|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Műszaki-Gazdasági Modernizációs Csoportjának ülése (1. rész)
|
1989. április 11., kedd - A kormány jelenlegi gazdaságpolitikája nem alkalmas gondjainak megoldására, mivel nem az ország tényleges adottságaira épít és a problémák kezelésére alkalmazott elmélet - benne kizárólag a költségvetés egyensúlyára összpontosító fiskális-politikával - sem váltotta be az eddigiek szerint a hozzáfűzött reményeket - mondta több független szakértő az Országgyűlés Műszaki-Gazdasági Modernizációs Csoportjának kedden, a Parlamentben megtartott első munkaülésén.
A szekció - amelybe már több mint hatvan képviselő jelentkezett - megvitatta a Kapolyi László által vezetett független szakértői csoport főbb téziseit a társadalmi-gazdasági modernizációról. Ez az anyag - amelynek kidolgozására Grósz Károly, még mint a kormány elnöke adott megbizatást - a független szakértők szerint több pontjában is lényegesen különbözik a kormány több mint tíz éve folytatott, és jelenleg is gyakorolt gazdaságpolitikájától. A munkacsoport vitaanyaga abból indul ki - mint azt Zala Júlia, a csoport egyik tagja elmondta -, hogy gazdasági növekedés nélkül nem lehet problémáinkat orvosolni. Leszögezte, hogy az infláció soha semmilyen körülmények között nem alkalmas a gondok megoldására, ezért a gazdaság első számú ellensége az infláció. A műszaki fejlesztéshez a forrásokat nem a fogyasztás kényszerű visszafogásával, a vállalatok túlzott adóztatásával, hanem a lakosság és a gazdálkodó szervezetek önkéntes és saját érdekből történő megtakarításával lehet biztosítani. A tézisek szerint a szocialista piacgazdaság megteremtésének kulcskérdése a tulajdonviszonyok gyors ütemű átalakulásának állami kezdeményezése. Továbbá az ehhez szükséges jogi keretek biztosítása és az alapelvek egyértelmű kinyilvánítása. Az anyag szerzői a tulajdonosi érdekeltség feltételeinek megteremtését abban látják, hogy az állami tulajdon jelentős hányada a ténylegesen érdekelt közösségek, a vállalatok, a bankok, a beruházó szervezetek, a biztosítótársaságok, a városok és a községek, valamint az alapítványok és egyesületek tulajdonába kerüljön át. A magántőkének is jelentős szerepet szánnának. A belső piac erősítése, a kereslet és a kínálat egyidejű növelése jelentheti a válságból kivezető utat. A gazdaságtalan termelés leépítésénél sokoldalú mérlegelésre van szükség, mivel a szerzők tapasztalatai szerint a támogatásra szoruló területek egy része működő tőke bevonásával, technika importjával, műszaki fejlesztéssel vagy akár a működési feltételek megváltozásával, jobb alapanyagellátással gazdaságossá tehető. (folyt.köv.)
1989. április 11., kedd 18:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Műszaki-Gazdasági Modernizációs Csoportjának ülése (2. rész)
|
Az anyag mondanivalójával a képviselők egyetértettek. Megoszlottak viszont a vélemények arról, hogy a szekció ilyen átfogóan tárgyalja-e a témát, vagy csak annak leglényegesebb részeivel foglalkozzék, illetve, hogy egyáltalán feladata-e önálló, átfogó koncepció kialakítása, vagy elegendő, ha egyedül a kormány javaslatait véleményezi. A többség amellett foglalt állást, hogy a képviselők igen is alakítsák ki álláspontjukat az ország jövőbeni fejlődési irányait illetően. Erre annál is inkább szükség van, mert a képviselők csak így tudják majd mérlegelni, hogy a parlamenti vitákban valóban az ország jövőbeni érdekeit szolgálják-e döntéseikkel - mondta egyebek között Gágyor Pál budapesti képviselő. A képviselők részéről sok kifogás érte a kormány jelenlegi gazdaságpolitikáját, egyebek között a költségvetés egyensúlyának minden más érdek fölé helyezése miatt, de a vitaanyagot is több bírálat érte. Morvay László budapesti képviselő azt hiányolta belőle, hogy nem tartalmazza konkrétabban a program pénzügyi fedezetét. Márpedig így félő - mondta -, hogy fennmarad a jelenlegi elvonási rendszer, s akkor nemcsak hogy a modernizációs folyamatot nem lehet megvalósítani, de az egész gazdaság működésképtelenné válik. A gazdaság gondjai kapcsán felmerült a nagyberuházások kérdése is. Szabó Kálmán - ugyancsak fővárosi honatya - annak a véleményének adott hangot, hogy az ország, a gazdaság egyensúlyát nem lehet belátható időn belül biztosítani, amennyiben továbbra is gigantikus beruházásokra költik az ország pénzét. A fejlődéshez szükséges forráshiányokkal összefüggésben Juhász Ferenc budapesti képviselő kifejezte azt a meggyőződését: az országgyűlés az elmúlt években már többször is bizonyította kompromisszum-készségét, most már a kormányon, s elsősorban a pénzügyi kormányzaton van a sor, hogy hasonló készséget mutasson. Tapasztalatai szerint ugyanis a kormányzati intézkedéseknél nem veszik figyelembe a képviselők felvetéseit. Lóránt Károly, a független szakértői csoport tagja úgy vélte, hogy a képviselők - bár sok gondját, baját ismerik az országnak - a gazdaság reális helyzetét még most sem látják tisztán. Véleménye szerint adósságterheink csökkentésére belátható időn belül, saját erőnkből csekély a remény. Emlékeztett arra, hogy 1987 ősze óta már a negyedik gazdaságpolitikai koncepció kimunkálásán dolgoznak az állami és pártszervek, de a korábbiak egyike sem járt eredménnyel. (folyt.köv.)
1989. április 11., kedd 18:17
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés Műszaki-Gazdasági Modernizációs Csoportjának ülése (3. rész)
|
A gazdaságpolitikai koncepciókat illetően kemény vélemények hangzottak el a független szakértőktől. Gidai Erzsébet a komplexitást, a jelen és a jövő összhangját hiányolta az eddigi elgondolásokból. Kifogásolta, hogy azok a nemzeti vagyon, a belső fogyasztás, az emberek védelme helyett éppen ellentétes hatásokat keltettek. Ezzel egyebek között a szellemi tőke leépülésének felgyorsulását érték el, olyannyira, hogy lassan már nem lesz kivel végrehajtani az új programot. Ezzel kapcsolatban Kapolyi László utalt arra, hogy a független szakértők programja az emberek cselekvő közreműködésére épít, márcsak azért is, mert az ország nemzeti vagyonának több mint fele szellemi eredetű tőke. Inotai András független szakértő végezetül arra figyelmeztetett: ha ez a kis ország, Európa közepén nem lesz képes a modernizálódásra, úgy végképpen behozhatatlan hátrányba kerül és nem lesz semmi esélye gazdasági gondjainak megoldására. A képviselői csoport úgy döntött, hogy az észrevételeikkel is gazdagított, részleteiben addig is tovább finomított téziseket még e hónap végén újratárgyalja. (MTI)
1989. április 11., kedd 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|