|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Utótalálkozó - délutáni felszólalások (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. január 17. kedd (MTI-TUD) - A délutáni ülésen Geoffrey Howe brit külügyminiszter az emberi jogok kérdéseinek szentelte felszólalásának nagy részét. Az ezekre vonatkozó új rendelkezéseket és az ezeket lehetővé tevő konszenzus kialakítását minősítette a bécsi záródokumentum legnagyobb erényének. Visszatekintett a nemzetközi jogfejlődés történetére, s úgy vélekedett, hogy az utóbbi évtizedekben Nyugat-Európában a szabadság további kiteljesítésén munkálkodtak, a Szovjetunió és a szocialista országok azzonban ,,más utat választottak,,. Emlékeztetett arra, hogy a második világháború után úgy tűnt: az antifasiszta koalíció eredményeire támaszkodva és annak szellemében ,,közös európai ház,, jön létre, de végül is ez megosztott ház lett. Elismerte, hogy a Szovjetunióban és Kelet-Európa nagyrészében az emberi jogokat illetően változások vannak, s a továbbiak kilátásai biztatóbbak, mint bármikor ezelőtt. A politikai reformoknak a jogrendszerben való tükröztetéséhez kétségkívül időre van szükség. Ha az erre vonatkozó szovjet ígéretek megvalósulnak és a reformok visszafordíthatatlanokká válnak, akkor Nagy-Britannia részt fog venni 1991-ben az európai együttműködés emberi tényezőjével foglalkozó moszkvai konferencián.
Howe felsorolta a záródokumentum emberi jogokkal kapcsolatos részeiből a legfontosabbnak ítélt pontokat, külön kiemelve az előirányzott ellenőrző mechanizmus nagy szerepét. Szólt arról, hogy az örmény földrengés-katasztrófa utáni fejlemények igazolták: világszerte mennyire élő eszme az emberi szolidaritás, a humanitárius segítségnyújtás. Üdvözölte a Szovjetuniónak a nyugati rádióadások zavarásának megszüntetéséről tett bejelentését, bírálta viszont, és anakronizmusnak nevezte a hidegháborús időszak maradványának számító berlini fal létezését. A tanácskozás kedd délutáni ülésén a briten kívül öt más külügyminiszter mondta el beszédét. (folyt.)
1989. január 17., kedd 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Utótalálkozó - délutáni felszólalások (2.rész)
|
Van de Broek holland külügyminiszter a bécsi találkozót a helsinki értekezlet óta a legnagyobb előrelépésnek minősítette az európai együttműködés szempontjából. Kijelentette: az államok közötti kapcsolatokat nem lehet elválasztani attól, hogy az államok miként bánnak saját polgáraikkal. Földrészükön az igazi enyhülés és bizalom nem épülhet csupán a leszerelésre, hanem magában kell foglalnia az emberi jogok tiszteletben tartását is. Görögország külügyminisztere, Karolosz Papuliasz többek között szólt arról, hogy országa milyen nagy jelentőséget tulajdonít annak a nemzetközi tanácskozásnak, amelyet a bécsi dokumentum alapján Málta fővárosában, La Vallettában tartanak majd az államok közötti viták békés rendezéséről. Mint közölte, Görögország elégedett azzal is, hogy a bécsi utótalálkozó megfelelően foglalkozott a Földközi-tenger menti országok együttműködésének rendkívül fontos feladataival. Svájc képviseletében René Felber külügyminiszter három tényezőre vezette vissza a most lezajlott utótalálkozó sikerét: több kelet-európai ország belső fejlődésére, a kelet-nyugati viszony kedvező alakulására és a helsinki folyamat 35 országa közötti tárgyalások építő szellemére. Felhívta a figyelmet: a jövőben fokozottabban kellene politikailag ösztönözni az európai allamok környezetvédelmi együttműködését, amelynek még sok a kihasználatlan lehetősége. Helyeselte, hogy az európai hagyományos haderő csökkentéséről egyelőre a VSZ és a NATO 23 állama fog tárgyalni, mivel e tárgyalásokon a fegyveres erők támadó jellegének megszüntetésén lesz a hangsúly, a védelmi jellegű haderővel rendelkező semleges államoknak tehát elegendő később csatlakozniuk a leszerelési folyamathoz. A délutáni ülés két utolsó felszólalója Izland és Luxemburg külügyminisztere volt. Embargó 20.30-ig ---------------- Franz Vranitzky osztrák kancellár kedden este a schönbrunni palotában fogadást adott a bécsi utótalálkozón résztvevő 35 állam külügyminiszterei és küldöttségei tiszteletére. A fogadáson megjelent Várkonyi Péter is.+++
1989. január 17., kedd 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|