Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

Az MSZMP munkahelyi léte

------------------------


München, 1989. augusztus 30. (SZER, Magyar híradó) - A hétfői
egyeztető tárgyaláson elhangzott bejelentés a munkahelyi
pártszervezetekről, szemmel láthatóan nagy vihart kavart. Vegyük
sorra az eseményeket, mi történt:

    A hétfőn délután 5-től este 10-ig tartó háromoldalú egyeztető
tárgyaláson, amikor szóba került a pártok munkahelyi tevékenységének
kérdése, az MSZMP rövid tanácskozási szünetet kért. Ezután Pozsgay
Imre bejelentette: az MSZMP elfogadja az Ellenzéki Kerekasztal és a
harmadik oldal javaslatát, hogy pártszervezetek nem működhetnek a
munkahelyeken.

    A munkahelyi pártszervezetek fokozatos megszüntetéséhez konkrét
javaslatok is elhangzottak, eszerint a bíróságokon a párttörvény
életbe lépésének napján, az államigazgatási helyeken idén év végéig,
egyéb munkahelyeken jövő év június 30-ikáig, a fegyveres
testületeknek pedig jövő év december 31-ikéig szüntetnék be az MSZMP
szervezetek működését.

    Ez volt tehát hétfő este.

    Kedden, azaz tegnap délután a budapesti pártbizottság
küldöttklubjában Nyers Rezső közölte: Pozsgay Imrének csak arra volt
felhatalmazása, hogy a bíróságok, ügyészségek és közhatalmi
szervezetek esetében fogadja el a másik két oldal javaslatát,
valamint arra, hogy a fegyveres testületek esetében is lehetségesnek
tartsa, de nem egy közeli időpontra a pártszervezetek kivonulását.

    Viszont az üzemi-munkahelyi pártszervezetek ügyében az MSZMP
álláspontja az, hogy a pártszervezetek ne épüljenek be a vállalati
struktúrába, de nem az, hogy vonuljanak ki a vállalatoktól.

    Ebben a kérdésben tehát Pozsgay Imrének nem volt felhatalmazása
azt az álláspontot képviselni a politikai egyeztető tárgyalásokon,
amelyet képviselt. Ehhez Nyers Rezső azt is hozzátette: nem fogja
ajánlani a Központi Bizottságnak, hogy az MSZMP vonuljon ki a
munkahelyekről. (folyt.)


1989. augusztus 30., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Az MSZMP munkahelyi léte - 1. folyt.

Ezek után következett Pozsgay Imre MTI-nek adott nyilatkozata,
amely szerint mégsem állapodtak meg az egyezető tárgyalásokon a
munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, hanem olyan
megállapodási terv született, amely nem zárná ki, hogy üzemen kívül
működhessenek az üzemi pártszervezetek. És megerősítette, hogy a
tárgyalásokon az MSZMP-küldöttség álláspontja az: a munkahelyi
pártszervezetek ne épüljenek be a vállalati struktúrába és
munkaidőben párttevékenységet ne folytathassanak.

    Ennyit a tényekről. Arról pedig, hogy akkor viszont mi értelme
van, hogy ott legyenek, hogyha úgysem szólhatnak bele a vállalat
dolgaiba, továbbá arról, hogy ilyen, naponta változó álláspontok
esetén hogyan lehet egyáltalán tárgyalásokat folytatni, Hamburger
Mihályt hallják:

    - Én csak ülök és csodálkozom. Tegnap még kérdéseket fogalmaztam
meg egy kompromisszumos javaslattal kapcsolatban, ma pedig arról
értesülök, hogy ez a javaslat nem létezik, hogy az MSZMP
tárgyalóküldöttségét vezető Pozsgay Imrének nem volt felhatalmazása
kompromisszumos javaslat megtételére.

    Arról is értesülök, hogy Pozsgay Imre nemcsak a teljesen
népszerűtlen, konzervatívnak jellemzett Grósz Károllyal került ismét
ellentétbe, hanem reform- és elv-társa Nyers Rezső sem értett vele
egyet a munkahelyi pártszervezetek lépcsőzetes felszámolásában.

    De mivel ért egyet maga Pozsgay, aki sort kerített egy újabb
kompromisszumos javaslat megtételére?

    Nem írígylem azokat, akik egy olyan párt vezetőiként
tevékenykednek, mint az MSZMP. Múltbeli tevékenysége után nem tűnik
túlságosan bölcs dolognak az MSZMP által kialakított tárgyalási
stratégia. Az MSZMP iránti - amúgy is megcsappant - bizalmat az
ilyen típusú tárgyalási mód feltehetően nem fogja erősíteni sem a
társadalom, sem a tárgyalópartnerek szemében. (folyt.)


1989. augusztus 30., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Az MSZMP munkahelyi léte - 2. folyt.

Ennek előrebocsátása után érdemes mégis egy pillantást vetni az
újabb kompromisszumos javaslatra -, hátha még holnap is érvényben
lesz.

    Ez két részből áll. Az egyik: az MSZMP nem mond le a munkahelyi
pártszervezetekről, de a méltányosságot figyelembe véve a többi
pártnak is lesz lehetősége arra, hogy munkahelyi szervezeteket
hozzon létre. Igaz: a többi párt nem ezt kérte, hanem azt, hogy az
MSZMP-nek se legyenek munkahelyi szervezetei. Miután a többi pártok
nem kívánnak munkahelyi szervezeteket létrehozni, így a
kompromisszumnak ez a része csak az "eszi, nem eszi - nem kap mást"
mondással jellemezhető.

    De van a kompromisszumos javaslatnak egy másik része is:
eszerint az MSZMP szervezetei a munkahelyeken lesznek továbbra is,
de nem tagolódhatnak be a munkahelyi szerkezetbe és tevékenységüket
csak munkaidő után folytathatják.

    Vajon mit is takar ez a javaslat? Mi lesz majd ezeknek a
pártszervezeteknek a tevékenységi köre, milyen kérdésekkel fognak
taggyűléseiken foglalkozni? Netán az országos politika kérdéseivel?
Vagy a területek, a megyék, járások és területek problémáival? Ez
esetben viszont mi az értelme annak, hogy az MSZMP ragaszkodik az
üzemi szervezetek létéhez? Ezek a kérdések éppúgy megvitathatók az
üzemben, mint a kerület más helyiségében.

    De tegyük fel, hogy az üzemi pártszervezetek olyan kérdéseket
fognak megvitatni, amelyek összekötik őket - azaz a munkahelyi
problémákat. Ebben az esetben újabb probléma adódik: hogyan lehet
biztosítani azt, hogy a munkahelyi kérdéseknek a megvitatása ne
legyen egyúttal beleszólás is a vállalat ügyeibe. Ez esetben ugyanis
a munakhelyi pártszervezet már betagolódik a munkahelyi szerkezetbe.
(folyt.)


1989. augusztus 30., szerda


Vissza »


- Az MSZMP munkahelyi léte - 3. folyt.

Ha viszont a megvitatás nem jelent egyúttal beleszólást is,
akkor miért érdekeltek az MSZMP tagjai abban, hogy a munkahelyen
szervezkedjenek, hogy teljesen feleslegesen beszélgessenek olyan
kérdésekről, amelyekbe amúgy sincs beleszólásuk.

    De hagyom a további kérdéseket, abban a reményben, hogy holnap
már nem nekem kell törnöm a fejem egy mégújabb kompromisszumos
javaslat buktatóin - és ezzel a kerekasztal résztvevői is
elmondhatják véleményüket egy valamennyire mégis komolyan vett
javaslatról. +++


1989. augusztus 30., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD