Rendszerváltás és az MTI

	Magyar belügyi bánásmód - menekültügyekben
München, 1989. augusztus 11. (SZER, Magyar híradó) - Ma délelőtt Gadó György jelen volt a Népköztársaság úti Lukács cukrászdában, ahol ugyanezekről a kérdésekről a Helsinki Bizottság és a Független Menedékbizottság tartott sajtótájékoztatót. - A téma ezúttal ugyanaz volt, mint tegnap a Belügyminisztérium által rendezett sajtótájékoztatón, vagyis a Magyarországról hazájukba visszatérni nem kívánó keletnémet állampolgárok ügye. Hogy ez mennyire magyar ügy is, azt szemléltette a példa, amelyet Fényi Tibor Menedékbizottság képviseletében ismertetett. Egy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár, aki odaát aláírásokat gyűjtött egy emberi jogi felhívásra, a zaklatások elől hozzánk távozott, és írásban kért menedéket a rendőrségen. A válasz kurtán és indoklás nélkül: nem. Az irásabn és szóban közölt döntés után ezt magyart kiutasították. Elmondta Fényi Tibor azt is, hogy értesülések szerint a külföldieket ellenőrző magyar hatóság, a KEOKH több csehszlovák állampolgár után nyomoz, akiket korábban szintén kiutasítottak, megtagadva tőlük a menedéket. A Magyarországon át Nyugatra igyekvő NDK-állampolgárok esete sem egyszerűen egyszerűen két ország ügye, amint a BM állítja, hanem olyan emberi jogi kérdés, amit az idevonatkozó nemzetközi egyezmények szerint kellene megoldani. Maguk a magyar hatóságok is ilyen megoldást tartottak kívánatosnak, amikor erdélyi magyarok a szófiai magyar nagykövetségre menekültek. Miért igyekeznek hát most a keletnémet emigránsok ügyét pusztán az NDK és Magyarország kétoldalú megállapodása alapján kezelni? Az az önkényes eljárás, amelyet a BM a keletnémetekkel szemben alkalmaz, reánk magyarokra is visszaüthet. Tavaly a a rendőrség 1600 embert adott ki, vagyis toloncolt vissza Romániába, és ki mondhatja meg hány volt közöttük ártatlanul üldözött, vagy pusztán magyarsága miatt hátrányt szenvedő ember. A BM ugyanis saját hatáskörében dönt az ide menekülők sorsáról, és a döntés ellen nincs fellebbezés. Ugyanakkor a kérelmezőket senki sem tájékoztatja előre jogaikról, a menedékjog megszerzésének vagy a továbbutazásnak a lehetőségéről. Ebben a vonatkozásban csak annyit tudhatnak, amennyit a rendőrségen esetleg mondanak nekik, de szakszerű és hiteles, társadalmilag ellenőrzőtt írásos dokumentumot nem adnak a kezükbe. A BM szerint nincs pénz rá. (folyt.) 1989. augusztus 11., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- BM-bánásmód - menekültügyekben - 1. folyt.
Nos - mondotta Fényi Tibor a mai sajtókonferencián - a Menedékbizottság kész a maga költségén előállítani ilyen nyomtatott tájékoztatót, ha a belügyi szervek hajlandók ezt az érdekeltek kezébe adni. A sajtókonferenciát megrendező két társadalmi szervezet a nyilvánosság elé bocsátotta a magyar kormány fejéhez intézett levelét. Ebben arra hívják föl, hogy a nemzetközi emberi jogi egyezményeknek megfelelően változtassa meg az NDK-ból hazánkon át emigrálni igyekvőkkel szemben követett eljárást, és biztosítsák a jogi védelmet, valamint a fellebbezés lehetőségét számukra. A határsértőkkel szemben csak a magyar jogszabályok szerint lépjenek föl, de ne jelentsék fel őket az NDK hatóságainál. A magyar Helsinki Bizottság és a Menedékbizottság javasolja végül, hogy a menekültügy ellenőrzésére létesüljön társadalmi testület, és hogy a menekültügyi hivatalt vonják ki a Belügyminisztérium hatásköréből - minthogy az a bőséges tapasztalatok szerint nem képez demokratikus módon humánus szellemben kezelni ezt a kényes ügyet. +++ 1989. augusztus 11., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »