 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Vallásszabadság 40 évig?
|
München, 1989. december 25. (SZER) - Hajnal László Gábor
dokumentum-összeállítását és kritikai észrevételeit közvetítjük.
- Most elérkezett ismét a számvetés pillanata. A magyar egyházak
négyévtizedes múltjára visszatekintve, választ keresünk arra, hogy
kik, miért osztogattak mély sebeket, romboltak kíméletlenül ezeréves
hagyományokat, és a nyáj őrzése helyett a hatalmat szolgálták.
Amikor a kommunisták 1945-ben meghirdették az "újtipusú
demokráciát akarunk" - hangzatos propagandát, még kínosan ügyeltek a
jogi formulákra, és kezet nyújtottak az ismertebb egyházi
személyiségeknek: Balogh páternek, Vargha Bélának, Mindszenty
Józsefnek.
A református lelkész Tildy Zoltánt a szövetséges partner
szerepében tetszelegtették - de amint érdekeik úgy kívánták,
kíméletlen hadjáratot indítottak a klérus ellen. Különösen 1959-től
erősödött a katolikus, református és evangélikus lelkipásztorokra -
azaz: püspökeikre - nehezedő nyomás, zsarolás, megfélemlítés.
A Debrecenben megjelenő Alföld októberi számában azt elemzi
Székelyhidy Ágoston - idézünk: "A magyarországi egyházak
megtöretését és behódolását sokáig a békepapok testesítették meg, a
mindenkori politikai - főleg külpolitikai - akarat valláserkölcsi
magyarázatával, népszerűsítésével. A sor élén Péter János református
püspök, majd külügyminiszter - az MSZMP Központi Bizottságának tagja
állt.
Velük ellentétben a rejtett egyház kisközösségeiben viszont
lassan, szívosan meggyökeresedtek a lelkiismereti mozgalmak: az
erőszakmentesség, a kisebbségi jogvédelem az életvédelem jegyében.
Bulányi György katolikus bokor-közösségei 1979-től megtagadták a
fegyveres katonai szolgálat - mára aztán bebizonyosodott, hogy az
egyetemes emberi értéket a tiszta valláserkölcsiséget és az egyházi
függetlenség elvét legkövetkezetesebben épp ezek a katolikus és
protestáns mozgalmak képviselik - noha világias szinezettel".
(folyt.)
1989. december 25., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|