 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - csütörtöki események
|
-----------------------------------
München, 1989. október 19. (SZER, A mai nap) - A budapesti
Országgyűlés ma délelőtti tanácskozásáról Szőcs Géza számol be:
- Az egyik legvitatottabb, legtöbb indulatot kiváltó törvényt, a
pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló javaslatot a hosszas
előkészítés és az összecsapások után majdhogynem meglepően simán
fogadta el ma reggel 9 óra után az Országgyűlés.
85 százalékos többséggel kimondatott, hogy - szemben az uralkodó
párt elképzeléseivel - a pártok munkahelyeken szervezetet nem
hozhatnak létre és nem működtethetnek. A fegyveres erők és a
rendőrség hivatásos állományú tagjai sem országos sem megyei
pártszervben nem tölthetnek be tisztséget, a hivatásos állományú
rendőrők pedig helyi szinten sem tölthetnek be vezető tisztséget.
Ezt követően került sor az alkotmánybíróság törvénytervezetének
vitájára. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéja, majd dr.
Horváth Jenőnek, az illetékes jogi bizottság szempontjait ismertető
előadása leginkább a többségükben jogilag legfeljebb csak átlagosan
képzett képviselőknek szóló szakmai felvilágosítás volt. Hogy a
sarkalatos törvények közül ez volt-e az, amely a legkevesebb nézetet
ütköztette, és amely a legkevésbé kavarta föl az érzelmeket, azt az
is bizonyítja, hogy a törvényjavaslat és a módosítások vitájában
gyakorlatilag csak egyetlen kérdésben került sor a radikális
véleménykülönbség megfogalmazására.
Nemes Tamás komáromi képviselő javaslatát elfogadva az
Országgyűlés (...) százalékos többséggel úgy döntött, hogy a jövendő
alkotmánybíróság székhelye ne Budapest legyen, hanem Esztergom. Az
Országgyűlésnek ezt a döntését - amelyért nyílt tapssal is
megjutalmazta önmagát - jelképes, Esztergom politikai
rehabilitációjára irányuló gesztusnak kell tekinteni, ezen túlmenően
pedig olyan lépésnek, amely általában jelzi a magyar történelmi
városok politikai, kultúrális felértékelésének szándékát és
fontosságát. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|