 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
- Európai kerekasztal-konferencia - 1. folyt.
|
Természetes, hogy Románia képviselőit - köztük a magyar
kisebbség egyik tagját - ovációval fogadták, hogy a román forradalom
áldozatainak néma felállással adózott a nemzetközi találkozó. S azon
sem csodálkozhatunk, hogy a balti államok képviselőire figyelt
mindenki, sőt még ha olyanokat mondanak, mint a Litván Népfront
küldötte, hogy a közös Európa Ház előfeltétele a Szovjetunió
szétesése, vagy hogy ők nem érzik magukat szovjet állampolgároknak
és ezért furcsának tartják, hogy miért ültetik őket a szovjet, miért
nem a lett, litván és észt zászlók elé.
Ennek ellenére azonban nem sikkadt el a magyarság ügye. Hogy is
sikkadt volna, mikor Európáról, az új demokratikus európai rendről
volt szó a kerekasztalnál, négy témakörre bontva: a politikai
újjárendezés kérdésére, a gazdasági reformok problémáira, a
környezetvédelmi feladatokra és befejező részként a kultúra, mint a
közös alap című témakörre.
Azonkívül azonban, hogy minden ország problémáit érintik a közös
európai problémák, és fordítva is, minden egyes állam vagy nép ügye
egyúttal európai ügy. Az utolsó sajtóértekezleten a Magyar Demokrata
Fórum képviselőinek alkalma nyílt rámutatni a nemzetiségi
kérdésekre, arra a tényre, hogy a magyarság egyharmada az ország
határain kívül él.
Az Európai Kerekasztal-Konferencia záró nyilatkozatának szövegét
ennek tekintetbe vételével készítik el. A vendéglátó Josef Riegler
osztrák kancellárhelyettes azt is kilátásba helyezte, hogy a jól
sikerült értekezlet újra összeül és talán állandó intézménnyé válik.
Tekintve, hogy az eszmecserét dunai személyszállító hajón
rendezték meg - de feltehetőleg nemcsak ezért - tudatosult a
különböző országok képviselőiben, hogy mindannyian egy csónakban
ülünk. +++
1990. január 12., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|