|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP, az EK és a Harmadik Oldal második középszintű politikai megbeszélése (1. rész)
|
1989. július 6., csütörtök - Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek képviselői a Parlamentben csütörtökön megtartották második középszintű politikai megbeszélésüket. A megbeszélésen az MSZMP küldöttségét Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Tölgyessy Péter, a Harmadik Oldalét Huszár István vezette.
X X X A tanácskozást követően mindhárom fél képviselője nyilatkozott az MTI munkatársának a megbeszélésekről. Tölgyessy Péter (Ellenzéki Kerekasztal) elmondta, hogy a tárgyalásokon megállapodás született, miszerint a középszintű megbeszélések kezdetén a tömegkommunikációs eszközök képviselői öt percig a teremben tartózkodhatnak, majd az ülést követően mindhárom fél szóvivője nyilatkozhat a sajtónak. Az Ellenzéki Kerekasztal felvetette: a megbeszéléseken végig jelen lehessenek a Fekete Doboz videotársulás munkatársai, hogy dokumentációs céllal megörökíthessék a tárgyalásokat. A felvételeket minden ülés után a Parlament elnökénél helyeznék letétbe, s a felhasználásról teljes egyetértésben dönthetnének a felek. Ebben a kérdésben nem egyeztek meg a résztvevők. Ugyanakkor az Ellenzéki Kerekasztal úgy véli, hogy a Fekete Doboz jelenléte azért lenne célszerű, mert így az írásos jegyzőkönyv mellett képi dokumentáció is készülne a nagyon fontos megbeszélésekről. A csütörtöki ülésen megállapodás született egy jószolgálati bizottság felállításáról. Erre nem azért van szükség, mert óriási viták lennének - hangsúlyozta Tölgyessy Péter - , sőt a politikai egyeztető tárgyalások minden szinten nagyon konstruktívak, és azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy előrelépünk egy demokratikus Magyarország felé. Ugyanakkor fel kell készülni arra, ha a tárgyalások további menetét zökkenők lassítanák, legyen egy bizottság, amely megpróbálja a párthelyzetet kiküszöbölni, s a felek véleményét egyeztetni. Az EK ugyancsak felvetette: kezdjenek kompetens tárgyalásokat a politikai pártok ideiglenes finanszírozásáról. A szabad választások megtartásához ugyanis az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint biztosítani kellene az ellenzéki szervezetek számára a minimális infrastruktúrát. (folyt. köv.)
1989. július 6., csütörtök 20:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP, az EK és a Harmadik Oldal második középszintű politikai megbeszélése (2. rész)
|
Ugyancsak szükségesnek tartjuk - fűzte hozzá Tölgyessy Péter -, hogy az átmeneti időszakban ideiglenes jelleggel zárolják az állami és a társadalmi szervezetek tulajdonában lévő ingatlanokat. Végül tárgyalások folytak a köztársasági elnöki intézményről. Ezzel kapcsolatban az Ellenzéki Kerekasztal szóvá tette: a Parlament döntött arról, hogy az ősszel vitatja meg a témával kapcsolatos törvényjavaslatot. Tölgyessy Péter kifejtette, hogy az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő feleknek közösen kell megegyezniük a témában. Az EK szerint, ha a köztársasági elnök intézményéről az átmeneti időszakban születne döntés, az nem a konfliktusokat csitítaná, hanem inkább ellentéteket keltene. Hiszen az a parlament állítaná fel az intézményt, amelynek a legitimitása kétséges. Éppen ezért erről a közjogi méltóságról a szabadon megválasztott új parlamentnek kell döntenie. Huszár István (Harmadik Oldal) eredményesnek minősítette a csütörtöki megbeszéléseket. Kifejtette: lényeges előrelépés született, mivel most már nemcsak szándéknyilatkozatok hangzanak el, hanem konkrét, a politikai folyamatokat segítő témákról folyik az eszmecsere. Úgy vélekedett, hogy a tárgyalások résztvevői kezdenek összeszokni, minden fél részéről a kezdetinél jóval nagyobb tolerancia tapasztalható a másik iránt. Ez a légkör a tárgyalások későbbi menetét nagyban elősegítheti. A Harmadik Oldal a köztársasági elnöki intézményről úgy vélekedik, hogy ezt a közjogi méltóságot célszerű lenne már az átmenet időszakában bevezetni. Hozzáfűzte, hogy szerintük ezzel növelhetnék az átmenet társadalmi garanciáit. Természetesen a témáról, mivel a felek véleménye eltérő, folytatják a megbeszéléseket az illetékes albizottságban. Huszár István szerint elképzelhető lenne, hogy a köztársasági elnököt népszavazáson válasszák meg. Így ugyanis a Parlament legitimitását megkérdőjelező vélemények nem befolyásolnák a köztársasági elnök legitimitását. (folyt. köv.)
1989. július 6., csütörtök 21:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP, az EK és a Harmadik Oldal második középszintű politikai megbeszélése (3. rész)
|
Fejti György (MSZMP) elmondta, hogy hasznosnak tartja a jószolgálati bizottság felállítását. Ugyanakkor hozzátette, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon folyó munkát elsősorban az gyorsíthatja, ha a szakértői munkabizottságok magukat nem kímélve szinte nap mint nap összeülnek. Megjegyezte, hogy a közvélemény nagy várakozással követi a megbeszéléseket, s bizonyára gyors eredményeket is vár. Erről egyelőre nem lehet számot adni, ugyanakkor fontos eredmény, hogy a szakértői munka megkezdődött. A középszintű politikai fórum ugyanis csak akkor tud érdemi döntéseket hozni, ha egy-egy munkabizottság szakmai csomagterve elkészült. A jószolgálati bizottság létrehozása elsősorban a bizalomépítést szolgálja, és kiküszöbölheti az esetleges félreértéseket. Fejti György fontosnak ítélte, hogy sikerült megállapodni a nyilvánosság egyes kérdéseiben. Elmondta: a középszintű tárgyalásokat követő tájékoztatókon kívül kapcsolatba lépnek a rádióval és a televízióval, hogy időnként olyan programokat állítsanak műsorba, amelyekben a döntések megszületésének hátteréről is szólnának a felek kéviselői. A köztársasági elnökről szólva Fejti György kifejtette: az MSZMP-nek az a véleménye, hogy ennek az intézménynek a felállítására az átmenet időszakában szükség van. E kérdés megítélésében nézetkülönbség van - hangsúlyozta az MSZMP képviselője -, ezért korainak tartom, hogy a témáról bárki megfellebbezhetetlen, visszavonhatatlan álláspontot alakítson ki. Úgy vélem, hogy a témával foglalkozó munkabizottságban kell megpróbálni kompromisszumos megállapodást találni. (MTI)
1989. július 6., csütörtök 21:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|