 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Nemzetközi konferencia Európa jövőjéről (1. rész)
|
1989. május 11., csütörtök - Híd a jövőbe - ez a mottó is jellemezhetné az ,,Európa és az európai együttműködés jövője az 199O-es évek küszöbén,, címmel összehívott nemzetközi sokpárti kerekasztal-konferenciát, amelynek megnyitóját csütörtökön rendezték meg Budapesten. A házigazda, szervező MSZMP nevében Tabajdi Csaba, a Központi Bizottság Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának helyettes vezetője köszöntötte a 15 országban működő 24 párt képviselőjét, hangsúlyozva, hogy a tanácskozáson résztvevők egy új kezdeményezés valamennyi kockázatát vállalják. A konferencia ténye is önmagáért beszél, hiszen a pártok küldöttei először ülnek össze ebben az összetételben szabad véleménycserére. A meghívottak körét indokolva rámutatott: a jelenlét minősít, a távollét azonban nem, ugyanis széles körű konzultáció előzte meg a kiválasztást, amelynél alapvető elvként jelölték meg, hogy parlamenti pártok kapjanak meghívást. A kerekasztal köré végül is az Osztrák Néppárt és a Szocialista Párt; a dán Konzervatív Néppárt; az egyesült államokbeli Demokrata Párt; a Finn Centrumpárt, a Szociáldemokrata és a Nemzeti Koalíciós Párt; a Francia Kommunista és a Szocialista Párt; a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége; a Lengyel Egyesült Munkáspárt; a brit Konzervatív és a Munkáspárt; a Német Szocialista Egységpárt; az NSZK-beli Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Unió, a Szabaddemokrata és a Szociáldemokrata Párt; az olasz Kereszténydemokrata, a Kommunista és a Szocialista Párt; a Spanyol Szocialista Munkáspárt; a svéd Baloldali Párt - kommunisták és a svéd Szociáldemokrata Munkáspárt, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttsége kapott invitálást.
A sokpárti konferencia vitaindító előadásában Kótai Géza, az
MSZMP KB osztályvezetője utalt arra, hogy rendhagyó tanácskozásra
érkeztek Budapestre a résztvevők; példa nélküli, hogy Európa és
Észak-Amerika felelős politikai pártjainak képviselői: kommunisták,
szocialisták, szociáldemokraták, centristák, liberálisok,
kereszténydemokraták és konzervatívok ültek volna egy asztalhoz,
hogy megvitassák a kontinens helyzetét, az európaiak közös teendőit.
Reményét fejezte ki, hogy a küldöttek két nap múltán még jobban
értik majd egymást, nézeteik is közelednek egymáshoz bizonyos
kérdésekben; s a kötetlen, szabad viták során kialakul a bizalomnak
az a minimuma, amely lehetővé teszi a véleménycsere további
folytatását szélesebb, sőt reprezentatívabb körben. (folyt. köv.)
1989. május 11., csütörtök 17:02
|
Vissza »
|
|
Nemzetközi konferencia Európa jövőjéről (2. rész)
|
A tanácskozás létrejötte az elmúlt években Európában
kibontakozott változások fokmérője és fontos bizonyítéka is -
hangsúlyozta, s címszavakban sorolta mindazokat az eseményeket,
amelyek bizakodást kelthetnek a jövőt illetően. Az igazán fontos
kérdés azonban az, hogy mennyire tartósak ezek a változások -
szögezte le, s hozzátette: sokféle szándék, motíváció van, amely egy
békés, enyhült, együttműködő Európa felé mutat.
A továbbiakban szólt arról, hogy a kontinens egészének élesedő
világgazdasági versenyben kell helytállnia, míg azonban
Nyugat-Európa a világ élvonalában kíván haladni, a földrész másik
fele számára a végleges leszakadás veszélye sejlik fel. A
külön-külön és az együttesen megélt kihívások hatására mára
válaszúthoz érkezett a két pólus: együtt vagy egymás ellenében. Az
európai fejlemények ma még mindkét eshetőséget tartalmazzák -
mutatott rá. Azzal összefüggésben, hogy ki mit várhat az
,,együttműködő Európától,,, az előadó kijelentette: a szocialista
országoknak tőkére és technológiára van szükségük, ugyanakkor nem
nélkülözhetik az előrevivő impulzusokat a kétség kívül létező
civilizációs hátrányaik felszámolásához, igénylik a modern ipari
demokráciák működtetésében szerzett tapasztalatokat. Arra felelve
pedig, hogy mit várhat Nyugat-Európa a szocialista országokkal való
együttműködéstől, úgy fogalmazott: biztonságot, a szó legszorosabb
értelmében. A kölcsönös katonai fenyegetettség állapotát ugyanis
csak a bizalmon és a kapcsolatokon alapuló leszerelés szüntetheti
meg. Nyugat-Európa stratégiai érdeke, hogy a Kelet tényleges
partnerré váljon, s az így létrejövő, nagy kiterjedésű gazdasági
együttműködési övezet a földrész egésze világgazdasági
helytállásának esélyeit javítsa. A kontinens újfajta
infrastruktúrája tartalmazza a gazdasági, a kulturális, a
humanitárius, a katonai, a politikai, a tudományos-műszaki
együttműködést, összefogja az állampolgártól a katonai szövetségekig
húzódó szintek mindegyikét, kiterjedve a határ két oldalán fekvő
közösségek kontaktusaitól az összeurópai együttműködésig. E
kapcsolatrendszer átfogó érvényű demokratizálódással és
társadalmasodással járna, felértékelődne a ,,népi diplomácia,,: az
emberek közötti közvetlen kapcsolatok, a kulturák, szellemi
áramlatok érintkezései, a legkülönfélébb mozgalmak, szervezetek
kontaktusai. Mindez Európa egyik fele számára természetes, a másik
oldalnak azonban még nem. Hozzátette: mindennek fontos feltétele,
egyik alapvető összetartó ereje a közös értékek, mindenekelőtt a
demokrácia és az emberei jogok tiszteletben tartása. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 17:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi konferencia Európa jövőjéről (3. rész)
|
A tartós és kölcsönösen előnyös együttműködés ugyanis csak
korrekt, megbízható és kiszámítható partneri viszonyon alapulhat.
Átfogó együttműködés - benne az emberek közötti szabad, minden
akadálytól mentes kapcsolattartás, az emberek és információk szabad
áramlása - csak demokratikus országok között valósítható meg -
jelentette ki, felhíva a figyelmet arra, hogy a XX. század végén
Európában nem csak egyes embereket, de milliós nemzeti kisebbségeket
fosztanak meg elemi egyéni és kollektív emberi jogaiktól.
Az együttműködés nem pusztán elhatározás kérdése, hanem az
alkalmasságé is - hangsúlyozta Kótai Géza, kulcsfontosságúként
említve a szocialista országok esetében azt, hogy
modernizálódásukhoz nemcsak a kelet-nyugati együttműködésre van
szükség, hanem arra is, hogy képessé váljanak erre az
együttműködésre. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez a folyamat
hozzájárul a demokrácia ,,fehér foltjainak,, megszünéséhez is a
kontinensen.
Az ,,együttműködő Európa,, nem állapot, hanem folyamat. A
változások nem nélkülözhetik az előrevivő impulzusokat, a céltudatos
cselekvést és az akadályok közös erőfeszítéssel történő lebontását -
mutatott rá -, ezután lebontandó akadályként említve a katonai
szembenállást. Amint fogalmazott: az európai együtttműködésben az
előrelépés kulcsa a hagyományos leszerelés megkezdése, a bizalom
megteremtése, intézményesítése. Ezt erősítik a hetvenes évek
tapasztalatai is. Ugyancsak veszélyként említette Európa
gazdasági-technológiai kettészakadásának kilátását, hangsúlyozva e
területen Nyugat-Európa feladatait. Mindezekkel szorosan összefüggő
problémaként szólt Kelet- és Közép-Európa akut válságövezetté
válásának esélyéről, amelynek elkerülése érdekében partneri
együttműködésre, a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek
kihasználására, a pénzügyi rendszerbe való bekapcsolódás
lehetőségére van szükség. S mindez politikai akaratot is igényel.
A demokrácia és az emberi jogok problémakörét elemezve Kótai
Géza leszögezte: miközben mind többen egyetértenek abban, hogy nem
lehet ,,szocialista,, és ,,kapitalista,, emberi jogokról beszélni,
csak egységesen általános emberi jogokról, nem lehet figyelmen kívül
hagyni a történelmi gyökerű különbségeket sem. Senki nem hunyhatja
le a szemét az emberi jogok durva megsértése láttán, hiszen ez az
európai népek közösségének ügye. Végül kijelentette: eljött annak is
az ideje, hogy ne csak az államok, hanem a pártok is közös asztalhoz
üljenek, amikor az európai együttműködés ügyének előmozdítása
szerepel napirenden, s az országok sorsa iránt érzett felelősség
jegyében el kell kezdeni a sokoldalú párbeszédet. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 17:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi konferencia Európa jövőjéről (4. rész)
|
A vitaindítót követően a pártdelegációk vezetői röviden
körvonalazták azokat az elképzeléseiket, amelyekről a következő két
nap során be kívánnak számolni a kerekasztal köré ült partnereiknek.
Mindebből kitűnt: az európai népek tanulni akarnak egymás
tapasztalatából, s a párbeszéd folytatása fontos építőkő lehet az
Európa-ház felépítésében. Többen aláhúzták, hogy a bizalomerősítő
intézkedések azok számára különlegesen fontosak, akik nem vehetnek
részt a fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon. A kontinens gazdasági,
műszaki együttműködésének kiterjesztése eredményezheti az európai
közösségen belüli egységes piac létrehozását.
A felszólalók megállapították: a kontinens jövőjét a pluralizmus
és a piacgazdasági elemek határozzák meg; segítik a politikai és az
ideológiai megosztottság áthidalását, előmozdítják az
együttműködést. Kifejtették: Európa jövője csak akkor biztosítható,
ha egyre nagyobb mértékű a szabadság, a biztonság. A társadalmi és
gazdasági haladás előfeltételeként említették a politikai fejlődést,
hozzátéve: a politikai változások, a leszerelési intézkedések
növelik a lakosság biztonságérzetét. Felhívták a figyelmet arra is,
hogy különböző pártok képviselői ültek egy asztalhoz, s a
pártkapcsolatoknak fel kell vállalniuk a motor szerepét a változás
folyamatában. Ebben az értelemben is különleges jelentősége van a
mostani tanácskozásnak. Rámutattak: a pártok közötti dialógusnak - a
helsinki záróokmány szellemében - a korábbinál nyitottabb
eszmecserévé kell alakulnia, a népek egymás jobb megértését is
szolgálva. E kontaktusok azonban nem vállalhatják át azokat a
feladatokat, amelyeket a kormányközi együttműködésben kell
megoldani.
Többen - elsősorban osztrák és NSZK-beli pártok képviselői -
pozitívan értékelték a Magyarország és Ausztria közötti műszaki
határzár végleges lebontását. Hangsúlyozták: ennek jelentőségét
növeli, hogy erre Európa közepén került sor, s ez új tervek
kovácsolására nyújt lehetőséget. A két rendszer közötti hídépítés
példájaként említették a Budapest-Bécs Világkiállítás lehetséges
megrendezését, kijelentve, hogy az ilyen kezdeményezések is segítik
a biztonságos Európa megteremtését. Szóba került a konferencián a
szocialista országokban zajló reformfolyamat hatása, amellyel
összefüggésben megállapították, hogy a perejsztrojka egész Európa
érdekeit szolgálja. Elhangzott: a kontinens polgárai konstruktívan
kívánnak dolgozni a kísérletek sikeréért, hiszen e törekvések
hozzájárulnak az enyhülés légköréhez.
A tanácskozás ezután zárt üléssel folytatódott. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi konferencia Európa jövőjéről (5. rész)
|
(Felhasználható 20 órától)
Este, a vitanap zárásaként a magyar politikai élet vezető
személyiségei fórumon látták vendégül a pártok képviselőit. Pozsgay
Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, Kótai
Géza, Kemenes Ernő tervhivatali államtitkár és Kilényi Géza
igazságügyminiszter-helyettes tájékoztatta a résztvevőket a
magyarországi gazdasági reform, demokrácia és külpolitika
témakörében.
A tanácskozás pénteken zárt ülésen folytatódik. Az eszmecsere
tapasztalatait várhatóan szombaton sajtókonferencián összegzik.
(MTI)
1989. május 11., csütörtök 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|