|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. május 24., szerda - A korábbi országgyűlési ülésen napirendre került interpellációk ügyével foglalkozott elsőként szerdai ülésén a parlamentben a terv- és költségvetési bizottság. Az előre meghirdetett napirendi pontok tárgyalására csak később került sor, mert az illetékes előadók más parlamenti bizottsági ülésen vettek részt. Ennek ellenére volt munkája a bizottságnak, mert két interpelláció ügyében is élénk vita bontakozott ki. A parlament legutóbbi ülésszakán Balogh Gábor (Baranya megye) javasolta a lakossági és közműfejlesztési beruházások finanszírozásának könnyítését. A javaslatra adott pénzügyminiszteri választ a képviselők nem fogadták el, s így került az ügy a bizottság ülésére. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár lényegében megismételte a korábbi pénzügyminiszteri választ, azzal a magyarázattal: csak abban az esetben tudnának jelentősebb kedvezményeket biztosítani a közműfejlesztési beruházásoknak, ha más területeken csökkentenék a kedvezményeket. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket leghamarabb jövőre kívánják meghozni, az idén visszamenőleges hatállyal semmiképpen sem kívánatos az adótörvény módosítása. A választ a bizottság elfogadta.
Ezután Török Sándor (Szolnok megye) interpellációja került sorra. Javaslata szerint az ÁFA-visszatérítésben a tanácsi beruházásban megvalósuló útkorszerűsítések élvezzenek ugyanolyan kedvezményt, mintha az utak fejlesztését központi kezelésben hajtanák végre. A képviselőnek Madarasi Attila elmondotta: erre adottak a feltételek, csupán a megfelelő formát kell megválasztaniuk a beruházás végrehajtásához. A válasszal a képviselők többsége nem értett egyet, szerintük a Pénzügyminisztérium képviselője által javasolt megoldás javaslata jelentős mértékben növeli az adminisztrációt, nehezíti a tanácsok helyzetét. Hosszas vita után a bizottság nem fogadta el a választ. (folyt. köv.)
1989. május 24., szerda 13:01
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)
|
Ezután a következő napirendi pont tárgyalásához láttak volna hozzá, ám Soltész István, az országgyűlési iroda vezetője arra figyelmeztette a képviselőket, hogy nem elegendő nemleges döntést hozniuk, az ügyben valamit javasolniuk is kell. Újabb hosszas vitára került sor, amelynek eredményeként a terv- és költségvetési bizottság végül is úgy döntött, hogy háromtagú bizottságot hoz létre az ügy megvizsgálására, javaslatuk kidolgozására. (folyt. köv.)
1989. május 24., szerda 13:02
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés terv és költségvetési bizottságának ülése (3. rész)
|
A bizottság kisebb vita után elfogadta Török Sándor (Szolnok), Buzás Józsefné (Szolnok) és Kókai Rudolf (Szolnok) képviselők javaslatát, hogy az Országgyűlés még az idén ősszel tűzze napirendjére - önálló témaként - a lakásgazdálkodás hosszú távú koncepciójának megvitatását. Az előzőeknél lényegesen kisebb vitát váltott ki az a három törvényjavaslat, melyet az időközben megérkezett Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes terjesztett elő. Mint elmondotta, a három jogszabály-tervezet szorosan összefügg, amennyiben a Parlament úgy döntene, hogy elhalasztja az átalakulási törvénytervezet tárgyalását, úgy a szövetkezeti, valamint az állami vállalatokról szóló törvénytervezet beterjesztésére sem kerülne sor. Az átalakulási törvénytervezet meglehetősen bonyolult jogszabály, ezért nem rendeztek előzetesen társadalmi vitát. Elsősorban a szakemberek vitáztak a törvénytervezetről. Az eddigi tapasztalatokat összefoglalva Sárközy Tamás elmondotta: több indok amellett szól, hogy a Parlament csak később tűzze napirendjére az átalakulási törvény tervezetét. Nem eléggé kiérlelt például még a vagyonértékelés módszere, valamint a vagyonkezelés rendszere. Ezeket figyelembe véve is, a miniszterhelyettes szrint fontos, hogy minél előbb készüljön el a jogszabály. Enélkül ugyanis nem sikerül bővíteni a vállalkozásokat a gazdaság különböző területein, javítani a gazdálkodók jövedelem termelő képességét. A vagyonértékelés módszereinek kidolgozásával egyébként már 20 éve foglalkoznak a szakemberek, ám ennek ellenére még mindig nem sikerült megoldaniuk. Az ok: torz piaci viszonyok között nem is lehet megtalálni az igazán jó megoldásokat. A vitában Séra Sándor (Komárom m.) felvetette, hogy azok a szövetkezetek, amelyek az előnyös szabályozás miatt átalakultak kisszövetkezetté, teljes egészében feloszthatják vagyonukat, míg a többiek csak felerészben. Sárközy Tamás rögtön eloszlatta ezt a tévedést, mondván, hogy a jogszabály-tervezet szerint nem az átalakult, hanem a tagok hozzájárulásával 1982 után újonnan létrejött szervezeteknek adatik meg ez a lehetőség. Szabó Tamás (Fejér m.) javasolta, hogy a biztosító intézetek is kapcsolódjanak be a vagyonértékelésbe. Kovács András (Heves m.) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi körülmények között az élelmiszergazdaságban dolgozó vállalatoknak - alacsony jövedelmezőségük miatt - nem lesz lehetőségük az átalakulásra, részvényeiket ugyanis nem tudják értékesíteni. Mindenképpen szükség van kormányzati intézkedésekre jövedelmezőségük növelése érdekében. (folyt.köv.)
1989. május 24., szerda 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés terv és költségvetési bizottságának ülése (4. rész)
|
Puskás Sándor (Heves m.) azt javasolta, hogy október 31-ig a kormány nyútjtson be törvényjavaslatot az állami vagyonkezelő szervezetek létrehozásáról. Az ilyen szervezeteket az átalakulási törvény nem szabályozza. Addig valószínűleg sikerül áthidaló megoldást találni, s így nem lesz akadálya annak, hogy a Parlament már előbb megalkossa az átalakulási törvényt. Véleménye szerint a vagyonkezelő szervezeteknek a megalakuló számvevőszék ellenőrzése alatt kell működniük. A felvetésekre Sárközy Tamás válaszolt, majd azzal fejezték be a képviselők az ülést, hogy a bizottság hétfőn a kormány által beterjesztett csomagterv feletti vitával folytatja munkáját. (MTI)
1989. május 24., szerda 15:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|