Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyülés kereskedelmi bizottságának ülése (1.rész)
1989. február 23., csütörtök - Csütörtökön Hegyeshalomban, Hellner Károlynak a bizottság titkárának elnökletével ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A testület tagjai először a hegyeshalmi közuti határátkelőt keresték fel, majd az ott szerzett tapasztalatok alapján megvizsgálták Winkler László Győr-Sopron megyei képviselőnek a határátkelőnél kialakult forgalmi helyzet tárgyában az Országgyülés januári ülésszakán elhangzott interpellációját. Az interpelláció rámutatott arra, hogy az 1988. január 1-től érvényes utazási könnyitések következtében a hegyeshalmi határátkelőn kiutazó magyar állampolgárok száma a korábbi forgalomhoz képest többszörösére emelkedett. A megnövekedett forgalom miatt az utasok az 1982-ben átadott uj közuti határátkelőnél is hosszas - esetenként több órás - várakozásra kényszerülnek. A képviselő a közuti határátkelőn alkalmazott vámkezelési szabályok haladéktalan megváltoztatását és a túlzott adminisztráció egyszerüsitését javasolta. Felvetette azt is, hogy vizsgálják meg a világutlevélhez kapcsolt statisztikai lap szükségességét, végül Hegyeshalom nagyközség választópolgárai nevében tiltakozott a régi közuti határátkelő ismételt utasforgalmi megnyitása ellen. A pénzügyminiszternek az interpellációra adott válaszát a képviselő és a Parlament nem fogadta el. Az ügy további vizsgálatával a kereskedelmi bizottságot bizták meg. Molnár Endre vezérőrnagy, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka elmondta, hogy az országos parancsnokság tavaly juniusban kapott elsőfoku devizahatósági jogkört az utasok által behozott árukra. Ez azt jelenti, hogy a vámkezeléshez szükséges devizahatósági engedélyt - amennyiben az áru vásárlásának devizafedezete indokolt - a határvámhivatal adja meg, és a végleges vámkezelést is elvégzi. Az intézkedés több százezer állampolgárt mentesitett attól, hogy lakóhelyéről a megyeszékhelyre utazon a devizahatósági engedély beszerzése és a vámkezelés miatt. A tapasztalatok szerint az intézkedés kedvező visszhangra talált, annak ellenére is, hogy meghosszabbitotta a várakozási időt. Az országos parancsnok bejelentette: a hegyeshalmi uj határátkelő forgalmi rendjét az április elsejével életbe lépő uj magánforgalmi jogszabályokkal és vámeljárásokkal összhangban megváltoztatják. (folyt.köv.) 1989. február 23., csütörtök 20:22
Vissza »

	Az Országgyülés kereskedelmi bizottságának ülése (2.rész)
Március végére uj vámkezelési épületet alakitanak ki és különválasztják a zöld, iletve a piros folyosót. Az utóbbin egyszerre 8 sávban történik majd az utasok vámvizsgálata. A személygépkocsival érkezőktől elkülönitik a külföldi autóbuszok vizsgálatát. Tovább korszerüsitik a vámeljárást. A belépéskor a vámosnak csak a személyi adatok ellenőrzését és az áru azonositását kell elvégeznie, az áruk vámkezelése pedig - számitógép segitségével - az illetékes megyeszékhelyi vámhivatalok feladata lesz. A vámokmányokat az utasok a lakóhelyükön 8 napon belül postán kapják kézhez. A belépő személygépkocsik utasainak vámkezelését a korábbi elgondolásokkal ellentétben nem irányítják át a régi közuti határátkelőre. Hegyeshalom nagyközségen keresztül csak azok a kamionok és magyar autóbuszok haladnak majd át, amelyek vámkezelése jelenleg is a régi határátkelőn történik. Hegyeshalom lakóinak tehát nem kell újabb forgalomnövekedéstől tartaniuk. Az interpelláló képviselőnek arra a kérésére, hogy vizsgálják meg a világutlevélhez kapcsolt statisztikai lap szükségességét, Székely János vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka válaszolt. Mint mondotta, a statisztikai lap közbiztonsági- és állambiztonsági érdekeket szolgál, bevezetésének tapasztalatait vizsgálják. Amennyiben e vizsgálat nem igazolja a lap hasznosságát, javasolni fogják megszüntetését. Csipkó Sándor Bács-Kiskun megyei képviselő feltette a kérdést: milyen intézkedéseket tervez a kormányzat annak érdekében, hogy a lakosság a birtokában lévő devizát itthon költhesse el. Andrikó Miklós kereskedelmi minisztériumi államtitkár válaszában rámutatott, hogy olyan egységes kormányzati lépésekre van szükség, amelyek az utazási könnyitések pozitiv hatásait nem csorbitják, ugyanakkor fellépnek a spekulációval szemben. Hangoztatta, hogy az állampolgároknál otthon tartható konvertibilis valuta értékének megemelése is az országhatárokon belüli pénzköltés feltételeit javítja. A közeljövőben Tatabányán és Szeged környékén nyilnak olyan árúházak, amelyekben devizáért vásárolhatók keresett cikkek. (folyt.köv.) 1989. február 23., csütörtök 20:29
Vissza »

	Az országgyülés kereskedelmi bizottságának ülése (3.rész)
Polgárdi József Pest megyei és Káldi Endre Győr-Sopron megyei képviselő javasolta, hogy a vámból befolyt többletbevételek egy részét forditsák a határátkelők korszerűsítésére. Patkó András pénzügyminiszter-helyettes válaszában rámutatott, hogy a vámolásból többletbevételre nem lehet számitani, más forrásokat kell keresni a korszerűsítésre. Hellner Károly végül a bizottság véleményét összegezve elmondta: a testület egyetért a tervezett intézkedésekkel és ennek szellemében késziti el jelentését az Országgyülés számára. A következőkben Somogyi László volt épitésügyi és városfejlesz tési miniszter füzött szóbeli kiegészitést a Budapest-Bécs Világkiállitással kapcsolatos irásbeli tájékoztatóhoz. Elmondta, hogy a világkiállitás megrendezésének vállalása esélyt kinál a magyar gazdasági élet fellenditésére, az ország nemzetközi presztizsének növelésére. Rámutatott: a rendezés szándékától jogi szankciók nélkül visszaléphet Magyarország, de ez esetleg kedvezőtlenül befolyásolná Ausztriával kialakított kapcsolatunkat, s főként gazdasági vonatkozásban rontaná hirünket, hitelünket a világban. A kiállítás területén mintegy 15 milliárd forint beruházásra lenne szükség, az idegenforgalmi fejlesztések, a szállodaépítések költsége a szakemberek véleménye szerint mintegy 60 milliárd forintra tehető. Több területen számítunk a külföldi müködőtőke részvételére. A vitában a képviselők (Tóth Attiláné budapesti, Csipkó Sándor Bács-Kiskun megyei) felvetették, hogy a világkiállitás ügye több közös vonást mutat a bős-nagymarosi beruházással. Aggodalmuknak adtak hangot, hogy elbirja-e a költségvetés a világkiállitás megrendezésével kapcsolatos terheket. Kopp Lászlóné (Borsod m.) hangoztatta: az ország lakói csak akkor fognak felzárkózni a világkiállitás ügye mögé, ha széles körü tájékoztatást kapnak a rendezvény céljairól, következményeiről. Morvay László budapesti és Antal Imre Pest megyei képviselő hangoztatta, hogy a világkiállítás nemcsak a fővárosnak, hanem az egész országnak hasznot hajthat. (folyt.köv.) 1989. február 23., csütörtök 20:55
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az országgyülés kereskedelmi bizottságának ülése (4.rész)
Somogyi László összefoglalójában hangoztatta: a kormánynak garanciát kell adnia arra, hogy a világkiállitás megrendezése nem az életszinvonal rovására történik. Végül a bizottság három tartózkodással állást foglalt amellett, hogy támogatja a világkiállítás megrendezésének koncepcióját és egyetért az előkészítő munkák folytatásával. Az elnöklő Hellner Károly javaslatára a Kereskedelmi Minisztérium vendéglátás fejlesztésének koncepciójáról készített tájékoztatóját a bizottság levette a napirendről, s úgy határozott, hogy azt áprilisi ülésén tárgyalja meg. Megvizsgálta viszont Antal Imre Pest megyei képviselőnek a szeszesitalok 9 óra elötti árusítási tilalmának feloldásával kapcsolatos interpellációját. E kérdéshez Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m.), Kovács Sándor (Tolna m.), Kopp Lászlóné (Borsod m.), Morvay László (Budapest), Eck Tibor (Komárom m.), Hajós Ferenc (Szolnok m.), Vida Kocsárd (Somogy m.) és Tóth Attiláné (Budapest) szólt hozzá. Egyöntetüen azt hangoztatták, hogy nem értenek egyet semmiféle korlátozással, tiltással. Véleményük szerint adminisztrativ intézkedésekkel nem lehet megoldani olyan társadalmi problémákat, mint az alkoholfogyasztás. Kovács Sándor arra is rámutatott, hogy az osztott nyitvatartásu vidéki üzletekben ezeket a rendelkezéseket eleve képtelenség is betartani. A bizottság egyöntetüen elismerte az interpelláció jogosságát, s úgy foglalt állást, hogy a szeszesitalok forgalmazásának adminisztrativ korlátozásával nem ért egyet. A testület véleményéről az Országos Egészségvédelmi Tanácsot is tájékoztatják. (MTI) 1989. február 23., csütörtök 21:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »