|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
- Interjú Krassó Györggyel - 2. folyt.
|
Még annyit mondanék a temetésről, hogy bizonyos értelemben különös temetés volt. Sok minden volt a háttérben, amiről Magyarországon sem értesültek. Én azt hiszem, hogy amikor elindult 1956 rehabilitálásának a folyamata, akkor a párt reformszárnya Pozsgay Imre vezetésével - itt van ugye a Pozsgay Imre - úgy számított, hogy mivel a Magyar Szocialista Munkáspártot Nagy Imre alakította meg, a Nagy Imre rehabilitálásával a párt visszaszerezhet valamit a szinte teljesen elveszített ha nem is népszerűségéből, hanem az iránta érzett respektusból, és egy újjáalakult és Nagy Imre hagyományait folytató párt valamelyest népszerűségre tehet szert az elkövetkező választások előtt. Tehát ennek a tervnek a lényege az volt, hogy a forradalomról beszélve a refomkommunizmust rehabilitálják. Ez végig érezhető volt egyébként a temetés előkészületein, a cikkeken, a könyveken, amit kiadtak, az írásokon, de nem lehetett megakadályozni, hogy fellépjenek olyan csoportok és megjelenjenek olyan hangok, amelyek maradéktalanul egész 1956 rehabilitálását, tehát a névtelen forradalmárok, százak rehabilitását éppen olyan fontosnak, sőt még fontosabbnak tartották, mint a négy vagy öt vezetőét. Ez a gyászbeszédekben különösen látható volt, ahol a két legjobban beszélő, a két legszebb és a legfontosabb kérdésekre összpontosító beszéd Rácz Sándoré volt és Orbán Viktoré. De én most csak arra akarok ebben a vonatkozásban utalni, hogy Orbán Viktor a beszédében félreérthetetlen utalásokat tett arra, hogy a reformkommunisták nem sajátíthatják ki 1956-ot. Még egy momentumot megemlítenék: sok minden egyebet mondhatnék ebben az összefüggésben, például beszélhetnék arról, hogy a 301-es parcellát mintha helyettesíteni akarnák a 300-assal, ami azelőtt szemétdomb volt, most viszont egy gyönyörűen begyepesítet, utakkal ellátott díszsírhely, ahol jelenleg csak öt volt reformkommunista vezető fekszik, hiszen Nagy Imre lánya nem engedte az édesapja holttestét oda temetni, de ezzel csak azt akarom említeni, hogy volt egy másik megemlékezés-terv, amelyet a Történelmi Igazságtétel Bizottság megakadályozott. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|