 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Parlamenti témák
|
Parlamenti témák SZER
---------------- München, 1989. május 30.
Magyar híradó
A ma kezdődött parlamenti ülésszak első napirendi pontja az
átalakulási törvény feletti vita volt. Bár rendkívül fontos
törvényről van szó, sokan a földosztási törvény szintjére emelik.
Kevesen tudják pontosan, hogy mi is ez. Kolozsvári Gábort kértem
meg, hogy próbálja emberközelbe hozni ezt a törvényt.
- Arra szerencsére eddig még nem sok példa volt, hogy a
parlament elé kerülő törvénytervezet mintegy maga beismeri, hogy
önmagában alkalmazhatatlan, és egy másik, majdan megalkotandó
törvény kiegészítésére szorul.
Az átalakulási törvénnyel pontosan ez a helyzet. De
mindenekelőtt mit jelent itt az átalakulás szó? Mi a törvény célja,
kinek jó, és miért?
Az átalakulás valójában teljes jogutódlást jelent. Ennek
értelmében az államigazgatási felügyelet alatt álló állami
vállalatok, önkormányzó vállalatok és szövetkezetek gazdasági
társasággá alakulhatnak. Ebből a három gazdálkodási formából
korábban csak akkor lehetett volna részvénytársaság, ha előbb
felszámolás útján megszűnnek és más formában alakulnak újjá. Ez
azonban nemcsak lassú és bürokratikus eljárás lett volna, hanem az
adó- és illetékjogszabályok miatt meglehetősen költséges is.
Az átalakulási törvény egyrészt ezt a nehézséget kívánja
áthidalni oly módon, hogy egy termelő egység megszűnés nélkül
válhasson részvénytársasággá.
Másrészt, mint Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter ma délelőtt a
parlamentben kijelentette, ez a törvény a piacgazdaság szervezeti
infrastruktúrájának kiépítését célozza. (folyt.)
1989. május 30., kedd
|
Vissza »
|
|
Parlamenti témák - 1. folyt.
|
Nos, amennyire egyetértünk ezzel a céllal, mármint a
piacgazdaság megteremtésével, ugyanannyira kifogásolható maga a
törvénytervezet. Ugyanis a piacgazdaság azért hatékony, mert erős
tulajdonosi érdekeltség működteti. Ezzel szemben az átalakulási
törvény újabb állami intézményeket hoz létre, az állami vagyonkezelő
szervezeteket.
Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében, ha
nincs külső vállalkozó, akkor az átalakulást követően valamennyi
részvény egy ilyen vagyonkezelő szervhez vándorol. Ezekről a
szervekről nem sokat lehet tudni, mert egy másik törvényben kerülnek
majd szabályozásra. Annyi azonban bizonyos, hogy valódi tulajdonosi
érdek megtestesítésére alkalmatlanok. Egyszerűen azért, mert az ott
dolgozók nem a sajátjukkal rendelkeznek.
Míg az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat
átalakulásáról az alapító szerv határoz, addig az önkormányzó
vállalatoknál a vállalati tanács. A vállalati tanácsok, mint a
tulajdonosi érdek hordozói látványos kudarcot vallottak. Mégis most
megint ennek a testületnek a kezébe kerülhet a döntés. Ennek révén
ez a menedzser réteg tovább erősítheti saját pozicíóit a munkások és
az egész társadalom kárára. Ez a veszély meglehetősen nyilvánvaló.
Bokros Lajos, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője például
így fogalmazott:
- Az átalakulási törvény lényege, hogy ingyenesen szétosztja a
társadalom vagyona feletti rendelkezési jogokat a menedzserek
között.
A gazdasági vezetés kapkodásának egy további folyománya, hogy az
átalakulási törvényt nem kísérik azok a jogszabályok, amelyek a
társadalmi vagyon reális felmérését lehetővé tennék. Ennek hiányában
pedig semmi sem állhatja útját a társadalmi vagyon
elkótyavetyélésének. (folyt.)
1989. május 30., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlamenti témák - 8/2. folyt.
|
Összességében az átalakulási törvény nem pótolhatja a valódi
tulajdonreformot. Mindebből megintcsak az derül ki, hogy a magyar
gazdaság dolgait 1945 után milyen gyorsan és könnyen rontották el.
Egy tollvonással államosítottak. Most pedig az egyszerű tulajdonos
megtalálása is nehezen megy.
- És, ha már a nem egészen világos problémáknál tartunk, még
egy. A Központi Bizottság tegnap elhatározta, hogy eleget tesz a
párttagság egy része kívánságának és nem pártértekezletet - mint a
konzervatív szárny, élén a főtitkárral javasolta -, hanem
elhatározta, hogy pártkonferenciát tartanak az ősszel úgy, ahogy a
reformpárti párttagok azt kérték. +++
1989. május 30., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|