Rendszerváltás és az MTI

	Újjáalakult a Magyar Néppárt (1.rész)
1989. június 11., vasárnap -Ujjáalakult a Magyar Néppárt. Az MTA kongresszusi termében vasárnap tartott országos újjáalakuló ülésen a küldöttek közfelkiáltással szavazták meg a párt ismételt zászlóbontását. A tanácskozáson, amelyen megjelent Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, S. Hegedűs László, a Magyar Néppárt szervezőbizottságának tagja megnyitójában hangsúlyozta: a Magyar Néppárt utódja a politikailag és jogilag fel nem oszlatott Nemzeti Parasztpártnak és az 1956-os Petőfi Pártnak. A küldöttek elé terjesztett programtervezethez Varga Csaba, a szervezőbizottság tagja fűzött szóbeli kiegészítőt. Egyebek közt hangsúlyozta: a mai súlyos válságból való kivezető utat a Magyar Néppárt a saját út vállalásában látja, mert a mai magyarság számára nem lehet alternatíva, hogy lemásoljon bármely modellt, akár keletit, akár nyugatit. Rámutatott: a Magyar Néppárt a válságból való kilábalás kulcsát abban látja, hogy egyidejűleg valósuljon meg az alulról induló politikai, gazdasági, közigazgatási és kulturális reform. Ezt követően a Néppárt programjának legfőbb alapelveiről szólt. Kifejtette: a Magyar Néppárt szerint a gazdaság legfontosabb eleme a piac, ám ennek működéséhez nélkülözhetetlennek tartja a társadalmi ellenőrzést és az etikai szabályozást. Ezenkívül a gazdasági megújulás fontos követelményének tekinti a tulajdon- és az új földreform végrehajtását. Megkülönböztetett figyelmet szentel a program a szabad önkormányzat megteremtésének, amelynek a Magyar Néppárt álláspontja szerint a jelenlegi tanácsirányítást kell felváltania. A szabad önkormányzat megvalósulása elősegítheti azt, hogy az emberek alattvalóból független állampolgárrá váljanak. Végezetül a párt művelődéspolitikai koncepciójáról szólva Varga Csaba kiemelte: a művelődésben is teret kell adni a nemzeti, az állami, a közösségi és a magántulajdon érvényesülésének. A programtervezet vitája előtt üdvözölték a részvevőket a Magyar Néppárt újjáalakuló országos gyűlésének vendégei: Rainer Stefan, az Osztrák Néppárt, Janusz Rozek, a lengyel Parasztszolidaritás szervezet képviselője, valamint Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke. A programtervezet vitájában felszólalók számos javaslatot vetettek fel. Egyebek között szorgalmazták, hogy a programban foglalják bele a pártnak a népegészségüggyel kapcsolatos elképzeléseit. (folyt. köv.) 1989. június 11., vasárnap 19:41
Vissza »

	Újjáalakult a Magyar Néppárt (2. rész)
Többen hangsúlyozták: a Néppártnak mértéktartó, céltudatos centrumpártként kell politizálnia. A Nemzeti Parasztpárt történetére utalva kiemelték, hogy az esetleges koalíciós partnerek megválasztásában kellő óvatosságra kell törekedni. Súlyponti kérdésként fogalmazódott meg számos felszólalásban a településfejlesztés. Ezzel kapcsolatban utaltak a főváros és a vidék közötti különbségek felszámolásának fontosságára, valamint az elmaradt térségekben lévő falvak elnéptelenedésének megakadályozására. Az egyik hozzászóló azt szorgalmazta, hogy a párt követelje vissza a Nemzeti Parasztpárt államosított párthelyiségeit, egyéb ingó és ingatlan vagyonát. Sok szó esett a Veres Péter Társaságról, amelyből a Magyar Néppárt kinőtt. Elhangzott, hogy a társaság nem szűnik meg. Tagjai ugyanis úgy érzik, hogy képes továbbra is egy olyan szellemi műhelyként működni, amely elősegítheti az egyelőre még javarészt óvatos parasztság bekapcsolódását a politikába. Az újjáalakított Magyar Néppárt a programtervezetet azzal a kiegészítéssel fogadta el, hogy a vitában elhangzott javaslatokat a párt kongresszusáig beépítik a programba. Ugyancsak elfogadták a működési szabályzatot, amely egyebek közt kinyilvánítja: a Magyar Néppárt programpártként működik, helyi szervezetei pedig önálló politikát folytathatnak. Ugyancsak deklarálja a kisebbségi vélemény fenntartásának és a platformok alakításának jogát. Az újjáalaakuló országos ülés küldöttei megválasztották a párt 19 tagú ideiglenes elnökségét, amely a kongresszusig látja el feladatait. Ezenkívül a Magyar Néppárt tiszteletbeli tagjává választották Hegyesi Jánost, Mikita Istvánt, Szabó Erzsébetet, Püski Sándort, S. Szabó Ferencet, Molnár Józsefet, Borbándi Gyulát és Balogh Istvánt. x x x A Magyar Néppárt újjáalakuló országos ülését követő sajtótájékoztatón Márton János, a párt ideiglenes elnökségének tagja sikeresnek minősítette mind a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére szombaton rendezett emlékülést, mind a Magyar Néppárt újjáalakulását kimondó tanácskozást. A Világ című hetilap kérdésére a párt vezetői elmondták, hogy a Nemzeti Parasztpárt jogfolytonos utódjaként létrejött Magyar Néppárt már tárgyalt az egykori pártvagyon visszaszerzéséről. Úgy vélik, hogy a tulajdonreform lehetőséget teremt majd arra, hogy a párt megfelelő kárpótlást kapjon. (folyt. köv.) 1989. június 11., vasárnap 20:16
Vissza »

	Újjáalakult a Magyar Néppárt (3. rész)
A Magyar Televízió riportere arról érdeklődött, hogy kikkel tudja az esetleges koalíciót elképzelni a Néppárt. Válaszként elhangzott, hogy erről könnyelműség lenne még érdemben nyilatkozni. Egyelőre ugyanis még nem látni tisztán, hogy a többi párt programjának megvalósítása mennyi realitást tükröz. Mindenesetre találhatók a Néppárthoz hasonló elképzelések a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt törekvéseiben - jegyezték meg a Néppárt képviselői. A Honpolgár című lap munkatársának kérdésére elmondták, hogy a Magyar Néppárt mint ellenzéki párt alapvető feladatának tekinti, hogy elősegítse a magyar társadalom átlépését a liberális diktatúrából a valódi demokráciába. Közölték, hogy a "nemzeti háromszög" politikai egyeztető tárgyalásain a Magyar Néppárt háromtagú delegációval - Kónya László, Márton János, Varga Csaba - képviselteti magát az Ellenzéki Kerekasztal oldalán. Az MTI munkatársának kérdésére Varga Csaba, az ideiglenes elnökség tagja közölte: a párt három-négy hónapja folytat aktív szervezőmunkát. Tagságukat jelenleg mintegy tízezer fősre taksálják. Ugyanakkor nem céljuk, hogy tömegpárttá váljanak, mert véleményük szerint inkább az a döntő, hogy programjukkal megnyerjék a választókat. A választásokkal kapcsolatos MTI-kérdésre Varga Csaba elmondta: a Magyar Néppárt véleménye szerint előbb a parlamenti választásokat kell megtartani, várhatóan jövő tavasszal, s utána kerülhet sor a helyhatósági választásokra, amely előtt szükségesnek tartják az új önkormányzati törvény elfogadását. A Néppárt mint a vidék pártja sokkal több szavazatot remélhet a helyi választásokon, de eredményes szereplésre számít a parlamenti választásokon is. Varga Csaba úgy vélekedett, hogy az 1990 tavaszán megrendezendő választásokon négy-öt párt szerez majd 10-20 százalék körüli voksot, s ezek között lesz a Magyar Néppárt is. Kifejtette: nem valószínű, hogy valamelyik párt képes lesz abszolút többséget szerezni. A Néppárt nem is szeretné, ha valamelyik párt nagy fölénnyel nyerne, mert nem lenne jó az ,,újabb egypártrendszer,,. Az lenne szerencsés, ha lenne két-három olyan párt, amelyik nagyjából azonos mértékben erős, mert ezek tudnák egymást ellenőrizni és segíteni is. Ha minden sikerül, a Magyar Néppárt azt tudja elérni, hogy belépjen a centrumot alkotó, meghatározó pártok közé. Ehhez 15-20 százalékos szavazati arányt kellene elérnie - mondta végezetül Varga Csaba. (MTI - Farkas Attila) 1989. június 11., vasárnap 20:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »