte el az új vezetést. Ez is azt bizonyította, hogy a magyar népben nincs gyűlölség a román néppel szemben. A gyűlölködést az anakronisztikus politikai hatalom mesterségesen táplálta. A régi hatalom megdöntésével azonban most új alapokra lehet helyezni a magyar-román viszonyt. Magyarország egy demokratikus, stabil, az európai hagyományokra és értékekre épülő Románia létrejöttében érdekelt. A magyar és a többi kisebbség jogai csak egy ilyen demokratikus államban biztosíthatóak.
A magyar külügyminiszter ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy sok tekintetben nem igazolódtak hazánknak a romániai forradalommal kapcsolatos várakozásai. Igen lassú az előrehaladás a magyar-román viszony rendezésében. Tapasztalható az is, hogy a bukott diktatúra egyes személyiségei tovább működnek, átmentik a magyarellenes politika némely elemét, s tevékenységüket az időhúzás, a taktikázás, nem pedig a gondok érdemi megoldása jellemzi. Hangoztatta: közös érdek, hogy ne legyen szakadék a kinyilvánított politikai szándékok és a tettek között. A magyar álláspont szerint csak akkor lehet új alapokra helyezni a magyar-román viszonyt, ha rendezik a romániai magyarság sorsát, s megszüntetik mindazt a diszkriminációt, amelyeket vele szemben alkalmaztak.
A külügyminiszter utalt arra is, hogy az utóbbi időben egyes román vezetők részéről kifogásként elhangzottak olyan nyilatkozatok, miszerint a magyarságban él egyfajta nosztalgia az I. világháború előtti állapotok iránt. (folyt.köv.)
1990. március 19., hétfő 17:21
|
Vissza »
|
|
Magyar-román párbeszéd - megnyitó (3. rész)
|
A külügyminiszter természetes jelenségnek ítélte a magyarságnak ezt az érzését, hiszen - mint ismeretes - az I. világháború után emberek millióit szakították el hazájuktól, az anyanemzettől. A nosztalgikus érzéseket erősítette az is, hogy milliók nem leltek tényleges hazára az új országban. A királyi Románia, majd a Ceausescu-diktatúra elnyomta és hazátlanná tette az ott-élő magyarokat. Rombolták szellemi, kulturális értékeiket, és folyamatosan megsértették nemzeti érzéseiket. Horn Gyula rendkívül sajnálatosnak nevezte azt is, hogy a korábbi évek magyar vezetése behunyta a szemét, és nem vállalta fel a határon túl élő magyarság érdekeinek képviseletét. A Németh-kormány szakított ezzel a politikával, s vállalta azt is, hogy emiatt nemegyszer támadások, fenyegetések érték hazánkat, s a vezetést. A mai magyar kormány - szögezte le - az ENSZ-alapokmány, a Helsinki Záróokmány ajánlásaiból indult ki, amikor megfogalmazta a magyarság jogainak biztosításával kapcsolatos igényeit.
A külügyminiszter az elkövetkezendő időszak főbb tennivalói közé sorolta, hogy a nemzetiségek számára mindenütt biztosítani kell a megfelelő politikai képviseletet az országos döntéshozatali központokban. Fel kell számolni a Ceausescu-diktatúra által okozott mérhetetlen pusztítást következményeit. Meg kell teremteni a magyarság számára az anyanyelvi oktatás lehetőségét.
A magyar-román viszony újrarendezése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Magyarország bármilyen módon is megsértené Románia szuverenitását, területi integritását. A határokat nem megváltoztatni, hanem semlegesíteni kell, biztosítva az emberek, az eszmék, a szellemi értékek teljesen szabad áramlását a két ország között. Ehhez viszont közös fellépésre van szükség a nacionalizmussal szemben, hiszen nacionalizmus és demokrácia kizárja egymást. Ennek kapcsán a külügyminiszter utalt arra, hogy az elmúlt napokban aggasztó hírek érkeztek Románia egyes területeiről az éledő nacionalizmusról, a nyomában járó attrocitásokról. Ezek a jelenségek - azon túl, hogy károkat okoznak a két nemzetnek - akadályozzák a demokrácia építését Romániában. Románia és Magyarország csak együtt juthat el a civilizált Európához - mondta végezetül Horn Gyula.
A nyitónyilatkozatokat a résztvevők hozzászólásai követték. Bodor Pál író - bár meglehetősen pesszimistán ítélte meg a romániai fejleményeket - józan kompromisszumot tükröző konkrét javaslatokkal állt elő. Ajánlotta, hogy a két ország kulturális életében hirdessenek több évtizedes moratóriumot a kontinuitásról folytatott áldatlan vitában. (folyt.köv.)
1990. március 19., hétfő 17:23
|
Vissza »
|
|
Magyar-román párbeszéd - megnyitó (4. rész)
|
Tisztázni kell az önkormányzattal, önigazgatással, autonómiával kapcsolatos kérdéseket, szigorúan elkülönítve a területi autonómiától. Javasolta továbbá, hogy hozzanak létre román-magyar kiadót, amely publikációival segítene megvilágítani a két nép történelmének összes vitás kérdését. Ajánlotta azt is, hogy nemzetközi támogatással indítsanak kétnyelvű folyóiratot. Végezetül kérte, hogy - bármilyen nehéz helyzetben is van Románia - a román értelmiség próbálja meg észérvekkel csökkenteni a románok veszélypszichózisát.
Mircea Dinescu kifogásait fogalmazta meg Horn Gyula felszólalásával kapcsolatban. Úgy vélte, hogy a külügyminiszter elemzését az érzelmek uralták, s a sietség, a kapkodás érződött szavain. Úgy vélte: amikor a külügyminiszter arról beszél, hogy a magyarok nem találtak hazát Romániában, akkor azt is hozzá kell tenni, hogy a forradalom utáni lázas politikai életben a románok is éppen hogy kezdenek önmagukra találni. Tisztában kell lenni azzal, hogy nemzeti létében neurotizált nép a román, s még csak most lábadozik. A megbékélés ezért hosszú folyamat lesz, káros a kapkodás.
Tamás Gáspár Miklós az érdekek, törekvések nyílt, őszinte megfogalmazását szorgalmazta. A magyar politikai spektrum egységes abban, hogy le kell zárni a két ország évtizedes határvitáit, ám mindaddig nem nyugszik meg a magyar közvélemény, amíg nem látja biztosítva az erdélyi magyarság kultúrájának megőrzését, etnikai jövőjét. Érthető, hogy a román értelmiség az idő szorításába került, de a történelem nem vár; a demokratikus intézmények megteremtésével haladéktalanul hozzá kell fogni a sebek begyógyításához.
Ioan Alexandru úgy vélekedett, hogy az ,,istentelenség,, betegségének orvoslása a legfőbb feladat. Románia és Magyarország népeinek vissza kell nyúlniuk közös keresztény gyökereikhez, mert ez az, ami a nemzeti kisebbségeket szervesen összeköti.
Domokos Géza szerint fatális fáziseltolódás van a magyar és a román politikai folyamatok között, s ez érződik a tanácskozás résztvevőinek eltérő megközelítési módjában is. Míg a román értelmiség jobbára érzelmi alapon közelíti meg a problémákat, addig magyarországi vitapartnereik inkább politológiai, szociológiai alapon vizsgálják a változásokat. Ez annak tudható be, hogy Magyarországon a reformfolyamat már két évtizedes múltra tekint vissza, Románia pedig éppen csak megszabadult a diktatúrától. A mostani találkozót ezért egy folymat nyitányaként kell kezelni. A remények szerint az ismétlődő találkozók során egy hullámhosszra áll a magyar és a román értelmiség, csökken a fáziskésés. (folyt.köv.)
1990. március 19., hétfő 18:28
|
Vissza »
|
|
Magyar-román párbeszéd - megnyitó (5. rész)
|
Domokos Géza javasolta, hogy a következő tanácskozás színhelye Temesvár legyen. A romániai helyzetet elemezve az RMDSZ elnöke rámutatott: az atomizált, kavargó román társadalomban félelmetes, konzervatív visszarendező erők aktivizálódtak, amelyek a magyarellenesség leple alatt demokrácia-ellenes fordulatot készítenek elő. A veszély felismerése, tudatosítása a magyar és a román értelmiség fő feladata.
X X X
Az értelmiségi csúcstalálkozó jelentőségét bizonyítja, hogy a résztvevőkhöz levelet intézett Catherine Lalumiere, az Erópa Tanács főtitkára. A levél hangoztatja: az utóbbi hónapok forradalmi változásai nyomán Közép-Kelet-Európa országai fokozatosan közeledtek az európai építkezés tervéhez, amelynek fontos elve, hogy ,,együtt akarunk élni,,, a különbözőségek tiszteletben tartása mellett. Az épülő európai társadalomnak minden szinten érettséget kell tanúsítania azáltal, hogy megtalálja az együttélés elvének ellentmondó magatartásmódok meghaladásának útját. E szempontból alapvető fontosságú a jogállam megteremtése, amely intézményes garanciákat teremt az önkény, a megkülönböztető bánásmód ellen. Szükség van arra is, hogy az érintettek úgy éljék meg a különbségeket, mint a társadalmak gazdagodásának forrását. A különbségeket tiszteletben kell tartani anélkül, hogy elvezethetnének ,,az együttélni akarás,, tagadásához. A budapesti találkozó e szellemben fontos folyamatot kezdeményez, amelynek az Európa Tanács rendkívül nagy figyelmet fog szentelni.
X X X
(folyt.köv.)
1990. március 19., hétfő 18:32
|
Vissza »
|
|
Magyar-román párbeszéd - résztvevők nyilatkozata (6. rész)
|
A tanácskozás szünetében a szervezőktől, résztvevőktől rövid nyilatkozatot kért az MTI tudósítója:
x Miért az értelmiségiket hívta meg erre a találkozóra - kérdezte Josef von Ferenczyt, a párbeszéd kezdeményezőjét.
- Egyszerű: a politikusok jönnek és mennek. Az új politikus mindig azt mondhatja, hogy elődje döntését nem vállalja. Az értelmiség mindkét oldalon marad, és hivatása, hogy ezzel a valamilyen formában mindig létező problémával foglalkozzon.
x A szélsőséges elemeket, így a Vatra Romaneascát vajon képes lesz-e befolyásolni egy szűk értelmiségi elit?
- Ez már a románok ügye, és meggyőződésem, hogy azok az urak, akik ezen a tanácskozáson részt vesznek, befolyásolni tudják a saját szélsőségeseiket.
Lányi Szabolcs, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség titkára a következőképp vélekedett:
- Az értelmiségnek mindenképpen van lehetősége a helyzet befolyásolására. Sőt: másnak nincs lehetősége, úgyhogy az értelmiségnek kell cselekednie.
x Ön úgy látja, hogy a magyar érdekeket csak pártok alapításával lehet hatékonyan érvényesíteni?
- Nem föltétlenül csak pártokkal. Nem törekedhetünk kizárólagosságra, miközben a pluralizmust hirdetjük. Nyilván más szervezeteknek és egyéneknek is szerepe lehet. Adott esetben egyetlen embernek nagyobb szerepe lehet, mint egy egész pártnak.
x Pártja hisz a határok spiritualizálhatóságában?
- Külpolitikai programunk szerint ez kell hogy legyen a végső megoldás. Az Európa felé vezető út akkor nyílik meg, amikor már nincsenek határok.
x Hogyan ítéli meg: le lehet szerelni a Vatra Romaneascát értelmiségiek felhívásával, politikai ügyességgel?
- Nem tudunk véleményt mondani arról, hogy ez a szervezet egyes embereknek nagyon is tudatos és rosszindulatú reakciója-e, vagy pedig hogy tudatlanság és veszélyérzet együttesen szülte-e? A jövőben nincs helye ilyen szervezetnek. Nyilván vannak olyan erők, amelyeknek megfelel ez a szervezet. Európai államban érthetetlen, hogy a többségnek ne legyen érdekvédelme a kisebbséggel szemben. (folyt. köv.)
1990. március 19., hétfő 18:39
|
Vissza »
|
|
Magyar-román párbeszéd - résztvevők nyilatkozatai (7. rész)
|
Smaranda Enache asszony, aki - mint ez közismert - határozottan kiállt a magyarság jogaiért, így nyilatkozott a találkozó előtt:
- Remélem, hogy mindkét fél őszintén elmondja a véleményét mindarról, amire a jövőben építeni lehet. Létre kell hozni egy nagyon konkrét programot, amelyen a jövőben dolgozhatunk, és remélem, hogy megnyugtathatjuk népeinket annak bizonyításával, hogy az értelmiség eszmét cserél, a történelmi kibékülésen dolgozik.
x Alkalamsnak tartja tehát az értelmiséget a szenvedélyek csillapítására?
- A román küldöttség tagjai nem egyformán gondolkodnak, vannak akik egyéni véleményeket képviselnek. Lehet, hogy kettős sikert érünk el: lehet, hogy a román résztvevők egymás közt is tisztázzák álláspontjukat, s a magyar féllel is párbeszédet alakítunk ki. Mindenesetre örülök, hogy létrejött ez a találkozó, amely szerintem nem marad hatástalan a két nép történelmére.
x Aktív szerepet kíván vállalni a politikában?
- Talán igen. Romániában a következő két évben az alkotmánnyal kell foglalkozni. Remélem, hogy egyes állásfoglalásaimmal elősegíthetem a demokratikus román alkotmány kidolgozását.
Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő a találkozó teremtette lehetőségekről elmondta az MTI-nek:
- Az európai értelmiséget mindig az jellemezte, hogy az indulatait a tudatával próbálta ellenőrizni. Azzal a különös fegyelemmel, amely a jogos indulatokat is megpróbálja korlátozni, alakítani. Remélem, hogy ez a beszélgetés is ennek az európai természetnek a jegyében fog lezajlani.
Tamás Gáspár Miklós képviselő, az SZDSZ ügyvivője elmondta:
- Remélem, hogy hosszú szünetek lesznek a tanácskozás során, mert egy tárgyaláson a szünetek a legfontosabbak. Bizonyára nemes hangvételű, békülékeny zárónyilatkozatot fognak itt elfogadni. Az a fontos, hogy az emberek ismerkedjenek meg egymással. Az a paradoxon is kialakulhat, hogy jobban megértethetem magam hozzám ideológiailag és politikailag közelebb álló román politikusokkal, mint egyes magyar partnerekkel. A dialógus valódiságának az lesz a jele, ha itt egyesek majd összevesznek. (MTI)
1990. március 19., hétfő 18:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1038 és 1047 sz. hírre
|
A mai mtib1038 és 1047 sz. Magyar-román párbeszéd - megnyitó (1. rész) című hírünk 1. bek. 5-6 sorában és a 4. rész 4. bek. 1. sorában a név helyesen: Ion Alexandru --- (MTI)
1990. március 19., hétfő 19:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|