|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
- Interjúk az 1956-os emlékünnepségről - 11. folyt.
|
Ugyanakkor meg kell mondani, hogy én általában ódzkodom a hirtelen egységes konszenzusoktól. Pár évvel ezelőtt még a kádári közmegegyezés korszakában éltünk, most már régen, két esztendeje erről sűrűn beszéltek. És ebben hivatalos körökben hinni illet és ezt még kritikus elmék is elismerően emlegették. Két év múlva - mintha mi sem történt volna - egy új konszenzus alakult ki 56 körül. Tehát két év alatt a kádári konszenzustól a eljutottunk a Nagy Imre-i konszenzusig. Anélkül, hogy lelkiismereti vizsgálat végbement volna, anélkül, hogy az eltelt 33 esztendő igazán megértettük volna. Anélkül, hogy megértettük volna, hogy miért felejtettük el 56-ot - mert, hogy elfelejtettük volt -, a mostani föltámadásnak (igaza van a a Magyar Nemzet szalagcímének): Feltámadás. A feltámadást (...) szerint megelőzi az alászállás a poklokra. Erről a pokoljárásról tudunk mindannyian keveset, erről a pokoljárásról beszélnek keveset, és ezért nagyon örülök, hogy a Hősök terén Orbán Viktor beszédében elhangzott az az óvás, amit elkellett mondania - és amely kellő perspektívába helyezi ezt a Magyarországot. - Ne jelentsen június 16-ika olyan hamis nemzeti konszenzust 1956 ügyében, mint amilyen a kádári állítólagos megegyezés volt a hatalom és társadalom között, intett - mint hallottuk - Tamás Gáspár Miklós. - Csoóri Sándor a nemzet eszmélését, önmagára találását látta fontosnak a pénteki eseményekben, amelyek során Konrád György szerint nem tolódtak el a hangsúlyok a kommunista mártírok javára -, amely ellen Orbán Viktor tiltakozott. A meggyilkoltak között ugyanis minden korosztály, társadalmiréteg képviselve volt - mondta Mécs Imre -, de hozzátette, hogy a döntő többség fiatal volt, és kétkezi munkás - mint az a felolvasott névsorokból is kiderült. (folyt.)
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|