 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Koncepciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (3. rész)
|
Földvári József hozzáfűzte: az esetek nagy részében a
felelősségrevonás ugyan megfelelt az akkori jogszabályoknak, ám nem
felelt meg azoknak az általánosan elfogadott és évszázadok óta élő
erkölcsi, büntetőjogi alapelveknek, amelyek megsértése minden
körülmények között jogtalannak minősül.
Arra a kérdésre, hogy mely iratok vannak külföldön, s melyek
semmisültek meg, Zinner Tibor példaként említette: 1945-47 között
Magyarország a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részbeni felügyelete
alatt állt, Sopronkőhidán szovjet bíróság működött. Az ott
keletkezett iratok például nincsenek hazánkban. A munkásmozgalmi
vezetők ellen folytatott, később koncepciósnak minősített perek
iratait megsemmisítették, ám a rehabilitációs tárgyalások
jegyzőkönyvei rendelkezésre állnak. Megsemmisítették a Kádár-per
1951-es iratanyagát is, ám megvannak az 1954-es peres
felülvizsgálati rehabilitációs eljárás iratai. Ezeket a
Belügyminisztérium archívumában őrzik. A bizottság azonban most nem
ezekkel az ügyekkel foglalkozik, mivel ezek 1962-ben lezárultak.
Zinner Tibor a TV Híradó kérdésére kifejtette véleményét a
személyét, illetve Adalékok a magyaroroszági koncepciós perekhez
című könyvét ért támadásokról is. Egyebek között elmondta, hogy 1973
decemberétől 1982 februárjáig a Fővárosi Levéltárban dolgozott, s ő
foglalkozott a Budapesti Népbíróság és a Népügyészség irataival,
amelyeket a BM átadott. Így hivatalból jutott hozzá a
,,levéltár-érett,, dokumentumokhoz. Ez az oka, hogy 1980-ban a
Belügyminisztérium felkérésére szaktanácsadóként segítette a BM
történetét feldolgozó kutatócsoport munkáját. Zinner Tibor
hangoztatta: egy történész legyen objektív azzal is, aki áldozat
volt, és azokkal is, akik bűncselekményeket követtek el.
Egy másik kérdés kapcsán László Jenő kitért arra, hogy e
vizsgálat lezárását követően módosítani kell a levéltári törvényt,
illetve a bírósági iratok kezelésére vonatkozó jogszabályokat is.
(folyt.köv.)
1989. május 17., szerda 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|