|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
21. évforduló 6.
|
London, 1989. augusztus 19. (SZER, Panoráma) - Hétfőn Csehszlovákia népe a 21 évvel ezelőtt lezajlott invázióra fog emlékezni, amely véget vetett a Prágai Tavasz néven ismert rövid liberalizálási időszaknak. A mostani prágai vezetőség a beavatkozást még mindig testvéri segítségnek nevezi, és a közelgő évfordulót szorongva várja. A cseh és a szlovák nép számára a 21 évvel ezelőtti trauma beilleszkedik hosszú történelmük hasonló tragédiái közé. Jiri Rohac kommentárját ismertetjük. - A század eleje óta három ízben vonultak be Prágába. Először 1939 márciusában a németek jöttek, miután az 1938-as müncheni egyezmény megnyitotta számukra az utat azzal, hogy megbékítés céljából átengedte Hitlernek a Szudéta-földet, és ezzel védtelenné tette Csehszlovákiát. 1945 májusában a német megszállás újabb, ezúttal orosz tankok érkezésével fejeződött be. Az oroszok mint felszabadítók jöttek, de érkezésük végső soron a kommunista uralom kezdetét jelentette az országban. Még ha sokan örömmel is fogadták ezt a fordulatot, a háború utáni évek eufóriájában a többség hamar kijózanodott, amikor a sztálini terror és a gazdasági katasztrófa teljes erővel rájuk zúdult. Új remény csillant fel a hatvanas években, amikor a kommunista vezetőség liberálisabb része kezdte felismerni, hogy az uralmuk alatt kialakult gazdasági stagnálást meg lehet változtatni, és a társadalmat gazdaságilag és politikailag megújítani. Beköszöntött a Prágai Tavasz, amikor Alexander Dubcek átvette a pártvezetést a keményvonalas Novotnytól. A légkör a felismerhetetlenségig megváltozott Csehszlovákiában. Az emberek szinte mámorosak voltak a politikától és lelkesen csatlakoztak a reformfolyamathoz. A tragédia az volt, hogy az egész keleti tömbben senki sem volt elég bátor, hogy támogassa ezeket a kezdeményezéseket. Az új prágai vezetőség kétségbeesetten próbálta magyarázni és igazolni politikáját a szovjet vezetőnek, Brezsnyevnek és varsói szerződésbeli szövetségeseinek. (folyt.)
1989. augusztus 19., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
21. évforduló - 1. folyt.
|
Magyarázatuk süket fülekre talált, és Brezsnyev az újonnan megfogalmazott, az úgynevezett korlátozott szuverenitás doktrínája alapján a beavatkozás mellett döntött. 30 éven belül harmadszor vonultak be tankok az országba. Az egész csehszlovák kommunista vezetőséget erőszakkal a Szovjetunióba vitték, és csak az inváziót követő váratlanul erélyes nemzetközi reakció akadályozta meg bebörtönzésüket, vagy akár kivégzésüket. A csehszlovák vezetőket néhány napig egymástól elszigetelten fogva tartották, majd Moszkvába vitték őket. Foglyokból újra tárgyalópartnerekké váltak, azonban nagyon kevés módjuk volt a manőverezésre, és a tárgyalások egy előre megfogalmazott nyilatkozattal végződtek, amelyet egy kivétellel minden csehszlovák vezető aláírt, és amely visszamenőleg érvényesítette a katonai beavatkozást. A rákövetkező tisztogatás során a kommunista párt kizárta több mint félmillió tagját, össztagságának harmadát, akik nem voltak hajlandók megtagadni a cseh reformmozgalom ideáljait. A tisztogatást a jelenlegi pártfőnök, Milos Jakes vezette. Most Magyarország és Lengyelország elítélte a cseh... ezekben az országokban meg a Szovjetunióban folyó nagyszabású változások újabb reményekre bátorítják a cseheket és szlovákokat. Az invázió küszöbönálló évfordulója íly módon többnek bizonyulhat, mint újabb alkalomnak a megemlékezésre. Független aktivisták arra intik az embereket, ne kockáztassák a megtorlás veszélyét hétfőn, augusztus 21-ikén. Tüntetés helyett jobb, ha aláírják a Néhány mondat című petíciót, amely több mint egy hónapja jár körbe az országban, és amelyet már több mint 18 ezren aláírtak. A petíció nagyobb demokráciát, a 68-as események átértékelését és a vezetők és a nép közötti valódi párbeszédet követel. A vezetőség ezt mindeddig visszautasította. +++
1989. augusztus 19., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|