Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)

1989. május 18., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette az Országgyűlés legutóbbi ülésszakának tapasztalatait, és meghatározta az ebből adódó feladatokat.

A kormány megvitatta az 1988. évi állami költségvetés
végrehajtásáról, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel
kapcsolatos állásfoglalásáról és a pénzügyi szervek ellenőrzési
tapasztalatairól szóló előterjesztéseket. A Minisztertanács a
költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót az Országgyűlés elé
terjeszti.

    A kormány megtárgyalta az új adórendszer működésének tapasztalatait,
és módosította a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtási
rendeletét.

    A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az értékpapírok
forgalmazásáról, a tőzsdéről és az Állami Értékpapír Felügyelet
létrehozásáról.

    A Minisztertanács megvitatta a gabonavertikum érdekeltségi és
szervezeti fejlesztéséről készített anyagot. (folyt. köv.)


1989. május 18., csütörtök 18:13


Vissza »


Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (2. rész)

Garajszki István, az MTI tudósítója jelenti:
Június 1-jétől átlagosan 20 százalékkal emelkedik a háztartási
energiahordozók fogyasztói ára. A legnagyobb mértékben a szén drágul
meg, 47 százalékkal, ezt követi a brikett 39 százalékkal, a koksz 30
százalékkal, a tüzifa 43 százalékkal, a háztartási tüzelőolaj 15
százalékkal, a vezetékes gáz 20 százalékkal, illetve a propán-bután
gáz 20 százalékkal. Villamosenergia-áremelés csak Budapesten lesz. A
nappali áram 36 százalékkal kerül majd többe a fővárosban. Az
áremelkedésekről csütörtöki ülésén hozott döntést a Minisztertanács.
Ugyancsak határozat született útalap létrehozásáról a közúthálózat
fejlesztésére és fenntartására, ennek pénzügyi fedezetét részben a
benzin fogyasztói árának emelésével teremtik meg. A döntésnek
megfelelően péntek 0 órától literenként két forinttal emelkedik a
különféle oktánszámú benzinek fogyasztói ára. Az ólommentes, 95
oktánszámú, úgynevezett Eurosuper benzin ára literenként egy
forinttal növekszik.

    A kormány ülésének napirendjéről, határozatairól Marosán György
szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit
délután a Parlamentben. Elmondta, hogy a kormány a belügyminiszter
jelentése alapján megtárgyalta a határőrizet hosszú távú
feladatairól szóló előterjesztést. A testület szükségesnek tartotta
egy törvény kimunkálását az államhatárról, a határőrizetről és
határőrségről. Ugyancsak fontosnak ítélte a határforgalom
ellenőrzési módszereinek egyszerűsítését és gyorsítását. A
belügyminiszter javaslatát elfogadva a Minisztertanács támogatja a
statisztikai adatlap megszüntetését, illetve a külföldiek
határátlépésével kapcsolatos adminisztráció csökkentését.

    A tavalyi állami költségvetés végrehajtását értékelve a
kormányülés megállapította: az államháztartás hiánya megegyezik
ugyan az előirányzottal, azonban a költségvetés helyzete súlyosabb a
korábbinál. A költségvetés értékeléséhez kapcsolódott a Központi
Népi Ellenőrzési Bizottság és a Pénzügyminisztérium jelentése a
pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól. (folyt.köv.)


1989. május 18., csütörtök 19:56


Vissza »


Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (3. rész)

A vizsgálatok a népgazdaság szinte minden területén
szabálytalanságok tömkelegét tárták fel, felszínre hozva a
számviteli rend és a bizonylati fegyelem hiányosságait.

    A Minisztertanács minden bizonnyal legnagyobb érdeklődéssel várt
döntéséről, az áremelkedésekről Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal
elnöke adott tájékoztatást. A döntés előzményeiről elmondta, hogy a
kormány valójában már tavaly decemberben elhatározta a háztartási
energiahordozók árának átlagosan 30 százalékos emelését. Az idei
inflációs folyamatokat figyelembe véve azonban az Országos Árhivatal
a tervezettnél kisebb mértékű változtatásokat javasolt a kormánynak.
A Minisztertanács a SZOT-tal folytatott megbeszélések után e
javaslat alapján hozta meg döntését. A fogyasztói árak emelkedését
mindenekelőtt az indokolja, hogy a lakosság a háztartási
energiahordozókért jelenleg általában jóval kevesebbet fizet, mint
amennyi a beszerzés, az előállítás költsége. A különbözetet állami
támogatás fedezi. A népgazdaság egyensúlyi helyzete, a nemzetközi
pénzügyi szervezetek irányában vállalt kötelezettségek szükségessé
teszik e támogatások csökkentését. A leépülő költségvetési
támogatások gyakorlatilag a fogyasztói árak automatikus növekedését
idézik elő. Ennek megfelelően alakult az árváltozások általános elve
is: minél nagyobb mértékű az ártámogatás az egyes energiahordozókon,
annál nagyobb most a fogyasztói ár emelése. Az energiahordozókon
belül külön figyelmet érdemel a villamosenergia. Több fórumon régóta
kifogásolják, hogy a mai áramdíjak társadalmilag igazságtalanul
alakulnak, mivel az ország egyes településein alacsonyabb, másutt
magasabb díjat fizetnek a lakosok. Budapesten például a nappali
áramdíj jelenleg 1 forint 25 fillér kilowattóránként, a kiemelt
városokban 1 forint 70 fillér, a vidéki városokban 2 forint 5
fillér, míg a falvakban 2 forint 45 fillér. A mostani
villamosenergia-áremelés egyfajta támogatáscsökkentésként is
értelmezhető, lényege azonban az indokolatlan különbségek
mérséklése. Ennek megfelelően kizárólag Budapestet érinti a
változás; a nappali díj 1 forint 25 fillérről 1 forint 70 fillérre
emelkedik kilowattóránként. Az éjszakai áramdíj, amely országszerte
egységesen 90 fillér kilowattóránként, nem változik. A kormánynak
egyébként elhatározott törekvése, hogy tovább csökkentse a
díjtételek különbözőségét.

    A benzináremeléssel kapcsolatban Vissi Ferenc elmondta, hogy azt
megelőzően számos más elképzelés is felvetődött az úthálózat
fejlesztési forrásainak pótlására. (folyt.köv.)


1989. május 18., csütörtök 20:02


Vissza »


Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (4. rész)

Miután az autópálya-díj megbukott, az autó-adó bevezetését pedig
elvetették, a szokványos benzináremelésnél kötött ki a kormány. A
döntés lényege: a közforgalmi úthálózat fejlesztésére és
fenntartására útalapot létesítenek, s a benzináremelés ennek
részleges pénzügyi fedezetéül szolgál. Az alap bevételeinek,
kiadásainak és működtetésének rendjét a közlekedési, hírközlési és
építésügyi miniszter dolgozza ki, a pénz felhasználását pedig egy
társadalmi bizottságnak kell ellenőriznie. A társadalmi testületben
helyet kapnának az Országgyűlés illetékes bizottságainak
képviselőivel is. Vissi Ferenc önkritikusan szólt arról, hogy a
kormány már a tavalyi benzináremeléssel forrásokat akart teremteni
az útfejlesztéshez, azonban a többletbevételt az ígéret ellenére
másra költötték el. Ezért most az a döntés született, hogy a
benzináremelésből befolyó többletbevétel nem kerülhet a
költségvetésbe. A pénzt külön alapba helyezik, s az egész alap
társadalmi ellenőrzés alá kerül. Az Országos Árhivatal elnöke utalt
arra is, hogy a környezetkímélő ólommentes benzin csak egy forinttal
drágult, ára viszont még mindig 50 fillérrel magasabb az extra
szuper benzinénél. Ennek oka, hogy csak 1992-re fejeződnek be azok a
fejlesztések, amelyek eredményeként kellő mennyiségű ólommentes
benzin áll majd a magyar autósok rendelkezésére. Addig azonban a
jelenlegi benzinfogyasztást nem lehet az ólommentes üzemanyag
használatára átterelni. A benzinkutak többsége a hajnali nyitáskor
már az új árakon szolgálja ki a vevőket, a folyamatosan üzemelő
kutaknál a számlálók átállítása esetleg szombat estig is elhúzódhat,
de a vevőket ott is megfelelő módon tájékoztatják az új árakról.

    A TV Híradó riportja nyomán többen felvetették, miért nem
közölte korábban az árintézkedést a kormányt. Vissi Ferenc
leszögezte: ebben a kérdésben nem etikai, hanem praktikus
forgalomszervezési szempontok vezérelték a Minisztertanácsot.
Mindenképpen el akarták kerülni, hogy a forgalmat megbénító
tülekedés alakuljon ki a benzinkutaknál.

    Békesi László pénzügyminiszter arról tájékoztatta az
újságírókat, hogy a Minisztertanács jóváhagyta azt a módosítást,
amelynek lényege: minden magyar állampolgár, aki saját anyagi
erőforrásaiból bármilyen közművet épít, 30 százalékos
adókedvezményben részesül, mégpedig visszamenőleges hatállyal 1988
január 1-jétől. (folyt.köv.)


1989. május 18., csütörtök 20:11


Vissza »


Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (5. rész)

A Magyar Hírlap tudósítójának érdeklődésére Udvari László
közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkár
részletezte az útépítésre fordíható forrásokat. Az általános
hiedelemmel ellentétben, miszerint az állam kivonult az utak
építéséből és fenntartásából, a költségvetés jelenleg is 4,5
milliárd forintot fordít tanácsi utak hálózatának fejlesztésére, és
5,2 milliárdot az országos úthálózat fenntartására és
korszerűsítésére. Ehhez járul hozzá a mostani kétforintos
benzináremelésből származó bevétel. Így együttvéve az idén csaknem
10 milliárd forint lesz az az összeg, amelyet az országos és a
tanácsi úthálózat fenntartására, illetve fejlesztésére lehet
fordítani.

    A Magyar Rádió kérdésére válaszolva a pénzügyminiszter elmondta,
hogy a kormány csütörtöki ülésén megvitatta az adórendszer hároméves
korszerűsítési programjának téziseit. Ennek részeként a kormány a
közeljövőben bemutatja a Parlamentnek a személyi jövedelemadó,
illetve a családi jövedelemadó különböző változatait. Ezzel az
összehasonlítással azt szeretnék elérni, hogy világossá váljon: a
magyar jövedelmi viszonyok, a magyar családstruktúra, a
foglalkoztatási szerkezet mellett a lakosság számára melyik
adóztatás az előnyösebb, s közben az adószint se változzon. Jelenleg
az összes lakossági jövedelemnek 10-11 százalékát teszi ki az adó, s
ezt a szintet hosszú távon sem kívánják növelni; azonban
csökkentésére sincs lehetőség. Ez Európa legalacsonyabb adószintje.
A szakértők véleménye szerint a klasszikus családi jövedelemadó -
amely valamennyi jövedelemforrást összevonja családon belül, s az
eltartottak létszámával osztja - a magyar viszonyok közepette
egyértelműen kedvezőtlen. Sokkal rosszabb helyzetbe kerülnének
például a nyugdíjas-családok. Drasztikusan romlana a fiatalok és az
egy-gyermekes családok helyzete. Abban viszont teljes az egyetértés,
hogy a jelenlegi megkülönböztetést, amely a gyermekek számának
alapján biztosít adómentességet, minden körülmények között meg kell
szüntetni, már 1991-től.

    Egy kérdésre Békesi László elmondta, hogy előreláthatólag az év
második felében kerül a Parlament elé az a törvénytervezet, amely az
értékpapír-piac, az értéktőzsde szabályairól, működéséről
rendelkezik. E törvénnyel jelentősen kiszélesedhet a jelenleg
embrionális állapotban lévő magyarországi tőzsde működési területe.
(folyt.köv.)


1989. május 18., csütörtök 20:15


Vissza »


Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (6. rész)

Az értékpapír-törvény - a kormány szándékai szerint - teljeskörűen
liberalizálni kívánja a magánszemélyek részvényvásárlását; ami
egyben azt is jelenti, hogy felszabadítja a részvények értékét.

    A sajtókonferencián szóba került az a sajtójelentés, miszerint
Románia kezdeményezni kívánja, hogy a Varsói Szerződés tárgyalja meg
a magyar demokratizálódással kapcsolatos kérdéseket. Marosán György
szóvivő leszögezte: a Minisztertanács csütörtöki ülésén erről nem
tárgyalt, a kormánynak hivatalosan nincs tudomása arról, hogy ilyen
kezdeményezés történt. Ugyanakkor hozzátette: nehezen képzelhető el,
hogy a Varsói Szerződés beavatkozzon az egyes tagországok
belügyeibe, ,,azok az idők elmúltak,,. A magyar-román problémákat -
mint azt a magyar kormány már többször kinyilvánította - kétoldalú
tárgyalásokon kell rendezni.

    A nagymarosi építkezés felfüggesztéséről hozott kormányhatározat
kapcsán megkérdezték Marosán Györgytől: voltak-e előzetes
konzultációk az osztrák, illetve a csehszlovák kormánnyal; mekkora a
valószínűsége annak, hogy Csehszlovákia nemzetközi bíróság elé viszi
Nagymaros ügyét, ha leállítják az építkezést.

    A szóvivő elmondta, hogy a következő héten sor kerül kormányközi
konzultációra Nagymarossal kapcsolatban. Ez megalapozza a kormány
döntését a beruházás sorsáról, s azt a jelentést is, amelyet végül a
kormány két hónap múlva a Parlament elé terjeszt. Marosán György
elmondta azt is: nincs tudomása arról, hogy az esetleges
magyar-csehszlovák kártérítési ügyben nemzetközi bíróság döntene. A
KGST-ben egyébként az a szokás, hogy az ilyen jellegű vitákat a
felek egymás között döntik el. (MTI)


1989. május 18., csütörtök 20:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD