 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Grósz- és Pozsgay-inrejú
|
Grósz- és Pozsgay-interjú BBC
------------------------- London, 1989. május 11.
(Sally Ackroyd) Panoráma
- A magyarországi helyzet egyre rohamosabb ütemben változik.
Egymást követik a nemrégen még elképzelhetetlen fejlemények.
Tulajdonképpen mi is a kormányban bejelentett változások
jelentősége? Ezzel kapcsolatban kereste fel az Országgyűlés
épületében budapesti tudósítónk a két erre legilletékesebb vezetőt,
Grósz Károlyt és Pozsgay Imrét.
Grósz Károlytól, az MSZMP főtitkárától először azt kérdezte
Sally Ackroyd, akinek mondanivalóját beolvassuk, hogy mi a véleménye
a kormányban történt változásokról?
- Természetesen - mint minden kormányzó párt esetében - ez a
párt is kialakította az álláspontját, és a legmesszebbmenőkig
támogatja a javaslatot.
- Milyen reményei vannak az új kormánnyal kapcsolatban?
- Bízom benne, hogy azt a programot amelyet korábban
meghirdettünk és amelyik most megújulás előtt áll, tehát az új
kormányprogrammal gazdagodni fog, következetesen végigvisszük.
- Mennyire jogosult az, hogy a kormány sok problémáért a Kádár
János alatt folytatott politikát hibáztatja ?
- Kádár János, amikor a kormány elnöke volt, akkor még nem
voltak ilyen problémák. Kádár János 1973 előtt volt miniszterelnök.
Kádár János pártfőtitkár volt ez alatt az idő alatt, és a mai
gazdasági problémák sajnos 1973-tól fokozatosan halmozódtak fel.
Ebből különösen súlyos a 1985-86-os esztendő, hisz abban a két évben
a nettó adósságállomány megduplázódott. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz, Pozsgay - interjúk - 1. folyt.
|
- Egyetért azokkal, akik azt mondják, hogy emberibb lett volna
Kádár Jánost - aki talán nincs messze a haláltól - meghagyni a
Központi Bizottságban?
- Ezt a döntést a Központi Bizottság Kádár János egyetértésével
hozta. Kádár János nem haldoklik. Remélem sokáig fog élni. Nagyon
régen meglévő tüdőbetegsége kiújult, illetve elmélyült. Nagyon
nehezen szedi a levegőt, ez befolyásolja az egész szervezet
oxigénellátását és ezért fáradékony. Novemberben reménykedett,
amikor az orvosok elfogadták, hogy egy héten három napon négy órát
dolgozhat - nem tudta teljesíteni.
- Mennyire érzi magát a helyzet urának a Magyar Szocialista
Munkáspártban pillanatnyilag?
- Nézze
A Magyar Szocialista Munkáspártban végbemenő megújulás
teljesen összhangban van azzal a törekvéssel, amit tavaly a májusi
pártértekezlet elhatározott. Személyes politikai törekvéseimmel
teljes egészében egybeesik az a sokszínűség, ami most a mozgalomban
végbemegy. A társadalomban lévő politikai mozgásokról már ezt ilyen
magabiztosan nem tudom elmondani.
- Ön egy óvatos és következetesen egyenletes megközelítést
hirdet a reformok kapcsán, míg a reformista körök sokkal gyorsabb
megközelítést javasolnak a reformokkal szemben. Úgy érzi, hogy a
reformisták az ön álláspontját veszélyeztetik? (folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz és Pozsgay interjú - 1. folyt.
|
- Nem, egyáltalán nem veszélyeztetik, és hogyha egy politikai
pártban ilyen természetű vita van, akkor ez nem rendkívüli esemény,
hanem természetes. Épp az a probléma, hogy az elmúlt 20 évben nagyon
kevés volt az ilyen természetű vita. Azt pedig nagyon fontos
tisztázni, hogy én mihez viszonyítva akarom a lassúbb ütemet. Nem a
megtett teljesítményhez, hanem két dolog miatt akarok lassítani. Az
egyik, hogy úgy látom, hogy a politikai reform és a gazdasági reform
elszakad egymástól. Ehhez nem a politikát kellene logikusan
csökkenteni, hanem a gazdaságot kellene felgyorsítani. Csakhogy míg
a politikában a politikai feltételek jobban adottak, a gazdaságban
az eszközök, az anyagi eszközök hiányoznak. A másik ok, amiért
bizonyos mértéktartást ajánlok, hogy úgy érzem, hogy az emberek egy
jelentős része nagyon nehezen tud követni bennünket. Nem járhatunk
úgy, mint az egyszeri próféta, aki kiszaladt a pusztába,
visszanézett és nem volt mögötte senki.
- Ön szerint a szavazatok milyen százalékára számíthat a párt a
választásokon?
- Ezt nagyon nehéz megmondani. Nem forrotta még ki magát igazán
a politikai helyzet. A többi politikai alakuló tömörüléseknek nincs
kiötlött programjuk, egyet kivéve. A tagadás az nem program, az csak
egy pillanatnyi politikai előny. Így hát ahhoz, hogy meg tudjam
mondani, hogy körülbelül mennyit becsülhetek választási eredményt,
ahhoz meg kell ismerkednem az induló pártok politikai programjával.
- Ugyanazt a kérdést teszem fel Pozsgay Imrének is: mi a
véleménye a kormányban történt változásokról ?
- Nekem jó véleményem van. Új energiát hozott e hat személyiség
a kormányba, és a generációváltás jelei is felismerhetők benne.
Remélem, hogy bizalmat is tudnak szerezni. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz és Pozsgay interjú - 3. folyt.
|
- Véleménye szerint a kormányban történt változások nemcsak egy
végső kísérletet jelentenek arra, hogy véget vessenek az amiatti
bírálatokanak, ahogyan a kormány intézkedett a gazdasági válsággal
szemben?
- Én remélem, hogy ezek után eredmények várhatók és lesznek a
gazdaságban is, a válság megállításában, menedzselésében, hiszen a
politikai körülményeket már nagyrészt sikerült megváltoztatni.
- Németh miniszterelnök úr azt mondta, hogy ez lesz az első
kormány, amely a párttól függetlenül tud tevékenykedni. Igaz lehet
ez? - hiszen sok párttag van még továbbra is a kormányban és az
országgyűlésben.
- Ebben a szakaszban úgy tartom ezt elképzelhetőnek, hogy a párt
visszavonul a közhatalmi funkciókból és a dirigista eszközöket
megszünteti és rábízza az igazgatási irányítási feladatokat a
kormányra. Ezért én már ebben a szakaszban ezt elképzelhetőnek
tartom, többpártrendszer esetén pedig már a koalíció fogja megszabni
a kormány munkáját.
- Egy másik kérdés, amelyről Lengyel László beszélt Önnel, hogy
javasolta, hogy a kormány legyen a tárgyalások középpontjában az
ellenzékel, s nem pedig a párt. Mit gondol erről a javaslatról?
- Én ezt megbeszéltem Lengyel Lászlóval is. Én ezt a javaslatot
figyelemre méltónak tartom, ám úgy korrekt, hogyha ebben az ügyben
előbb a Központi Bizottság állást foglal, mert egyenlőre a Központi
Bizottság volt a kezdeményező ezekben a dolgokban, tehát előbb vele
meg kellene tárgyalni, hogy szerepet váltsunk.
- De az ellenzék máris elvetette a Központi Bizottság legutóbbi
javaslatait a megbeszélésekre, azzal az indoklással, hogy az
ellenzéket szét akarja forgácsolni. Egyáltalán lehetségesnek
látszik-e, hogy a párt rá tudja venni az ellenzéket a tárgyalásra?
(folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz és Pozsgay interjú - 4. folyt.
|
- Úgy hiszem, minden oldalról újra kell gondolni a dolgot és
újra gombolni a mellényt. Egyébként az én elképzelésem szerint a
jövőben bizonyára a kormány asztalához ülnek e tárgyaló partnerek
egymással partnerségbe, a kormány pedig eszközként illeszkedik bele
a kapcsolatfelvételbe.
- A rendkívüli pártkonferencián, amit őszre összehívtak,
megpróbálnak-e a reformerek megszabadulni Grósztól ?
- Én jóslásokkal itt most nem kívánok foglalkozni. Úgy hiszem,
nem kellene eltúlozni azt a kritikát, amely őt érte. Ez éppen a
demokratizmusnak, a pártdemokrácia fejlődésének a következménye. Egy
korábbi, monolitikus szakaszban elképzelhetetlen volt a párt
főtitkárának a személyi bírálata. Most, hogy ez megtörténik, most
meg ebben rögtön bukást is éreznek az emberek. A tisztesség azt
kívánja, hogy akkor fel kell mérni a súlyát egy ilyen bírálatnak, és
hogyha ez az egész pártközvéleményt fejezi ki, akkor természetsen a
konzekvenciáit is le kell vonni.
- De a bírálat folytatódik, és azt mondják, hogy a Grósz által
követett központi vonalvezetés el fogja veszíteni a választást a
párt számára, és ez mindenképpen súlyos bírálat, még akkor is, ha
szokatlan.
- Hallottam ilyen bírálatokat én is. A Központi Bizottság kész
ezeket megvitatni a pártértekezletre való előkészületekben. Az
bizonyos, hogy a párt tudomásul veszi a szabad választások normáit,
győzni akar a választásokon és így fog erre készülni.
- Kedves hallgatóink, az országház épületében nyilatkozott Grósz
Károly és Pozsgay Imre az interjúban. +++
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|