 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
- A VSZ bukaresti csúcstalálkozója - 1. folyt.
|
A keményvonalas országok: Bulgária, Csehszlovákia,
Kelet-Németország és Románia vezetői félnek a magyarországi,
lengyelországi és szovjetunióbeli reformfolyamatoktól. Ezúttal
azonban nem a katonai beavatkozástól való félelemről van szó, sokkal
inkább arról, hogy az ezekben az országokban megvitatott és
gyakorlatba átültetett elképzelések kihatással lehetnek saját
rendszereikre és saját népük is reformokat követelhet.
Ebben az évben különös dolog történt. Kelet-Németországban
betiltották egy hivatalos szovjet kiadvány árusítását. A helyzeten
tovább rontott a lengyel Szolidaritás szakszervezet sikere, melyet
legutóbb a parlamenti választásokon aratott, valamint a magyarok
tervei a többpártrendszer bevezetésére. A legsúlyosabb
nézeteltérések és legélesebb viták azonban Magyarország és Románia
között figyelhetőek meg. A dolog ironiája, hogy Románia azzal
szokott büszkélkedni, hogy a Varsói Szerződés legfüggetlenebb
tagországa.
Idegen, más szóval szovjet csapatokat nem lehet román földön
állomásoztatni, és közös hadgyakorlatokat sem tartanak Romániában.
1980-ban Románia volt az egyetlen keleteurópai ország, mely nem
szavazott az ENSZ határozata ellen, mely elítélte Afganisztán
szovjet invázióját. Most Románia a Varsói Szerződés nagyobb egységét
szeretné megteremteni, hogy elhárítsa azt a veszélyt, melyet az
ország vezetősége szerint a reformelképzelések jelentenek.
Románia nemcsak hogy veszélyesnek tartja a magyarországi
politikai fejleményeket, hanem fel is bőszítették a romániai emberi
jogok helyzetét ért magyar bírálatok -, különös tekintettel a
romániai magyar kisebbségre. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|