Rendszerváltás és az MTI

	Grósz Károly - rádióbeszélgetés (2. rész)
Grósz Károly utalt arra is, hogy Moszkvában kifejtette a kétoldalú gazdasági szerződésekről és a KGST-n belüli viszonyokról a véleményét. A magyar álláspont ezzel kapcsolatban az volt, hogy egy új elszámolási rendszert szeretnénk megvalósítani a kétoldalú kapcsolatokban, ami leegyszerűsíően fogalmazva a finn modellnek lenne megfelelő. Ehhez kérte Gorbacsov politikai támogatását, aki egyetértett ezzel, ugyanakkor megjegyezte, hogy a KGST korszerűsítése szükséges, de nagyon időigényes folyamat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad megvárni, amíg az összes tagország érdekeit egyeztetni tudják, és szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy nem lehet a KGST-t felülről, néhány miniszterelnök megállapodása alapján korszerűsíteni. Először a kétoldalú kapcsolatokat kell fejleszteni, s amikor ennek köszönhetően egy egységesebb, jobban összehangolt piac lesz, akkor lehet magasabb szintre lépni a KGST-ben is. A magyar álláspontnak most kedvezőbb volt a fogadtatása, mint korábban - emelte ki a főtitkár. Kitért arra is, hogy a magyar javaslattal kapcsolatos fogadókészséget nem ismerik valamennyi szocialista országban, de mindenütt barátkoznak a gondolattal, és másoknak is vannak nagyon konstruktív javaslatai. A Gorbacsovval folytatott tanácskozással összefüggésben, illetve egy, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elhangzott megjegyzés kapcsán került szóba a román kérdés, s az aradi találkozó óta eltelt időszak. Grósz Károly erre vonatkozóan kifejtette: Arad óta ismereteink gazdagodtak, többet tudunk az ottani folyamatokról, jobban megismertük a nemzetközi közvélemény álláspontját is. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy mindez nem lesz hatástalan a román politikára, a román belpolitikai életre, amelynek formálódása, rugalmasabb megjelenése több lehetőséget ad számukra az együttműködésre, a vitás kérdések tisztázására. Nekünk nem a román néppel van konfliktusunk - hangoztatta -, hanem a román politika olyan kérdésköreivel, amelyeknél elvi és gyakorlati felfogásunk eltér. Nem változott megítélésünk a román nemzetiségi politikát illetően sem; első perctől kezdve azt vallottuk, s személy szerint a főtitkár is, hogy elfogadhatatlan számunkra az az álláspont: Romániában a nemzetiségi problémákat megoldották. Folytatva a beszélgetést, Grósz Károly egy kérdés kapcsán kitért arra is, hogy minden országnak a belügye, miképpen kezeli az alternatív módon, a másképpen gondolkodókat. Ha Magyarországon az emberek azt gondolják, hogy Csehszlovákiában nem kezelik helyesen ezt a kérdést, akkor juttassák kifejezésre véleményüket. Ez ellen nekünk nincs kifogásunk, hiszen azt is lehetővé tesszük, ha esetleg a magyar politika ellen akarnak tüntetéssel tiltakozni. Magyarországon tehát más gyakorlatot folytatunk. (folyt.köv.) 1989. április 2., vasárnap 19:40
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »