|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Pártviták elé
|
Az MSZMP szervezeti szabályzatának átdolgozására létrehozott munkabizottság két vitaanyagot készített. A 810 ezer példányban kinyomtatott, valamennyi párttaghoz eljuttatott kiadvány címe: A munkahelyi és lakóterületi pártalapszervezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól; A párt választási rendjéről. "A viták célja - olvashatjuk a bevezetőben -, hogy a párt tagjai véleményükkel, javaslataikkal segítsék elő a Központi Bizottság megalapozott döntéseit, álláspontjuk megfogalmazásával részesei legyenek a párt működése alapvető kérdéseket érintő állásfoglalások kialakításának." alc. Intő példa A leendő vitáknak az anyagokból kikövetkeztethető sajátosságairól szóljunk mindenekelőtt. Elegendő időt kapnak az alapszervezetek az eszmecserére. Bármennyire is sürgető az állásfoglalás, hiszen a gyakorlat sok mindenben meghaladta az érvényes szabályozást - maga a dokumentum is merít kísérletekből, a bizottsághoz elküldött tapasztalatokból -, a türelmetlenség nem lenne célravezető. Másrészt: a munkabizottság változatokat kínál, sőt szívesen fogad azoktól eltérő megoldásokat is. Valamint: szükségesnek tartja a legszélesebb nyilvánosság bevonását. Oly módon is, hogy a tömegtájékoztatás helyet adjon a véleményeknek, s oly módon is, hogy a párton kívüliek is értesüljenek róla, milyen változtatásokat tart szükségesnek tevékenységében, választási rendjében. A viták nyilvánossága egyúttal ellenőrzésre is hivatott, általa követhető nyomon, hogy miként formálódik a Központi Bizottság döntése. A vitaanyag megállapítja: "A pártnak a jövőben céltudatosan kell törekednie arra, hogy a társadalom életének minden területén - így a munkahelyen és a lakóterületen - hatékonyabb politikai munkával, dinamikus kezdeményezéssel legyen jelen és végezze munkáját." A megfogalmazás félreértést oszlató. Nevezetesen azt a föl-fölbukkanó nézetet cáfolja, mely szerint a párt "kivonul" a munkahelyekről. Természetesen nem vonul ki. Mindössze annyi történik - részben már történt is -, hogy a közélet élénkülésével sokasodnak a politikai feladatok, s főként a lakóterületeken. (folyt.)
1989. január 9., hétfő 14:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártviták elé 2.
|
A készülő törvények és azok társadalmi vitái, az új érdekvédelmi és politikai szerveződések aligha szoríthatók munkahelyi fórumokra. Miközben a pártmunka nagyobbrészt a vállalatok, intézmények falain belül zajlott. Pontosabban: a lakóhelyi pártszervezetek tagságát lényegében nyugdíjasok alkotják; esetleges, hogy hányan és milyen feladattal - pártmegbizatással - vesznek részt a lakóhelyi közéletben. Intő példa, hogy milyen kevés párttag vett részt a törvénytervezetek vitáiban Holott lett volna mit képviselni. alc. Szerveződési önállóság Ha a közélet fő színtere a lakóterület, az eddigi gyakorlatból követkene a párttagok óhatatlan passzivitássa, kiszorulása a politizálásból. Nem véletlen, hogy párttagok, párttestületek sürgették az elmúlt hónapokban a szervezett jelenlétet. Nem egy helyen ki is alakítottak a helyi körülményekhez, feladatokhoz igazodó formákat. "A szerveződések új lehetőségei" címet viselő javaslatok ezekre alaapulnak, hangsúlyozva, hogy "külön-külön és együttesen is alkalmazhatóak" és természetesen újabbakkal kiegészíthetőek. Azaz: az önállóság a szerveződésekre is kiterjed. Nem lehet ugyanis központilag meghatározni, hogy hol, mi a legalkalmasabb megoldás. Város és falu, község és község között is lényegesek az eltérések. A cél az, hogy a lakóterületi alapszervezetek "legyenek a helyi közösségi élet bázisai". A politikai központok a munkahelyi és a lakóterületi pártszervezetek együttműködése révén hozhatók létre. Részben egy-egy közös akcióval, részben állandó feladatok megoldásával. A vitaanyag vezérlő elvének tekinthetjük, hogy a "mit ne tegyenek a pártszervezetek" helyett a "mit tegyenek" kérdéskörre irányítja a figyelmet. Mind a munkahelyen, mind a lakóterületen. Könnyen kiszámítható, hogy az új szerveződések által a párttagok regisztrálása bonyolultabbá válik, valamint az is, hogy a pártélet valóban politikai tartalommal gazdagodik. (folyt.)
1989. január 9., hétfő 14:20
|
Vissza »
|
|
Pártviták elé 3.
|
Ugyancsak sürgető a párt választási rendjének korszerűsítése. A XIV. kongresszusra már az új választási rend szerint készül a párt. Szükség van a módosításra azért is, mert a pártdemokrácia fejlesztésének egyik sarkalatos pontja éppen a tisztségviselők, a testületi tagok megválasztásának a mikéntje. A májusi pártértekezleten elfogadott irányelveknek megfelelően erősíti és bővíti a párttagok demokratikus jogait a tervezet. (Erre is érvényes, hogy a munkabizottság - a változat előnyeit és hátrányait taglaló - alternatívákat ajánl megvitatásra). Az általános szabályok között szerepel, hogy a "párt valamennyi szervét, tisztségviselőjét és a szervezetek küldötteit demokratikusan, alulról felfelé, titkosan választják". A politika alakításába bevont, abban aktívan résztvevő párttagok természetes igénye, hogy minél jobban megismerjék küldötteiket, a testületek, irányító pártszervek tagjait. Ennek lényeges mozzanatáról így ír a vitaanyag: "A jelölést előkészítő bizottság... a nyíltság és a nyilvánosság érvényesítése érdekében mutassa be a jelölteket és biztosítson számukra lehetőséget a választóikkal való találkozásra." A vitában dől majd el, hogy hol, milyen arányú legyen a delegálás, a közvetlen választás, hogy milyen tisztségekre terjed ki a két ciklusra korlátozott választhatóság. Ha a korábbi vitaanyagokkal hasonlítjuk össze a mostani dokumentumot, feltűnő, hogy a szokásosnál mennyivel több kérdést hagy nyitottan. A párttagoknak nem a munkabizottság ajánlásának megszavazására, hanem valóban megvitatására ad ösztönzést. "A szervezeti szabályzat átdolgozását előkészítő munkabizottság a vitaanyagok módosítására, kiegészítésére tett észrevételeket megtárgyalja és javaslatait - a Központi Bizottság munkatervének megfelelően - 1989. I. félévében döntés céljából előterjeszti." Nem kisebb tehát a tétje a vitasorozatnak, mint az, hogy mivel járul hozzá a párt megújulásához, a pértmunka gyakorlatához. (MTI-Press) ág/ke M. D.
1989. január 9., hétfő 14:22
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|