Rendszerváltás és az MTI

	Grósz interjú - New York Times (1.rész)
Washington, 1989. május 15. hétfő (MTI-TUD) - Vezető helyen, nagy terjedelemben foglalkozott Magyarországgal, a politikai és a gazdasági helyzettel hétfőn a The New York Times, megszólaltatva Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát. A lap budapesti tudósítójának adott nyilatkozatában a főtitkár rámutatott: az országnak mintegy nyolcmilliárd dollár külföldi tőkére van szüksége a következő öt évben, hogy korszerűsíthesse elavult, pangó gazdaságát és törleszthesse tizenöt milliárd dolláros adósságát. ,,Szükségünk van a pénzügyi intézmények és a magánberuházók bizalmára,, hangoztatta Grósz Károly. Ennek érdekében a forint legalább részleges átválthatóságára kell törekedni, hogy a külföldi beruházók kivihessék a profitot az országból,,. ,,A bizalomépítés másik eleme a politikai megbízhatóság és stabilitás. Senki nem ruházna be ott, ahol attól kell félni, hogy másnap polgárháború tör ki, vagy attól tartani, hogy +a kommunisták+ meggondolják magukat és öt év múlva államosítanak. A politikai rendszert olyan módon kívánjuk kialakítani, hogy működése biztosítékokat nyújtson ilyen események ellen. Ennek egyik fő eszköze a többpártrendszer. Mi a célunk ezzel? Az, hogy saját pártunkat kivezessük a jelenlegi egypártrendszerből és társadalmi ellenőrzés alá helyezzük.,, ,,A társadalomban az ellenőrzésnek, az egyensúlynak olyan rendszerét teremtjük meg, amely naponta visszajelzi, összhangban vannak-e a szándékok és az eredmények,, - idézte Grósz Károlyt a lap, hozzátéve: a főtitkárnak nem szándéka, hogy az ő vezetése alatt a párt elveszítse ellenőrzését az ország felett és a javasolt kontrollrendszer gyorsan a hatalom átruházásának eszközévé váljék. ,,Úgy vélem, nagyon ostoba egy olyan párt, amely nem akarja a vezető szerepet játszani, minek létezik, ha nincs ilyen törekvése. Másodszor, kinek adjuk át a hatalmat? Van-e olyan erő, amelynek van konstruktív programja nemcsak az adósságok okozta válság menedzselésére, hanem új szociális rendszer megteremtésére? Amennyiben 6-8 éven belül politikai erőfeszítéseinkkel nem tudjuk megnyerni a bizalmát annak a társadalomnak, amelyre programunk végrehajtásához szükségünk van, akkor megérdemeljük, hogy elveszítsük a társadalom hitét,, - mondotta a főtitkár. (folyt.) 1989. május 15., hétfő 18:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Grósz interjú - New York Times (2.rész)
A tudósítás idézte Grósz Károly egy meg nem nevezett vezető munkatársát, aki arról beszélt: ,,Európának ez a része a szocialista világhoz tartozik. Ezt nem változtathatjuk meg ma és talán holnap sem - ez a realitás,,. E realitás pedig azt jelenti, hogy még a többpártrendszer körülményei között is a szocializmus mellett elkötelezett pártnak kell kormányoznia, s ilyen világos programja csak az MSZMP-nek van. ,,10-15 év múlva, két-három, a többpártrendszerben tartott normális választás után nem fenyeget majd rendszerváltozás veszélye, de 1989 májusában csak egy párt van s az elveszíthet egy választást,, , mondotta az illetékes. E tisztségviselő szerint a párt nem kívánja ,,adminisztratív eszközökkel vagy katonai erővel,, megőrízni hatalmát, hanem tárgyalásokon hasonló formulát akar kidolgozni, mint amilyen a lengyel kormány és a Szolidaritás között létrejött. A Grósz-féle vezetés nem támogatja a kétkamarás parlamentet, hanem olyan megoldást kíván javasolni az ellenzéknek, amelyben a kommunista párt, legalábbis az első választáson, elegendő képviselővel rendelkezik ahhoz, hogy megakadályozza nem-kommunista kormány alakulását. Az első választások nem lennének ,,igazi,, választások, céljuk az lenne, hogy megőrízzék a stabilitást egy parlamenti ciklus idejére. Az illetékes szerint az első ,,igazi,, választásokat legkorábban 1994-95-ben tartanák. Az MSZMP egyébként bizonyos abban, hogy az idén, vagy jövőre rendezendő választáson megkapja a szavazatok 40-45 százalékát. A vezetés az NSZK parlamentjéhez hasonló, arányos választási rendszert támogat, amelyben a szavazatok egy része az egyes jelöltekre, a fennmaradó rész a pártlistákra jut. Henry Kamm, a lap budapesti tudósítója, az interjú készítője terjedelmes helyzetképében hangoztatja: a lehetőség, hogy Magyarországon többpárti, demokratikusabb társadalom, szabadabb gazdaság alakul ki, ,,lelkesíti azokat, akik számára a véleménynyilvánítás szabadsága mindennél fontosabb, de nem lelkesíti a többséget, amelyet jobban foglalkoztatnak a gazdasági nehézségek.,, ,,A magyarok többsége számára a fő gond az állandóan csökkenő életszinvonal. Nekik a +reform+ folyton hallható jelszava főleg azt jelenti, hogy vége az állami támogatásoknak, ami munkanélküliséget és magasabb árakat jelent.,, ...,,annak ellenére, hogy mélyreható változások mennek végbe, a közvélemény közönyös, kevés van abból a lelkesedésből, ami a népi mozgalmakat 1956-ban itt és Lengyelországban, a prágai tavasz idején, vagy 1980-81 Lengyelországában jellemezte,,. (folyt.) 1989. május 15., hétfő 18:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Grósz interjú - New York Times (3.rész)
,,Félelem és apátia van,, , idézte a lap Kőszegh Ferencet, az SZDSZ vezetőjét: ,,Az emberek nem hiszik, hogy szervezeteink hatékonyak lehetnek. Gyanakodnak, hogy az értelmiségi elit mozgalmairól van szó, amelyeknek nincs tömegbázisuk,,. A The New York Times utal arra, hogy négy, 1948-ban feloszlatott politikai párt újjáalakult és új politikai mozgalmak is jöttek létre, de a régi és az új szervezetek közül csak egynek van négyezernél több tagja. A tudósítás szerint Grósz Károly jelentős politikai vereséget szenvedett, amikor a kormány a nagymarosi erőmű munkálatainak felfüggesztése mellett döntött, hiszen a főtitkár május 1-én még támogatta a beruházást. Grósz politikai pályafutása során ,,szigorú kommunista ortodoxiát,, képviselt. Korábban azt vallotta, hogy 1956 ellenforradalom volt, majd, miután a hatalmi harcban a kérdés jelentősége megnőtt, centrista álláspontot foglalt el és kialakította a kompromisszumot: 1956 nemzeti felkelésként kezdődött és ellenforradalommá fajult. ,,Mivel nem hisznek Grósz elkötelezettségében a mélyreható változás mellett, sok kommunista úgy véli: a vezetése elleni belső kihívások el fogják távolítani helyéről, mielőtt sor kerülne Magyarország első szabad parlamenti választására,, - írta a The New York Times. A reform-kommunisták és a párthoz nem tartozó liberálisok Pozsgay Imre vezetésében bíznak, írta a lap, aki lelkesen támogatja Mihail Gorbacsov újításait. Pozsgay a párton belül saját útját járja, nincs szoros kapcsolatban még más, a megújítás mellett elkötelezett személyekkel, így Nyers Rezsővel, a 60-as évek gazdasági reformjai megteremtőjével sem. A The New York Times tudósítása szerint az MSZMP elismeri, hogy a gazdasági válságból csak nyugati segítséggel lehet kijutni. Annak tudatában, hogy Magyarországot a Nyugat számára elfogadhatóbbá kell tenni, a párt engedett a követeléseknek: ismerjék el a politikai pluralizmust, a polgári szabadságjogokat és a vegyes piacgazdaságot.+++ 1989. május 15., hétfő 18:20
Vissza » A hírhez kapcsolódik »