|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. február 28., kedd - Az Országgyűlés ipari bizottsága keddi ülésén, a Parlamentben szükségesnek ítélte a sztrájk törvényi szabályozását, az átalakulási törvény megalkotását, nem foglalt viszont állást a Budapest-Bécs Világkiállításról elhangzott tájékoztatót illetően.
Az ipari bizottság a sztrájkról szóló törvénytervezet ,,B,, változatát támogatta, amely lehetővé tenné, hogy ne csak a szakszervezetek, hanem a dolgozó kollektívák is kezdeményezhessenek sztrájkot, s biztosítaná a szolidaritási sztrájk jogát. A testület egyetértett a szolidaritási sztrájk esetére olyan biztosítási rendszer kiépítésével, amely fedezné a munkáltatók veszteségét, ha dolgozóik csatlakoznak a munkabeszüntetéshez. A képviselőket Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a munkaügyi kormányzat álláspontjáról, s a törvénytervezet eddigi vitája során felmerült ellentétes nézetekről. Elmondta, hogy a társadalmi szervezetek többségének véleménye szerint most nem az a legsürgetőbb, hogy törvény szabályozza a sztrájkot, hanem sokkal inkább az: teremtsék meg a munkabeszüntetések megelőzéséhez az érdekegyeztetés feltételeit. A vitában felszólaló bizottsági tagok többsége nem tartotta sokáig halaszthatónak a sztrájktörvény megalkotását. Egyrészt csatlakozott az ENSZ emberi jogokról szóló alapokmányához, amikor Magyarország erre kötelezettséget vállalt, másrészt pedig a jogállamiság megteremtéséhez szükséges a sztrájk törvényi szabályozása is. Erről szólt egyebek között Morvay László (Budapest) és Kovács Károly (Budapest) képviselő. Felvetődött olyan javaslat is, hogy a törvénytervezetet két olvasatban tárgyalja az Országgyűlés. Ezzel az az állásponttal többen is egyetértettek, például Tollár József (Zala megye) és Sasvári József (Komárom megye) képviselő. A bizottság ebben a kérdésben végül is nem foglalt állást. Gágyor Pál (Budapest) képviselő véleménye szerint, ha a sztrájk meghaladja egy munkahely kereteit, akkor a tárgyalásokba be kellene vonni az Országos Érdekegyeztető Tanácsot is. Ebben a testületben egyaránt jelen vannak a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselői. Ezt a javaslatot Halmos Csaba jónak tartotta, de mint mondta, arra most még nincs meg a lehetőség, hogy a törvénytervezetben is szerepeltessék, mert az OÉT működése még nem kiforrott, tagjai most keresik helyüket az érdekegyeztetés rendszerében. (folyt.köv.)
1989. február 28., kedd 17:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (2. rész)
|
Az átalakulási törvény nélkül a magyar gazdaságban csak igen vontatottan és lassan jöhetnének létre az állami vagyon hatékonyabb működtetésére új társasági formák - állapították meg a bizottsági tagok a törvénytervezet koncepciójáról folytatott vitában. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül szükséges az állami vállalatok gazdasági társaságokká történő átalakulásáról törvényt alkotni, mert enélkül is részvénytársaságokká, kft-ké szerveződhetnek. Ha mégis törvény születik erről, akkor az méginkább elősegíti ezt a folyamatot. A szövetkezetek számára is egyértelműen lehetővé kell tenni az átalakulást társaságokká, bár ennek kifejezett ösztönzése nem célja a kormánynak - mondta. A szövetkezetekre vonatkozó alapelveket célszerű az átalakulási és a szövetkezeti törvényben egyaránt rögzíteni. Dudla József, az ipari bizottság titkára szerint szükség van egy olyan katalizátorra, amely elősegíti a jelenlegi monolitikus állami tulajdoni szerkezet vegyes tulajdonrendszerrel való felváltását. Kelényi Gábor, a Gazdasági Kamara főtitkár-helyettese a vagyonértékelés nehézségeire hívta fel a figyelmet. A vitában felszólalók egyetértettek azzal, hogy az állami vállalatok társasággá alakulása mindig tőke bevonásával járjon együtt, bár annak nagyságáról megoszlottak a vélemények. Sárközy Tamás a vállalati törvény módosításának alapelveiről is tájékoztatta a képviselőket. Ennek kapcsán elmondta: a vállalati tanácsok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most mindegyiket meg is kellene szüntetni. Kókai Rudolf (Szolnok megye) szerint korszerűsíteni lehet a vállalati tanácsok tevékenységét, ám ebből nem szabad kampányt csinálni. A reális lehetőségekből induljunk ki, s csak arra vállalkozzunk, amit meg is tudunk valósítani anélkül, hogy az országban még nagyobb feszültségek keletkeznének - mondta több képviselő is a Budapest-Bécs világkiállításról elhangzott tájékoztató kapcsán. Somogyi László, a világkiállítás ügyeinek koordinátora a rendezvény kapcsán felmerülő kiadásokat összességében 140 milliárd forintban jelölte meg. Ebből körülbelül 40 milliárdot tesz ki az az összeg, ami költségvetési döntést igényel. (folyt.köv.)
1989. február 28., kedd 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (3. rész)
|
Somogyi László szerint az idegenforgalom bevételei a világkiállítás ideje alatt elérhetik az 1 milliárd dollárt, s további hasznot jelentenének mindazok a létesítmények, utak, infrastrukturális fejlesztések, amelyek a rendezvényhez kapcsolódóan készülnének el. Mindez nem nyugtatta meg a képviselőket teljes mértékben. Sasvári József szerint ebben a kérdésben a politikai vezetés már megint előre szaladt, a társadalom egyetértése nélkül vállalt félhivatalos kötelezettséget. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye), Tollár József (Zala megye), Nyerges Károly (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) és Juratovics Aladár (Csongrád megye) garanciákat kértek a kormánytól arra vonatkozóan, hogy a világkiállítással összefüggő kiadások terheit különféle áremelések, elvonások formájában nem hárítják majd át a lakosságra, a vállalatokra, s hogy a szükséges pénzt nem az elmaradott térségek rovására teremtik elő. Zsidei Istvánné (Heves megye) Somogyi Lászlónak arra a bejelentésére reagálva, hogy a világkiállítással kapcsolatos elképzeléseket márciusban a Parlament elé terjesztik, azt a véleményét fejezte ki, hogy a döntő szó ebben a kérdésben ne az Országgyűlésé legyen. Többen is egyetértettek vele, s egyben kérték, hogy az illetékesek tájékoztassák a képviselőket, milyen terhet jelentenek a már folyó más nagyberuházások. Morvay László képviselő egyértelműen a világkiállítás megrendezését támogatta, abból a megfontolásból, hogy az kivételesen jó alkalmat teremtene a gazdaság holtpontról való elmozdításához. A bizottság végezetül is nem foglalt állást a tájékoztatóval kapcsolatban; abban maradtak, hogy javaslataikat, kételyeiket az Országgyűlés márciusi plenáris ülésén terjesztik elő. (MTI)
1989. február 28., kedd 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|