|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (1. rész)
|
1989. április 10., hétfő - A Parlamentben hétfőn ülést tartott Nyitray Rékának, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos főmunkatársának elnökletével a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága. Elsőként Meleg Zoltán, a Pest Megyei Tanács környezet- és természetvédelmi titkára tájékoztatta a testületet arról a napokban történt eseményről, hogy Nagymaros térségében kivágtak ötvenöt jegenyenyárfát. Meleg Zoltán elmondta, hogy a beruházók semmiféle engedélyt nem kaptak a nyárfák kivágására. Nem igaz az a feltételezés, hogy a fák egy bizonyos baktériumos betegségben szenvedtek volna, szakértők véleménye szerint a tapasztalt kiszáradást a beruházás következtében kialakuló vízhiányos állapot idézte elő. Ez a folyamat azonban - ugyancsak szakvélemények szerint - visszafordítható lett volna, a fákat meg lehetett volna menteni. A kár annál is nagyobb, mivel ez a nyárfasor meghatározta a táj képét. A későbbiekre vonatkozó tervek sem számoltak a fák kipusztításával, a majdani állapotot előrevetítő fantáziaképeken is látható a fasor.
A bizottság állást foglalt amellett, hogy a beruházó ilyen jellegű, engedély néküli tevékenysége megengedhetetlen, s feltétlenül szükséges vizsgálatot indítani a felelősség megállapítására. E kérdés kapcsán szóba került az is, hogy a térségben - akár a kivágott fatörzsekből - állítsanak emléket az itt kárba veszett értékeknek. A meghívottként jelenlévő Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár ehhez a kérdéshez kapcsolódva kifejtette: tudomása szerint a kivágás időpontjában már csak 29 fa állt, s az őhozzá eljuttatott szakvélemények ezeket a nyárfákat kivágásra ítélték. Az államtitkár tudni vélte azt is, hogy a nagymarosi tanácselnök szóbeli engedélyt adott a fasor kivágására. A későbbi szóváltásban a bizottság tagjai vitatták e tájékoztatás pontosságát, rámutatva, hogy a kivágást követően elkészített helyszíni jegyzőkönyvben is 55 fa szerepelt, a helyi tanácselnöknek pedig nincs is illetékessége az ilyenfajta kérdések eldöntésében. Hoch Róbert akadémikus annak a véleményének adott hangot: a fák gyors kivágása azt sugallmazza, hogy a beruházók nem a kormány ígéretének megfelelően járnak el. Kifejtette még: az a rossz érzés kísérti, hogy a társadalmi bizottság puszta létével egyeseknek alibit szolgáltat, ám valóságos beavatkozásra a dolgok folyamatába tulajdonképpen nincs módja. (folyt.köv.)
1989. április 10., hétfő 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (2. rész)
|
Kindler József, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense - akit szakértőként hívtak meg a tanácskozásra - azt hangoztatta: az OVIBER nem veszi komolyan a kormány álláspontját. Véleménye szerint - ehhez egyébként többen is csatlakoztak - új gazdasági számításokat kellene elvégezni arról, hogy milyen kockázattal jár a beruházás folytatása, illetve leállítása. Ugyancsak javasolta, hogy a beruházás területét vizsgálják meg földrengéstani szempontból is, mert az erre vonatkozó eddigi elemzések nem tűnnek megnyugtatónak, s beláthatatlan következményei lehetnek, ha a lágy, morzsolható kőzetágy miatt megmozdul a gát. A térségben kialakítandó monitoring rendszer sem megfelelő. Az elmúlt hetekben Magyarországon vizsgálódó amerikai szakembercsoport véleménye is az, hogy egy ilyen nagy mértékű beavatkozás előtt legalább öt éven át kellene figyelni a környezet különböző tényezőit, hogy ehhez az alapállapothoz lehessen viszonyítani a későbbi változásokat. Végül Kindler József arra mutatott rá, hogy a beruházást energiatermelés, illetve -felhasználás szempontjából is újra kellene gondolni. Ez utóbbi felvetéshez kapcsolódóan Gánti Tibor, a MTESZ környezet- és természetvédelmi tanácsának elnökhelyettese elmondta: energiagazdálkodási szakemberek szerint 8,8 milliárd forintos beruházással biztosítani lehetne azt az energiát, amelyet a nagymarosi erőmű termelne. Ebből az összegből el lehetne végezni a meglévő hazai hőerőművek rekonstrukcióját, s gépészeti átalakításokkal a mostani 30 százalék helyett 50 százalékra lehetne növelni az erőművek hatásfokát többletfűtőerő felhasználása nélkül. Ezzel a gépészeti beavatkozással 22 milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni. Ha ez a szakvélemény megalapozottnak bizonyul - s ezt mielőbb meg kell állapítani -, akkor a beruházást egy napig sem szabadna tovább folytatni. Felvetődött a vitában, hogy a magyar-csehszlovák határtól nem messze, Léván épül egy négyszer ezer megawattos atomerőmű, amelynek első blokkját hamarosan üzembe helyezik. Felhívták a figyelmet arra, hogy a készülő monitoring rendszer méréseit terjesszék ki a radioaktivitás vizsgálatára is. A beruházás visszafordíthatatlan folyamataival kapcsolatban több kétely merült fel. Amint azt Varga Miklós megerősítette, a kormány állásfoglalása szerint visszafordíthatatlanságot csak a betonozási munkák jelentenek, de azok még nem kezdődtek el. (folyt. köv.)
1989. április 10., hétfő 16:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (3. rész)
|
A vissza nem fordítható folyamatokkal kapcsolatban Börtetics Sándor, a Győr-Sopron Megyei Tanács környezet- és természetvédelmi titkára arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a Szigetközben 82 százalékos az oda tervezett létesítmények kiépítettsége. Ha leállítanák a nagymarosi beruházást, ez beláthatatlan következményeket okozna Szigetköz ökológiájában. Másfelől: a mederrobbantások a megengedett munkák közé tartoznak, ám ezeknek is felmérhetetlen hatása lehet a karsztvizekre; ezt a tényezőt is figyelembe kellene venni. Végül a bizottság tagjai a beruházás egyik sarkalatos kérdéséről a szennyvíztisztításról váltottak szót Kovács György Zoltán, a Komárom Megyei Tanács képviselője javaslatára. Általános volt a vélemény: a magyarországi területeken bármit tegyenek is, az hatástalan marad, amennyiben az osztrák vagy a csehszlovák oldalon nem oldják meg a szennyvíztisztítást, nem építenek szennyvíztisztító műveket. Erről a kérdésről részletesebben a következő, júniusi ülésén tanácskozik a bizottság. A vitában többször is felvetődött, vajon van-e értelme a ,,bizottságosdinak,, , mivel - az eddigiek szerint - nem tudják érvényre juttatni javaslataikat. (MTI)
1989. április 10., hétfő 16:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|