Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

Felszabadulás, vagy felszabadítás?

Néhány éve megkérdeztem a statisztikai hivatalban, hogy a magyar
állampolgárok közül hányan születtek 1945. április 4-e óta.
Valamivel többen, mint hat milliónyian - hangzott a válasz. Azóta
eltelt vagy fél évtized, az idősek közül sokan meghaltak, s nem
lepődnék meg, ha egy precíz szakember bebizonyítaná, hogy a mai
magyar társadalom kétharmad része már a felszabadulás után
született.

    Felszabadulás? Megnéztem az értelmező szótárban, a kifejezés
igei alakban fordul elő. "Felszabadul: megszállt terület, fegyveres
harcban, újra szabaddá lesz." Homályos fogalmazás. Lesz? Kinek a
jóvoltából? Egyáltalán, annak a hat és félmillió magyar
állampolgárnak, aki már az új kor szülöttje, miként lehetne
elmagyarázni, hogy tulajdonképpen mi történt 1945-ben?

    Újabb kérdések is felötlenek, persze. Vajon csak
felszabadulásról beszélhetünk, ahogy mostanában mondjuk? Vagy
felszabadításról, ahogy sokáig kellett mondanunk? Mi a különbség a
két szó között - hangulatilag, történelemszemléletileg? Továbbá: hol
lépték át a szovjet csapatok Magyarország határát? Battonyánál,
ahogy sokáig írtuk? Netán Csanádpalotánál, ahogy a helytörténészek
vélik? Esetleg máshol? Olyan településnél, amelyről még mostanában
sem illik beszélni? És az újabb kérdések. Például az, hogy a német
csapatok mikor hagyták el Magyarországot? 1945. április 4-én, ahogy
hisszük? Vagy néhány nappal később, ahogy a helytörténészek
mostanában állítják?

    Maradjunk mindjárt a kezdeteknél, a róluk való elmélkedés felér
egy ideológiatörténeti oknyomozással. Mulatságos volna megjegyezni,
ha éveken át nem vettük volna túl komolyan, hogy a battonyai
"belépés" szorgalmazója egy sokáig aktív külügyminiszter volt.
Egyébként kiváló lokálpatrióta, aki helytörténeti kutatókat nem
kímélve bizonygatta, hogy a szovjet csapatok szülőfalujánál érték el
a magyar határt. Vele szemben, előbb félénken, aztán - a miniszter
nagykövetté kinevezése után már hangosabban, nyugdíjba helyezése
után pedig - még erőteljesebben fejtették ki a fellázadt
helytörténészek, hogy szó sem lehet Battonyáról. Az egyik közeli
falut érte az a megtiszteltetés, hogy először szabadították fel a
szovjet katonák. Nos, álkérdésről vitatkozunk. (folyt.)


1989. március 31., péntek 15:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Felszabadulás 2.

Magyarország határát ugyanis nem a Nagyalföld peremén
közelítették meg a szovjet csapatok, hanem valahol a Kárpátokban.
Az úgynevezett második bécsi döntés nyomán, 1940 augusztusában, a
német-olasz döntőbíróság hatására Észak-Erdély - csaknem
negyvenötezer négyzetkilométer és legalább két millió lakos -
Magyarországhoz került. A megnagyobbodásért később nem csekély árat
fizettünk, ettől azonban a történelmi tény még tény marad: az akkori
Magyarország területére valahol a Székelyföldön, talán éppen a
gyimesi havasokban léptek a szovjet csapatok.

    Hát így állunk a felszabadulás-felszabadítás kezdeteivel.

    Nem kevésbé tanulságos a "kilépés" története.

    Egy szombathelyi helytörténész, különben főiskolai tanár, aki
korábban szakfolyóiratokban jelentette meg április-témájú
tanulmányait, nemrégiben egy bulvárlap hasábjain részletezte
meghökkentő tapasztalatait. Kétségtelen, hogy 1945. április 4-én
Nemesmedves az utolsó magyarországi település, ahonnan Ausztriába
hátráltak a német csapatok, csakhogy... Az is kétségtelen, hogy
visszaszivárgó SS-alakulatok április 5-én újra elfoglalták a falu
északi, tanyás részét. Ezt viszont a velük szemben álló szovjet
egység parancsnoka nem jelentette. Pontosabban szólva, két verzió
van forgalomban. Az egyik szerint - a szombathelyi kutató e felfogás
híve - a szovjet tiszt jelentette ugyan a beszivárgást, a
magyarországi hadszíntér parancsnoka azonban félt Sztálin haragjától,
ezért fiókjába rejtette a kínos információt. (Moszkvában már
eldördültek az üdvlövések Magyarország felszabadítása alkalmából,
minek bolygatni a kedélyeket?) A másik változat szerint az
alacsonyabb egység parancsnoka tartott a marsall haragjától, ezért
inkább a saját szakállára intézte el az ügyet. Súlyos harcok árán
tisztította meg a terepet, egy történész elemzésében olvastam, hogy
"április 11-ig sikerült szétmorzsolni az elszigetelt SS-egységeket,
Magyarország területe tehát visszavonhatatlanul és végérvényesen"
ekkor szabadult fel.

    Lehetséges, hogy olyan országban élünk, amelynek már a
fogantatási és születési körülményei sem stimmelnek?

    A szentségtörő gondolatokat tovább lehet ám cifrázni. Az imént
említett hadtörténésszel egyszer interjút készítettem, s feltűnt,
hogy felváltva használja a felszabadítás és a felszabadulás
kifejezést.(folyt.)


1989. március 31., péntek 15:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Felszabadulás 3.

Válasza elgondolkoztatott, ezt mondta ugyanis: "Ha magunkról
írok vagy beszélek, mindíg a felszabadulást használom. Ha viszont
katonapolitikai szemszögből láttatom az eseményeket, harci
cselekményeket próbálok érzékeltetni, akkor helyesebbnek vélem a
felszabadítást." Milyen furcsa, hogy régebben, amikor például
Rákosiék Hitler utolsó csatlósának bélyegezték Magyarországot, a
katonapolitikai kifejezés dívott. Úgy tűnt fel, mintha a szabadságot
csak és csakis a felszabadító szovjet katonák kezéből kaptuk volna.
És legalább ennyire egyoldalúság, hogy mostanában meg, a
felszabadultabb légkörben, a felszabadulás használtatik. Mintha
hajlamosak volnánk elvonatkoztatni a geopolitikai adottságoktól,
amelyeknek egyébként 1944/45-ben erőteljes katonapolitikai akció
kölcsönzött nyomatékot.

    Sok tehát a bizonytalanság, azt hiszem, nem is annyira a
történelmi valóságban, mint inkább a tudatunkban. De most már talán
vagyunk olyan helyzetben, hogy végre bevallhassuk magunknak: ha
árnyaltabb képet rajzolunk a történelmi félmúlt meghatározó
eseményéről, akkor túlléphetünk a magunk kétségein is. A lényeg az
arányokban rejlik. 1944 nyarán-őszén közeledett a front, ezért az
ország keleti részén, különösképpen a Tiszántúlon demokratikus
tömegmozgalmak kezdenek kirajzolódni. S amint betoppantak a szovjet
katonák - kopott gimnasztyorkában, félretaposott sarkú csizmában és
igen - lángra kapott a pislákoló kezdeményezés. Kevésbé képletesen
szólva: az 1944 második felében történteket sokféleképpen élhettük
át, mindazonáltal az egyéni tapasztalatok mit sem változtattak azon,
amit egy neves magyar történész így fogalmazott meg: "A...
katonapolitikai akció kezdvezett a földosztásnak, márpedig tudjuk, a
paraszti tömegekben évszázadok óta élt a föld utáni vágy. S mert a
szocialista megszálló hatalom a magyar népi erőket támogatta, már
1944 őszén megindult a felszabadulási, vagy ha úgy tetszik:
önfelszabadítási folyamat. Az újjászervezett helyi apparátusok
létrehoznak egy államot, egy nemzeti hadsereget. Az Ideiglenes
Nemzetgyűlés, 1944. december 21-e voltaképpen új kor nyitánya, az Új
Magyarország megalapítását jelenti." (folyt.)


1989. március 31., péntek 15:06


Vissza »


Felszabadítás 4.

Gyimesi havasok? Felszabadítás
Földosztás? Önfelszabadítás

Április 4.? Üdvözlések és elhallgatások? Április 11.?
Visszavonhatatlan és végérvényes felszabadítás-felszabadulás
A
történelmi folyamat tehát ellentmondásos, de korántsem
áttekinthetetlen. Mindenesetre azon a tényen aligha változtatnak a
mai viták, hogy a tegnapi Magyarország 1945. áprilisában
lidércnyomástól szabadult meg. Ami utána következett - sikerélmény
és tragédia, válság és kilábalási kísérlet -, az már az én
történetem is. 1945-ben születtem. (MTI-Press)


ág/pé Zöldi László


1989. március 31., péntek 15:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD