|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15-e vidéken (4. rész)
|
A vidéki ünnepségek egy másik központja Debrecen volt, amely olyan fontos szerepet játszott az 1848-as szabadságharc eseményeiben. Elsőként - a református nagyteplomban - a FIDESZ, az SZDSZ és a Magyar Demokrata Klub helyi szervezetei tartottak megemlékezést. Az ünnepi istentisztelet után virágokkal borították el Kossuth Lajos szobrát, majd Petőfi szobránál helyezték el az emlékezés virágait. Félórával később ugyanott kezdődött a népfront szervezte ünnepség. Rövid kulturális műsor után koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán. Ezután a résztvevők végigvonultak Debrecen főutcáján, egészen a Kossuth térig. Az ott, a Nagytemplom előtt, felállított emelvényt Debrecen 1693-as ősi címere díszítette, amely ez év március 14-e óta ismét a város hivatalos jelképe. A mintegy 10 ezer egybegyűlt előtt a Hazafias Népfront városi bizottságának, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Hajdú-Bihar megyei szervezetének, illetve a 450 éves debreceni református kollégiumnak a képviselője mondott beszédet. A sokezres tömeg ezután együtt énekelte a Kossuth nótát, majd a szabadságért életüket áldozott névtelen hősökre emlékezve megkondultak a város harangjai. Végezetül az együtt ünneplő szervezetek képviselői megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. A város egyetemistái Kossuth Lajos Tudományegyetemen közösen ünnepeltek. Pákozdon, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első nagy győztes csatájának színhelyén álló honvéd emlékműnél még soha nem gyűltek össze annyian, mint az idén. A bevezető kulturális műsor után a fegyveres erők, az MSZMP, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, a Katolikus Békebizottság és a Vörösmarty Társaság képviselői helyezték el koszorúikat az obeliszk talapzatára. De még az ünnepség befejezését követően is hosszú ideig valóságos zarándokhely volt az emlékmű: családok, kirándulók rótták le néma kegyeletüket egy-egy csokor virággal a szabadság hőseinek emléke előtt. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 18:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|