|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
|
1989. szeptember 15., péntek Napirenden kívüli bejelentésekkel kezdődött pénteken a Parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalások újabb fordulója, amelyen az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Antall József, a Harmadik Oldalét Bugár Nándor vezette. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Darvasi István nyilatkozatot olvasott fel, amely keményen bírálta a Fidesz két tagját, akik a héten egy zalaegerszegi választási gyűlésen beszéltek. A MEASZ képviselője szerint gyűlölettől izzó, pogrom-hangulatú beszédek voltak ezek, miközben a Parlamentben a békés átmenet feltételeiről folynak tárgyalások. Az EKA tudomásul vette a nyilatkozatot, de a Fidesz képviselője, Kövér László megjegyezte, hogy a sajtó hibásan idézte a beszéd inkriminált részét, amely úgy hangzott: ,,bele kell döngölni a kommunistákat az agyagba a választásokon,,. Mint a Fidesz képviselője emlékeztetett rá, a lapokban csak annyi jelent meg, hogy az agyagba kell döngölni a kommunistákat, azonban, hogy hol, az nem volt olvasható. Gál Zoltán levezető elnök javasolta, hogy máshol elhangzott nyilatkozatokat nem kellene idehozni a tárgyalásokra. A DEMISZ képviselője megjegyezte, hogy nem a Harmadik Oldal, csak a MEASZ nyilatkozata hangzott el.
Pozsgay Imre arról szólt, hogy az MSZMP álláspontja szerint a kormánynak az Országgyűlés elé kell terjesztenie azokat a történyjavaslatokat, amelyeket a júniusi ülésszakon visszavont. A konszenzust a szeptember 18-ára összehívott plenáris ülésnek kell kimondania. Ha mégsem kerül sor a konszenzus kimondására, a kormány akkor is kénytelen lesz előterjeszteni a törvényjavaslatokat. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)
|
A másik két tárgyaló fél tudomásul vette Pozsgay Imre bejelentését. Az Ellenzéki Kerekasztal ezt még azzal indítványozta kiegészíteni, hogy azokat a kérdéseket, amelyek nem tartoznak a tárgyalások témakörébe és további megbeszéléseket igényelnek, a felek később tárgyalják meg. Az elhangzottakat figyelembe véve az elnöklő Gál Zoltán bejelentette, hogy azokat a kérdéseket veszik sorra, amelyek a sarkalatos törvények - alkotmánymódosítás, választójogi törvény, párttörvény - megvitatása során nyitva maradtak. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdések közül először a közösségi tulajdonra vonatkozó vita végére sikerült pontot tenni. A Harmadik Oldal azt szerette volna elérni, hogy a módosított alkotmányba kerüljön be a termelői önigazgatói tulajdonforma, s ennek támogatása. Az EKA és a Harmadik Oldal közötti tulajdonfilozófiai vitát követően a felek végülis elfogadták az EKA kompromisszumos szövegindítványát. Ez pedig a következő: ,,Az állam elismeri a termelői önigazgatás és az önkormányzat tulajdonának létrejöttét és működését.,, Jelentős előrelépés történt az Alkotmánybíróság felállításának kérdésében. Az EKA képviseletében Tölgyessy Péter a legutóbbi ülésen felvetett MSZMP-indítványra reagálva kifejtette: az Ellenzéki Kerekasztal el tudja fogadni az Alkotmánybíróság intézményének felállítását, ha megállapodás születik az alkotmánymódosítás teljes szövegében, illetőleg a felek megegyeznek az Alkotmánybíróság intézményére vonatkozó törvénytervezet részleteiben is. Ugyanakkor az EKA ragaszkodik ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit a Parlament sem egyszerű, sem kétharmados szótöbbséggel ne változtathassa meg. Szintén fontos kérdésnek tartja az EKA a testület tagjainak megválasztását. Javaslata: az Alkotmánybíróság 15 fős legyen, s az alkotmánybírák megbizatása 9 évre szóljon. Indítványozta továbbá, hogy öt alkotmánybírót a jelenlegi, ötöt az új Országgyűlés válasszon meg, a további öt kijelölése pedig az új Országgyűlés felállása után három évvel történjen. Lényeges kérdésként vetették még fel, hogy az Alkotmánybíróság elnökét ne a Parlament válassza meg, hanem titkos szavazással maguk az alkotmánybírók. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)
|
Az indítványt a felek végül eljárási javaslatként elfogadták. Az MSZMP delegációja áthidaló megoldásként felvetette, hogy tekintettel az idő rövidségére, előbb a fő elvekben állapodjanak meg, s ezek figyelembe vételével dolgozzák ki az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvényjavaslat szövegét. Ezen kívűl megjegyezték, hogy a Nemzeti Kerekasztal nem rendelkezik olyan közjogi funkciókkal, amelyek felhatalmaznák őket az alkotmánybírók személyével kapcsolatos döntésre. Az EKA végül kitartott amellett, hogy meg kell kisérelni az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvénytervezet kidolgozását. Ezért a három oldal képviselői megállapodtak abban, hogy egy hattagu szűkített bizottság - amelybe mindegyik fél két-két szakértőt delegál - szombaton reggel 9 órakor összeül. Ez a bizottság a hétfőre tervezett plenáris ülésre megkísérel részletes szövegjavaslatot kidolgozni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)
|
Vitatott kérdés volt, hogy az Állami Számvevőszék hatásköre kiterjedjen-e az állami költségvetés folyamatos ellenőrzésére. Tölgyessy Péter (EKA) azt javasolta, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényt az illetékes gazdasági albizottság tárgyalja meg. Azt is indítványozta, hogy a leendő elnök és két alelnök közül a jelenlegi Országgyűlés csak az elnököt vagy pedig az egyik alelnököt válassza meg. A Harmadik Oldal képviselője Drucker György egyetértett azzal, hogy szakbizottság foglalkozzék e törvényjavaslattal, s azzal is, hogy az Állami Számvevőszék valamennyi vezetőjét nem lenne célszerű már most megválasztani, hiszen mandátumuk várhatóan 12 évre szól majd. Az MSZMP delegációjának tagja, Somogyvári István hangsúlyozta: nem a kormány terjeszti elő az Állammi Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, hanem az illetékes parlamenti bizottság, ezért ezt nem lehetséges a háromoldalu tárgyalásokon megvitatni, illetve a Parlament napirendjéről levenni. Pozsgay Imre megjegyezte, hogy ez a törvényjavaslat nem a békés átmenet témakörébe tartozik. Mint mondta, érthetetlen, hogy az EKA-tól újabb ötletek kerülnek elő, s ezzel beavatkoznak a folyamatos törvényhozási munkába. A Harmadik Oldal képviselője hangsúlyozta: azért lenne szükséges, hogy a törvényjavaslatról háromoldalu konszenzus szülessék, mert az Alkotmányban az Állami Számvevőszékről szóló részt a politikai egyeztető tárgyalás résztvevőinek kell megfogalmazniuk. Az is vitatott kérdés volt, hogy a rendőrség feladatkörébe tartozzék-e az állambiztonság védelme. Az EKA szerint az Alkotmányban ezt úgy kellene megfogalmazni, hogy a rendőrség hatásköréből kerüljön ki az államvédelem. Ezzel kapcsolatban az MSZMP kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Azt a megfogalmazást javasolta, hogy a rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, valamint a belső rend védelme. A rendőrséggel és az állambiztonsággal összefüggő jogszabályokat alkotmányerejű törvény határozza meg. Ezt az előterjesztést a három oldal elfogadta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
Hosszas vita folyt a párttörvény még vitás pontjairól. Az MSZMP tárgyaló delegációja azt indítványozta, hogy a pártok munkahelyi működésével, a fegyveres erők és testületek tagjai párttagságának korlátozásával, illetve a pártvagyonnal kapcsolatos pontokat alternatívákra bontva terjesszék az Országgyűlés elé, mivel a felek álláspontja között jelentősek a különbségek. Ezt az Ellenzéki Kerekasztal nem tartja megfelelő megoldásnak. Érvként vetették fel egyebek közt, hogy az egyes változatok között olyan jelentős a különbség, hogy ez megkérdőjelezi a párttörvény előterjeszthetőségét. Pető Iván úgy fogalmazott: a tervezet nincs olyan állapotban, hogy konszenzust remélhessenek. Az Ellenzéki Kerekasztal végül áthidaló megoldásként itt is felvetette, hogy a témával foglalkozó bizottságból hozzanak létre egy szűkebb szakértői csoportot, amely a hétvégén törvényjavaslatszerűen összefoglalja a párttörvénynek azokat a részeit, amelyekben megegyezés tapasztalható, illetve azokat, amelyekben nincs konszenzus. Ugyancsak indítványozták, hogy az MSZMP tegyen nyilatkozatot arról: mekkora vagyonrészről akar lemondani, és nyilatkozzon arról is, hogy ezeket az ingatlanokat mikor adja át a kormánynak. Az EKA ezt a nyilatkozatot szükségesnek tartja a párttörvényről esetleg létrejövő megállapodáshoz csatolni. Pozsgay Imre az MSZMP nevében megígérte, hogy megfogalmazzák és a másik két tárgyaló fél rendelkezésére bocsátják a két nyilatkozatot, végül beleegyezett abba, hogy szakértői bizottság próbáljon meg döntésképes helyzetet teremteni a párttörvény ügyében. A felek pedig egyetértettek, hogy az ily módon létrejövő bizottság jelentését közvetlenül a plenáris tanácskozás előtt középszintű ülésen vitatják meg. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 21:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (6. rész)
|
Az MSZMP kérésére az EKA visszavonta azt a javaslatát, hogy a Magyar Néphadsereg nevét változtassák meg Magyar Hadsereggé, miután az ellenzék elfogadta azt az érvelést, hogy a békés átmenethez nem feltétlenül fontos a névváltoztatás. A választások finanszírozásával kapcsolatban az MSZMP elfogadta az ellenzék javaslatát, hogy az eredetileg tervezett 35 millió forintot 100 millióra emeljék fel. Az EKA becslése szerint ugyanis az eredeti összegből egy-egy jelölt mindössze 10 ezer forintos támogatást kaphatna dologi költségekre. A Harmadik Oldal is egyetértett azzal, hogy ezt az összeget meg kell emelni. Erről a végszót a kormányzat mondja ki. A három tárgyaló fél megállapodott abban, hogy hétfőn 17 órakor középszintű tárgyalást tartanak a még vitás kérdések rendezésére, és 19 órakor kezdődik majd a plenáris ülés a Parlamentben. (MTI)
1989. szeptember 15., péntek 21:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|