|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
A mai Kína nevezetes dátumai (1.rész)
|
Peking, 1989. május 24. szerda (MTI-Panoráma) - Kínában ez év áprilisa óta a Kulturális Forradalom utáni időszakban példa nélküli tüntetések zajlanak, amelyek új korszak kezdetét jelenthetik az ország negyven éves történelmében.
1949. október 1. - A Kínai Népköztársaság megalakulása. A Népi Kormány első elnöke Mao Cetung. 1950. február 14. - Aláírják a szovjet-kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. 1950. júniusában elfogadják a földreform-törvényt. 1950. és 1953. között Kína részt vesz a koreai háborúban. 1956-1957. - A "Virágozzék száz virág" jelszavának korszakában az értelmiségieket tömegesen száműzik. 1958. - Létrehozzák a mezőgazdasági kollektivizálás felsőfokának tekintett népi kommunákat. Mao Cetung meghirdeti a "nagy ugrás" politikáját, amely 1959-ben gazdasági válságba sodorja az országot. 1959. március - A tibeti felkelést kínai csapatok zúzzák szét, a dalai láma Indiába menekül. 1960. - Kína és a Szovjetunió szakítása annak következtében, hogy Hruscsov érvényteleníti a két ország 1955-ös nukleáris megállapodását (az atomenergia békés célú felhasználásáról, kutatásáról). A szovjet szakértők hazatének. 1962. október-november - A kínai-indiai háború: a Himalája egyes területeire igényt tartó Kína megtámadja Indiát, de visszavonulásra kényszerül. 1963. - A Kínai KP és az SzKP között megszakadnak a kapcsolatok. 1964. január - Franciaaország elismeri a Kínai Népköztársaságot. 1964. október - Kína felrobbantja első atombombáját. 1966. augusztus - A "nagy proletár kulturális forradalom" kezdete. A "vörösgárdisták" milliói harcba szállnak a "burzsoá főhadiszállások" ellen; polgárháborús légkör uralkodik el az országban. 1968. október - Liu Sao-csit, aki 1959. áprilisa óta volt az ország elnöke, a KKP KB megfosztja minden tisztségétől és kizárja a pártból. 1969. március - Súlyos incidensek az Usszurinál, a szovjet-kínai határfolyónál, mindkét oldalon nagyszámú halálos áldozattal. (folyt.)
1989. május 24., szerda 16:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A mai Kína nevezetes dátumai (2.rész)
|
1969. április - Lin Piao-t kinevezik Mao Cetung "hivatalos utódjává". (1971-ben repülőszerencsétlenség során meghalt; a hivatalos magyarázat szerint Mongóliába próbált menekülni, miután Mao Cetung ellen szőtt összeesküvése kudarcba fulladt.) 1971. októberében a Kínai Népköztársaságot felveszik az ENSZ tagjai közé, Tajvan helyére. 1972. február - Richard Nixon amerikai elnök pekingi látogatásával megkezdődik a két ország közötti kapcsolatok normalizálása. A diplomáciai kapcsolatokat 1979-ben veszik fel. 1973. április - A Kulturális Forradalom idején eltávolított Teng Hsziao-pinget rehabilitálják. 1973. - Megkezdődik Konfuciusz bírálatának kampánya. Lin Piao-t 1974-ben azzal vádolják, hogy Konfuciusz tanítványa volt. 1975. - Csou En-laj miniszterelnök meghirdeti a "Négy Modernizálás" kampányát (mezőgazdaság, ipar, honvédelem és technológia); ezt 1978-ban Teng Hsziao-ping is magáévá teszi. 1976. január 8. - Csou En-laj miniszterelnök halála. 1976. április - Összecsapások a pekingi Tienanmen-téren a rendfenntartó erők és a Csou En-lajra emlékező tüntetők között. Ismét eltávolítják a hatalomból Teng Hsziao-pinget, akit a demonstráció értelmi szerzőjének tekintenek. 1976. szeptember 9. - A csaknem 83 éves Mao Cetung halála. 1976. október - A "Négyek Bandájának", köztük Csiang Csingnek, Mao özvegyének letartóztatása. Szétzúzzák a maoista baloldalt, végetér a Kulturális Forradalom. Csiang Csinget 1981-ben halálra ítélik (később az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre változtatják), azzal a váddal, hogy Mao halála után megpróbálta átvenni a hatalmat. Hua Kuo-feng lesz a KKP elnöke. 1977. július - Teng Hsziao-ping dicsőséges visszatérése a politikai színtérre. 1978. - A gazdasági reformok és a "de-maoizálás" kezdete, de csak 1981-ben hangzik el az első, Mao Cetung hibáit érintő hivatalos bírálat. (folyt.)
1989. május 24., szerda 16:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A mai Kína nevezetes dátumai (3. rész)
|
1978. vége - 1979. eleje - A "Pekingi tavasz" idején a "Demokrácia Falán" elhelyezett tacepaókon Mao-t bírálják. A rezsim brutálisan véget vet a demonstrációknak. 1979. - Kínai támadás Vietnam ellen a határvidéken, megtorlásul Hanoi kambodzsai beavatkozásáért. 1980. december - Hua Kuo-feng lemond a KKP elnöki tisztjéről. 1981. június - Hu Jao-pang lesz a KKP elnöke. 1982-ben megszüntetik ezt a posztot, s a KKP főtitkárává választják Hu Jao-pangot, aki 1987-ig Teng Hsziao-pingnek, az ország erős emberének az ,,örököse,,. 1984. - Kínai-brit megállapodás arról, hogy Hongkongot 1997-ben visszacsatolják az anyaországhoz. 1987. január 16. - Hu Jao-pangnak, a politikai és gazdasági reformok elszánt hívének bukása. Félreállítása annak a súlyos válságnak a következménye, amelyet a demokráciát követelő diákok tiltakozási hulláma vált ki. Csao Ce-jang lép a helyére a főtitkári poszton. 1987. - A pártvezetőség megfiatalítása. Teng Hsziao-ping, 83 évesen, részben nyugalomba vonul. 1988. április - Li Penget, aki 1987 novembere óta ideiglenes jelleggel töltötte be a kormányfői posztot, hivatalosan kinevezik miniszterelnökké. 1989. március 20. - Li Peng "több évre szóló szigorúságot" hirdet meg, miután egy évtizeden át a gazdasági reformok és a külföld felé való nyitás jellemezte Kínát. 1989. április 17. - Két nappal Hu Jao-pang halála után Pekingben megkezdődnek a demokráciát követelő diákok tüntetései, amelyekből májusra tömegmozgalom bontakozik ki. 1989. május 15-18. - Mihail Gorbacsov pekingi látogatása; a szovjet-kínai csúcstalálkozón szentesítik a kapcsolatok normalizálását.+++
1989. május 24., szerda 16:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|